Debreceni páros

Új tulajdonos, megújult érdekvédelem

Nemrégiben új tulajdonosa lett a Debreceni Hús Rt.-nek. Kovács Istvánt, a vállalat vezérigazgatóját kérdeztük arról, hogy ez milyen változásokkal jár.

- A korábbi tulajdonos egy pénzügyi befektető csoport volt, a mostani pedig szakmai befektető csoport. Már ez is figyelmet érdemel, hiszen azt sugallja, hogy hosszú távú terveik vannak az üzemmel. Mivel más húsipari vállalkozásokban is érdekeltek, alapos szakmai tudással, tapasztalattal rendelkeznek. Komoly háttér állt a befektetők mögött.

Természetesen, aki hosszabb távon gondolkodik, nem hagyhatja figyelmen kívül a fejlesztést. Megnyugtató lehet, hogy már középtávon is jelentős fejlesztési tervekkel rendelkezik az új tulajdonos, amelyekre azért van szükség, mert a Debreceni Hús Rt. nem felel meg a nyugat-európai higiéniai normáknak. Igaz ugyan, hogy a keleti piacokon nagyon erős a cég, és déli országokba is szállít, az egyirányú terjeszkedés azonban nem biztosítja a vállalat jövőjét. Persze nem elhanyagolhatóak ezek a piacok, hiszen kétmilliárd forintos exportot bonyolít le a Debreceni Hús Rt., de azt szeretnénk, ha az exportterületünk a nyugat-európai országokba is kiterjedne, mivel ez nagyobb biztonságot adna. A fejlesztésre tehát azért van szükség, hogy nagyobb hatékonysággal dolgozhassunk és a szigorú higiéniai követelményeknek is meg tudjunk felelni.

- A céljuk tehát az, hogy megfelelő minőségtanusítványt szerezzenek?

- Nem. Csak szeretnénk utolérni a nyugat-európai országok termelési kultúráját. Főleg higiéniai és technológiai téren. A színvonalat évente-kétévente maguk az ottani vállalatok ellenőrzik. Ehhez körülbelül egymilliárd forintos beruházásra van szükség, amire minden remény megvan, hiszen a Debreceni Hús Rt. az elmúlt egy évben pénzügyileg megerősödött. Bízunk persze abban is, hogy az európai felzárkózáshoz ösztönzik is majd a céget különféle támogatásokkal. Nem ingyen kérünk a fejlesztéshez pénzt, csupán reálisnak tartanánk egy kedvezményes hitellehetőséget. Minden országnak szüksége van arra, hogy megszabjon valamilyen irányt a gazdaságpolitikában. Ma nálunk az egyik ilyen irány, hogy a mezőgazdaság versenyképessége javuljon. Ezt nyilván azzal erősíthetik, ha valamiféle kamatkedvezményeket kapnak azok, akik ebben a törekvésben részt vesznek. Magyarországon a mezőgazdaságnak van kultúrája, hagyománya, nyilvánvaló, hogy a kijelölt irányt kell követni. -

Emelkedett a hús ára. Ez nemcsak a fogyasztókat érinti, hanem a vállalatokat is. Hatással van-e az áremelkedés az exportjukra?

- Sajnos igen. Jelentős sertéshiány alakult ki augusztusra, ami felemelte a felvásárlási árakat. Egy ideig ezt a Debreceni Hús Rt. is megpróbálta a saját eredménye terhére elviselni, de már elértük a lehetőségeink felső határát. A mai felvásárlási árakat már nem tudjuk elismertetni az export partnereinkkel. Sajnos sorra jönnek az áremelési javaslatokra a válaszok, hogy ha drágább, akkor nem vásárolnak. Én azért bízom abban, hogy a húspiacon az egyensúly 1998 első negyedévének a végére beáll. Egyébként az elmúlt években megfigyelhető egyfajta ciklikusság a tenyésztésben, a harmadik-negyedik negyedévben mindig is kicsit jobban mozdultak az árak. Arra kellene rájönni, hogyan lehet ezt kiegyenlíteni éves szinten. Most ugyanis ott tartunk, hogy amennyiért megveszünk egy kilogramm élősertést, annyiért adunk egy kilogramm párizsit.

- Visszatérve az exporthoz. Hogyan kötnek az árban mégis kompromisszumot?

- Eddig úgy történt, hogy ők is engednek az álláspontjukból, és mi is. De mostanra olyan határt értünk el, hogy mi már nem tudunk engedni. Ha szükségessé válik, még a termelést is vissza kell fognunk.

