A húsipar lehetőségei jók
- állítja Dr. Lakos László földművelésügyi miniszter
Amikor 1994 októberében Dr. Lakos László földművelésügyi miniszter interjút
adott lapunknak, arról kérdeztük, hogy milyen szerepet kaphat a húsipar az akkor
meghirdetett hárommilliárd dolláros exportbevétel teljesítésében. A mostani
találkozásunk során felelevenítettük miniszter úrnak a korábbi beszélgetésünket,
aki jóleső érzéssel nyugtázta, hogy szóba hoztuk a kétkedéssel fogadott
programját, amely korábban teljesült, mint azt bárki remélte.
- A hárommilliárd dollár exportbevételi programunk maradéktalanul teljesült -
szögezte le dr. Lakos László. Nem igaz, hogy ennek elérése csak véletleneken
múlott, hiszen két szám véletlenül nem egyezhet. Fontosnak tartom, hogy ez a
siker meghúzott egy választóvonalat az élelmiszergazdaságban: igazolódott a
közgazdászok, a pénzügyi kormányzat, és mindenki előtt, hogy érdemes az
agrárgazdaságba befektetni.
A nagyobb kivitelt úgy értük el, hogy közben csökkent az import, pedig ezzel
őszintén szólva a kemény korlátozás ellenére sem számoltunk. A megnövekedett
exportbevételekben, a célkitűzéseink elérésében óriási teljesítménye volt a
húsiparnak és a baromfiiparnak. Igaz, hogy komoly segítséget, rendkívül magas
támogatást kapott mindkét ágazat. Egyebek mellett vámkedvezményes
importlehetőséget biztosítottunk, hogy legyen árualap.
Tarthatók-e az elért eredmények, nem következik-e be visszaesés az
élelmiszeriparban, kérdeztük miniszter urat, utalva az idei korlátozásokra, a
támogatás elégtelenségére.
- Csak akkor lehet tovább növelni az exportot - hangzott a válasz -, ha a
relatíve hatékonyabb ágazatok jutnak ki a külpiacokra. Egyetlen ágazat sem
számíthat kiemelt exporttámogatásra. - Már 1995-ben is csökkentettük, az idén
pedig tovább csökkentjük azt a durva beavatkozást, amelyet a kormányzat
alkalmazott. Ez a folyamat - bár többen nem akarják felismerni - még 1994
őszén kezdődött, s nem a húsipar ellen irányul. Minden ágazatra vonatkozik. Azt
szeretnénk elérni, hogy egyes ágazatokban, ahogy növekszik az export, mind
hatékonyabban termeljenek.
A hazai termelők túlságosan radikálisnak tartják az exporttámogatások
leépítését,
külföldi vélemények szerint pedig még mindig magas a támogatás. Érzékelhetően
feszült a helyzet, ami nem tesz jót a termelésnek - vetettük ellen.
Felvetésünkre Dr. Lakos László azt válaszolta, hogy alkalmazkodnunk kell a
nemzetközi megállapodásokhoz.
- Folynak tárgyalások, hogy méltányosabb támogatási keretet kapjunk.
Bármennyi lesz is azonban a keretünk, a tárca alapvető célkitűzése, hogy a
relatíve hatékony ágazatok fejlesztését támogatja. A sertéshús-export 1995-ben
az
átlagos exporttámogatás többszörösét kapta és 1996-ban is a legmagasabb
mértékben támogatott ágazatok között szerepel. A támogatásnak jövőre az átlagos
támogatottsági szinthez kell közelednie...
Végezetül a hazai húsipar jövőjéről kérdeztük miniszter urat, különös
tekintettel
arra, hogy az ágazatban gyakorlatilag befejeződött a privatizáció, s bizonyos
fokig belátható már az európai csatlakozás útja.
- A magyar húsipar lehetőségei jók - válaszolta a szaktárca vezetője-, mert jó
minőségű alapanyagot viszonylag olcsón előállító termelőbázis van mögötte, s
jelentős a feldolgozó kapacitás is. - Miután a privatizáció lezáródott, remélem,
több állami injekciót nem kapnak lerobbant cégek, ami irreálissá teszi a
versenyt.
Ha a külön támogatás megszűnik, a termelőért és a piacért folytatott versenyben
fog eldőlni, hogy kik az életképesek és kiknek lesz hosszú távon perspektívájuk.
Azt remélem, hogy azok a cégek tudnak megkapaszkodni a piacon, amelyek új
termékekkel jelennek meg. Erre a szakmának és a fogyasztónak is szüksége van
- mondta végezetül Dr. Lakos László miniszter úr.
H.L.