Nemzeti Agrárprogram

Versenyképesség mindenek előtt

Széles szakmai közvélemény figyelmétől kísérve készül a Nemzeti Agrárprogram (NAP). A politikai csatározásoktól sem mentes viták elsősorban a földkérdés körül forognak, ám nem lehet közömbös, hogy az élelmiszertermelés mellett a jövő tervezésében milyen súllyal esnek latba a feldolgozás érdekei, szempontjai. Legutóbb Gödöllőn tanácskoztak az agrárium képviselői, ahol a HDSZ is képviseltette magát. A közreadott vitaanyag, amelyet a szaktárca készített, hasznos információkat közöl az élelmiszeripar - benne a húsipar - helyzetéről, kilátásáról.

Az élelmiszeriparban mindenekelőtt a versenyképesség javítása az elsődleges célkitűzés - szögezik le az anyag szerzői. Majd megállapítják, hogy az 1989. évi termelésnek csupán a 91,1 százalékát sikerült produkálni 1996-ban. Ugyanakkor a termelékenység mutatója az évtized eleje óta folyamatosan javul. Miközben privatizálták a magyar élelmiszeripart és nagyobb hányada külföldi tulajdonba került, csökkent a hazai élelmiszerfogyasztás.

Érdekvédelmi szempontból is fontos megállapítások olvashatók az elemzésben. Figyelemre méltó, hogy az élelmiszeriparban a foglalkoztatottak száma 1997. év közepén 150 ezer fő volt. A legtöbb munkaerőt a hús- és halfeldolgozásban, a zöldség- és gyümölcsfeldolgozásban, valamint a sütőiparban foglalkoztatták. A létszám évről-évre csökken. A jövőben a termelés valószínű növekedése ellenére a foglalkoztatottak számának további csökkenése várható. Munkahelyek megszűnésével lehet számolni a húsiparban is.

A szakemberek szerint a magyar élelmiszeripar a nemzetgazdaság stratégiailag fontos ágazata, ami azt jelenti, hogy egyes tevékenységeket - többek között a hús- és baromfifeldolgozást - taktikai húzóágazatként kell kezelni. A Jövőkép, kilátások alcímmel jelzett fejezetben az olvasható, hogy az elkövetkező években az élelmiszertermékek fogyasztásának egy-két százalékos mennyiségi növekedésével lehet számolni, különös tekintettel a reáljövedelmek várhatóan kedvező alakulására. A hús- és húskészítmény fogyasztás erősen jövedelemérzékeny, ezért a sertéshús fogyasztásának csökkenése feltehetően az ezredforduló éveiben megáll. A húskészítmények iránti kereslet tovább dinamizálható, a különböző társadalmi rétegek jövedelmi viszonyai szerint, strukturált összetételben. A húsipari export 3-4 százalékkal bővülhet 2000-ig, mivel a hazai árualapok és az állatállomány többet nem támaszt alá. A húsfeldolgozás nagyvállalati koncentrációja erősödik, a jelenleg többszáz egyéni vállalkozás számának csökkenése az egyik legjelentősebb változás lesz az élelmiszeripar vállalkozói körében. Módosul a kisvállalkozások szerepe, a versenyszférába való bekapcsolódásuk ugyanis döntően a vágás utáni feldolgozói tevékenységekre vonatkozhat. A higiéniai szint fenntartásában és fejlesztésében állami részvétel is várható.

A szakanyag szerzői szerint a húsipar (hús- és halfeldolgozás) több mint 22 ezer fő foglalkoztatását biztosítja, 1992-96 között az ágazatban a bruttó bérek növekedése gyorsabb volt az élelmiszeripar átlagánál. 1995-ben 631 vállalkozás foglalkozott húsipari tevékenységgel, de csak 466 vállalkozásban érte el a foglalkoztatottak száma a 11 főt, és mindössze 24 vállalkozás foglalkoztatott 300 főnél többet.

Magyarországon a vágókapacitások alapvetően rendelkezésre állnak - állapítják meg a szerzők. A nagyvágóhidak sertésvágás tekintetében egyműszakos termelés mellett képesek levágni a teljes magyar sertésállományt. Ugyanez mondható a marhavágásra is. A konveyorizált vágóvonalak ki kell, hogy szorítsák a korszerűtlen, legelemibb higiéniai normákat is nélkülöző „vágóhelyeket".