- Ez azt jelenti, hogy piacot veszíthetnek. Nem félnek ettől?

- De, igen, nagyon félünk, bár tudjuk, hogy a hazai cégek nem kelhetnek velünk versenyre, mert hasonló árakkal dolgoznak, de más országok beléphetnek. Ez nem lenne jó, mert elég stabil partnereink vannak.

*

Jung Ferenc (középen) egy tanácskozáson

Október 21-én szakszervezeti választásokat rendeztek a Debreceni Hús Rt.-ben, azaz a HDSZ debreceni alapszervezetében. A teljes körű választás sikeresnek minősíthető - mondta Jung Ferenc, szakszervezeti tanács régi-új elnöke.

A kibővített testület huszonhat főből áll. Az alelnök Deák György, a munkavédelmi megbízott Iván Géza, a gazdaságfelelős Dr. Györkéné Pávai Éva lett. A hat főbizalmival együtt ők alkotják a döntéshozó testületet. Ők adnak információt a bizalmiaknak és a bizalmi helyetteseknek, az ő ajánlásaik alapján dönthet majd a szakszervezet arról, hogy például kik vegyenek részt egy bértárgyaláson, vagy esetleg a kollektív szerződés kialakításában. Ezek a legfontosabb feladatai a szakszervezetnek.

A dolgozók igénylik az érdekvédelmi kérdésekben az összefogást, a segítséget, a markáns érdekképviseletet. Az újonnan választott testület igyekezni fog, hogy jól képviselje a dolgozókat a munkáltatóval, illetve a szociális tárgyalópartnerekkel szemben. A vállalati szakszervezeti tanács tagjainak többsége megmaradt, körülbelül egyharmada változott, a hiányokat bepótolták. Így most már a vállalat minden részlegének dolgozóit képviseli valaki, ami azért jó az érdekképviseletnek, mert a személyes ismeretségek alapján a dolgozók valódi véleménye jut el a testülethez, és ugyanígy jutnak el az információk is a tagsághoz. A választáskor sokan szavaztak, ami részben annak köszönhető, hogy a szekszárdi húsipari dolgozók esetéből látták, milyen fontos szerepe lehet a szakszervezetnek. Jung Ferenc maga is tagja az országos sztrájkbizottságnak, és személyes tapasztalata szerint is nagyon fontos, hogy összekovácsolódjanak azok, akinek azonos az érdeke.

A szekszárdi gondok tulajdonosváltáskor kezdődtek, és nemrégiben új tulajdonosa lett a Debreceni Hús Rt.-nek is, de a szakszervezeti vezető szerint semmi okuk nincs a debrecenieknek aggodalomra. Szeptemberben volt egy éve, hogy új vezérigazgató állt a vállalat élére, akivel a szakszervezetnek nagyon jó a kapcsolata. Az új tulajdonos pedig - lévén szakmai befektető -, csak használt a cégnek. A korábbi évekhez képest most a bérek is elfogadhatóbbak.

Most nyugalom van a cégnél, a dolgozók is elfogadták az új helyzetet. A szakszervezet kiegyensúlyozottan működik, együtt a vezetéssel. Igaz, vannak kisebb-nagyobb gondok, de igyekeznek megegyezni. Jung Ferenc elmondta: a dolgozóknak erre az esztendőre nincs bérmegállapodásuk a munkáltatóval. Van azonban egy szóbeli ígéret, ami talán megvalósul: ez alapján év végén a dolgozók kapnának egy - a tizenharmadik havi bérhez hasonló - egyösszegű bérkiegészítést. Ez korábban is szokás volt a vállalatnál, és most, hogy a Debreceni Hús Rt. nyereséges, a szakszervezet számít a pénzre.

A vállalati szakszervezeti tanács új tagjai erős egyéniségek, akik jó szakemberként, felkészült képviselőként méltó tárgyalópartnerei lesznek a vezetésnek. Mivel a Debreceni Hús Rt., a Csabahús Kft. és a Nyírhús Kft. tulajdonosa ugyanaz, a szakszervezet szeretné bevonni ezeket a vállalatokat is az érdekképviseletbe. Békéscsabán már meg is alakult a debreceni alapszervezet kihelyezett tagozata, a 104 dolgozóból hetvenen léptek be a szakszervezetbe.

(A szakszervezeti tisztújítás idején olyan információ jelent meg az egyik helyi lapban, hogy a debreceni húsiparban nagyobb létszámleépítés várható. Kérdésünkre a Debreceni Hús Rt. vezetése és Jung Ferenc minden alapot nélkülözőnek nevezte a híreszteléseket - Szerk.)