Mi van a tervezetben?

A munkabéke esélye

A szakágazati kollektív szerződés megkötését a Húsipari Szövetség közgyűlése többségi határozattal elutasította. Az 1995. december 7-i dátummal jelzett javaslat - amely a testület előtt szerepelt - mindenképpen figyelmet érdemel. Ezért az alábbiakban ismertetjük a főbb tételeit.

A javaslat szerint a szerződés hatálya a Húsipari Szövetséget alkotó vállalkozásokra terjedne ki, de ahhoz bármely gazdálkodó szervezet csatlakozhatna, amennyiben a munkáltató, illetve a munkáltatónál működő szakszervezet a kollektív szerződésben foglaltakat magukra nézve kötelezőnek elfogadják.

A szerződő felek a tervezet szerint kötelezik magukat arra, hogy egymást tájékoztatják a rendelkezésükre álló szakmai elemzésekről, állásfoglalásokról.

Az érdekvédelem szempontjából különös jelentőséggel bírhat, hogy a munkáltatók a szerződésben kötelezettséget vállalnak: biztosítják a társaságuknál működő szakszervezet folyamatos és zavartalan működéséhez szükséges feltételeket. A munkaidő beosztásáról, a munka díjazásáról és a munkaviszonyhoz kapcsolódó juttatásokról is fontos megállapítások találhatók a tervezetben. Az elrendelhető túlmunka felső határát naptári évenként legfeljebb 300 órában szabja meg, a munkáltató a túlmunkában történő munkavégzést legalább 24 órával előbb köteles elrendelni. A szakágazati minimálbért 20.000 forint/hó összegben javasolja megállapítani az idén. Az ágazati kollektív szerződés megkötése esetén a felek tárgyalásokat kezdtek volna egy szakágazati bértarifa szerződésről.

Közérdeklődésre tarthat számot, hogy az azonos munkáltatónál eltöltött megszakítás nélküli munkaviszony elismerését 25 év esetén 1, 30 év esetén 2, 40 év után pedig 3 hónapban határozta meg a tervezet. Rendezni kívánta a végkielégítés mértékét is. Legalább 3 év munkaviszony után 1 hónap, majd az évek számának növekedésével fokozatosan több, 25 év esetén 9 havi végkielégítés járna.

Szociális, jóléti és egyéb juttatásokkal kapcsolatban az olvasható a javaslatban, hogy ilyen típusú kiadások (segély, üdülési támogatás, sport, kulturális célok) fedezésére a tervezett bérköltség fél- egy százalékának megfelelő összeget kell biztosítani. A felhasználásról az üzemi tanács dönt, a szakszervezeti alapszervezet véleményének kikérése mellett. A szerződő felek fontosnak tekintenék a munkavállalók képzését, továbbképzését is, ennek érdekében a munkáltatók támogatást nyújtanának a HDSZ által alapított Munkás Közművelődési Alapítványnak.

A zárórendelkezések sorában utalás történik arra, hogy a szerződésben nem szabályozott témakörökben a Munka Törvénykönyvét, illetve a helyi kollektív szerződéseket kell alkalmazni. A szerződő felek külön-külön vagy együtt is ellenőrizhetnék a kollektív szerződés betartását, viták esetén egyeztető tárgyalásokon oldanák meg a konfliktusokat. Külön figyelmet fordítanának arra, hogy a szakszervezet helyi szervezetei és a partner munkáltatók között felmerült konfliktusok tárgyalásos úton oldódjanak meg. Ez a megállapítása az el nem fogadott tervezetnek egyértelműen kifejezi a kollektív szerződés megkötésének jelentőségét és értelmét, ami nem más, mint a munkabéke megőrzésének nagyobb esélye.