Enyhülhetnek az érdekellentétek

Beszélgetés az ágazati kollektív szerződésről

Eredetileg a Húsipari Szövetség (HSZ) munkáltatói oldala kezdeményezte - a februári közgyűlésen a tagok többsége mégis elutasította - a munkavállalókkal megkötendő ágazati kollektív szerződés-tervezetet. A sikertelenség okairól, a továbblépési lehetőségekről, illetve az ehhez szükséges teendőkről Koledits Ferencet, a Vasi Húsipari Rt. vezérigazgatóját, a HSZ elnökét, Jankó Ferencet, a Ringa Húsipari Rt. vezérigazgatóját, valamint Kapuvári Józsefet, a Húsipari Dolgozók Szakszervezetének (HDSZ) elnökét kérdeztük.

A sikertelenség egyik oka, hogy a több mint 50 tagot tömörítő HSZ-en belül csupán 15-16 húsipari főtevékenységű társaság található, amelynek érdeke lenne az egységes szerződés megkötése. A többiek csak részben foglalkoznak húsiparral vagy merőben más profilúak, s a megállapodás kiterjesztése rontaná jelenlegi pozíciójukat - mondta Koledits Ferenc. A szövetségen belüli érdekellentétek miatt a csoport egészére kiterjesztve egyelőre csekély az esélye annak, hogy egy újbóli próbálkozás esetén a tagok többsége támogatná az ágazati szerződésre vonatkozó elképzeléseket - véli az elnök. Ellentmondásos az is, hogy a HDSZ, mint szövetség egyik tagja kíván a szervezet egészével megállapodást kötni.

Jankó Ferenc szerint viszont nem kellene teljesen feladni azt, hogy a munkáltatói oldalt továbbra is a szövetség egésze képviselje. Az ágazati megállapodásra azért lenne szükség, mert az egyes cégek tevékenységének több olyan közös vonása van, amelyet érdemes lenne egy egységes szerződésben rögzíteni. Az eddigi politikán azonban mindenképpen változtatni kell - szögezte le. Hiba volt, hogy a szakszervezet ultimátumszerűen, egyből konkrét követelésekkel állt elő. Könnyebben járható út lenne, ha először abban jutnának közös nevezőre a szövetség tagjai, illetve a munkáltatói és a munkavállalói oldal képviselői, hogy melyek azok a pontok, amelyeket mindenképpen célszerű ágazati kollektív szerződésben rögzíteni, mivel általános előnyökkel járnak. Ezt követően kellene a konkrétumokat egyeztetni az érintett felekkel. A szövetség semleges tagjaival meg kellene állapodnia az elnökségnek abban, hogy - mivel őket közvetlenül nem érinti a szabályozás - tartózkodjanak a szavazáskor.

A javaslat elutasításában szerepet játszott az is, hogy a tervezet sokak számára teljesen ismeretlenül került a közgyűlés elé. Amennyiben az elnökség a jövőben újra megpróbálkozik a kollektív szerződés elfogadtatásával, arra mindenképpen nagy hangsúlyt kell fektetni, hogy minden érintett fél tájékozott legyen. Ennek érdekében az írásos anyagot szóban is alá kell támasztani - jegyezte meg. Jankó Ferenc szerint az is egy lehetséges megoldás lenne, ha a szövetségen belül külön csoportba tömörülnének a ténylegesen húsipari főtevékenységű nagyvállalatok, s az ágazati megállapodásra vonatkozó elképzelések tárgyalásakor ez az alszervezet képviselné a munkáltatói oldalt. Ezek a társaságok ugyanis az összes húsipari dolgozó körülbelül 60 százalékát foglalkoztatják, emiatt ez a szűkkörű szövetség meghatározó erőt jelentene a szerződés megkötéséhez. A munkavállalók megközelítően ugyanekkora hányadát tömöríti a HDSZ is. Amennyiben a szövetség felvállalja a partnerséget, az összeférhetetlenség miatt a szakszervezet hajlandó kilépni a szövetségből - jelentette ki Kapuvári József.

A szakszervezet elnöke úgy véli, hogy elsősorban azoknak a cégeknek állna érdekében az ágazati kollektív szerződés megkötése, amelyeknél jelenleg is rendezettek a munkaügyi viszonyok. Ezek a társaságok ugyanis - amelyek saját szakszervezeteikkel már megkötötték a helyi megállapodásokat - a magasabb bér- és járulékköltségek miatt versenyhátrányba kerülnek azokkal szemben, akik sok esetben zsebből fizetik ki a munkabér nagy részét. Lépéselőnyt jelent emellett - egyebek között - a munka- és egészségvédelmi előírások be nem tartása, az üzemi étkeztetés elhanyagolása, illetve a szociális jóléti juttatások megspórolása is.

Az ágazati szerződés kiterjesztésével viszont ugyanazok a szabályok vonatkoznának az összes húsipari tevékenységgel foglalkozó vállalkozásra, így a szakszervezeti vezető szerint nagy lépést lehetne tenni a versenysemlegesség megteremtése felé. A vezérigazgatók szerint ugyanakkor nem a kisebb cégek megfélemlítését, hanem a nagyvállalatok közötti összhang erősítését kell célul kitűzni. Csak azt követően lehet a kiterjesztést szóba hozni, miután már ténylegesen megkötötték a szerződést.

A munkáltatóknak az is érdeke, hogy jól működő szakszervezetek képviseljék a munkavállalói oldalt, ellenkező esetben ugyanis - mivel szabályozatlanok a felek jogai - bármelyik pillanatban kezelhetetlen állapotok alakulhatnak ki. A megállapodás erősítheti az ágazat érdekérvényesítő pozícióját is. A húsipar ugyanis a fizetőképes kereslet folyamatos csökkenése miatt már évek óta nem tudja érvényesíteni áraiban a termelési kiadások növekedését. A fel nem osztott költségek felét a bér- és járulékterhek teszik ki. Mivel a vállalatoknak fél éve folyamatos árcsökkenéssel kell számolniuk, s az exportszubvenció 50-60 százalékos lefaragása miatt is jelentős bevételektől estek el, a bérekben még az infláció mértékét sem tudják megjelentetni. Nehézséget jelent a nyugat-európai országokkal szemben az is, hogy a magyar húspiacon még éles verseny folyik, ezért az egyéni érdekek érvényesítése az elsődleges cél - jegyezte meg Jankó Ferenc. Az egységes kollektív szerződés előterjesztésekor azt kell kihangsúlyozni, hogy milyen előnyei származnak abból az ágazatnak, illetve azon belül az egyes társaságoknak.