A privatizáció társadalmi hatásai

Felülvizsgálják a szerződéseket

Lassan végetér a húsipar privatizációja. Vélhetően egyszer majd érdemes lesz összegezni a szakágazati tapasztalatokat. A privatizáció társadalmi és gazdasági hatásairól rendezett konferencián Suchman Tamás miniszter - az általános tapasztalatokról szólva - számos vitatott, napjainkban is problematikus kérdést érintett. Hangsúlyozta, hogy bár törvényi szabályozás keretei között zajlik kezdetek óta a privatizáció, a magánosítást kísérő egyes jelenségek hatására a társadalom negatívan ítéli meg a folyamatot.

Az emberek a magánosítás számlájára írják a rendszerváltás óta megszűnt 1,2-1,3 millió munkahelyet, holott ennek legfeljebb a harmada vezethető vissza a privatizációra. Az eladott vállalatok egy részénél nem, vagy csak nehéz körülmények között működhetnek az érdekvédelmi szervezetek.

A kutatóbázisok többsége, annak ellenére, hogy társasággá alakultak át, a szakadék szélére jutott. Márpedig, ha sem a képzést, sem a kutatómunkát nem tudjuk olyan szinten fenntartani, hogy alkalmassá tegyék az országot a fejlődésre, akkor azzal kell számolnunk, hogy menthetetlenül a bérmunkások országa leszünk, - hangsúlyozta a miniszter.

Előadásához csatlakozva tudományos szakemberek is több negatív jelenségre hívták fel a figyelmet, többek között arra, hogy a mintegy 200 ezer műszaki értelmiségi sorsa szorosan összefügg az ország kilábalási lehetőségével. Márpedig sajnos, egyre többen külföldre mennek, mert itthon nincs lehetőségük tehetségük kibontakoztatására.

A privatizációs ügyleteket mind felülvizsgálják, közölte Suchman Tamás, és nemcsak a pénzügyi kötelezettségek betartását ellenőrzik, hanem a foglalkoztatási szint megtartására adott garanciákat is. Kérdésre válaszolva kifejtette, hogy az önkormányzatok megkapják a különböző címeken részükre járó juttatásokat - 87 milliárd forintot pénzben és részvényben, - de nem helyesli, hogy például haszonbérletbe kapjanak bizonyos üzemeket. Az önkormányzatok éljenek saját bevételeikből és költségvetési támogatásból, mert - néhány kivételtől eltekintve - nem alkalmasak önálló gazdálkodásra.

Sajnálattal, de egyetértett azzal a panasszal, hogy a privatizáció következtében nagymértékben csökkent a munkavállalói kollektívák súlya. Tapasztalatai szerint - mint mondotta - ott a legkedvezőbb a helyzet, ahol a vagyon a dolgozók és a menedzsment tulajdonába került.

Egyes privatizációs ügyletekről gyakran hallani, hogy nem etikus, bár nem is törvénytelen, hogyan lehetséges ez? - tette fel a kérdést az egyik vitázó. A miniszter szerint ezt elsősorban a laza törvényekkel lehet magyarázni, de hiányolta, hogy a kifogásolók soha nem szolgálnak konkrét bizonyítékokkal. Ilyen esetekben gyanakszik a közvélemény gazdasági, erkölcsi korrupcióra. Elmondta, hogy az új privatizációs törvény többlépcsős döntési eljárást vezetett be, ami elvileg kizárja a korrupció lehetőségét.

A privatizációval kapcsolatos gondok, problémák döntően abból adódtak és erednek, hogy gazdaságilag nehéz helyzetben lévő társaságoknál kellett végrehajtani a magánosítást. Csak tetőzte a hibákat, hogy az elmúlt öt-hat évben két nagy lehetőséget is elszalasztottunk. - mondotta Suchman Tamás. Arra célzott, hogy az előző kormányzat idején a mintegy 2,5 milliárd dollár bevétel szétforgácsolódott, program nélkül szinte felszívódott, a múlt évi rekord bevételeket pedig véleménye szerint nem kellő hatékonysággal használjuk fel.

„Meggyőződésem a mai napig, hogy rendkívül meggondolatlan és az ország számára hátrányos döntést hozott a parlament", amikor ezt a nagy tőkét nem a gazdaság fejlesztésére fordította. Ott állunk, ahol korábban, van ugyan most már átgondolt stabilizációs politikánk, csak éppen nincsenek meg hozzá a szükséges források.

Azt a véleményt is elfogadta, hogy a kormány az elképzeléseihez nem mindig találta meg a legmegfelelőbb szakembereket. Hangsúlyozta viszont, hogy a gazdaság fellendítése nemcsak pénz kérdése, legalább ennyire fontos, hogy kialakuljon az országban a közös gondolkodás, az alkotói légkör.

-A cégünk privatízációja egyébként törvényes volt...