Bérek, keresetek a húsiparban

A versenyszférában 1995-ben a havi bruttó átlagkereset 40.229 forint volt, amely 19,6 százalékos növekedést jelentett az előző évhez képest. A HDSZ működési területét jelentő vállalkozásoknál - ahol a húsipari foglalkoztatottak zöme található - 1995-ben a létszámmal súlyozott bruttó havi kereset 37.206 forintot tett ki. A 17 vállalkozás közül ezt a mértéket csak hétnél érik el, vagy haladják meg a keresetek, a cégek felénél a keresetek nem érték el a bruttó 35.000 forintot.

A bruttó kereset növekedése a húsiparban 15 százalék körül alakult. Az 1995. évi tényleges fogyasztói árindex növekedés 28,2 százalékos volt. A húsipar béradatait összevetve a versenyszféra adataival, megállapíthatjuk, hogy a húsiparban munkát vállalók reálkeresete mind a nemzetgazdasági átlagnál (12 százalék), mind pedig a versenyszféra átlagánál (10,6 százalék) jobban csökkent. A húsipari szakma lemaradása a versenyszféra béreihez képest tovább nőtt. Néhány vállalatot leszámítva, 1993-tól vizsgálva a kereseteket, csak nagyon szerény mértékben emelkedtek a fizetések. Évről-évre jelentős reálbércsökkenést szenvedtek el az ágazatban dolgozók.

Szakszervezetünk még 1995 novemberében, december elején kezdeményezte a tárgyalásokat az 1996. évi bérrendezésről. Minimálisan elérendő célként a bérek 20 százalékos növelését határoztuk meg. A szakszervezeti minimális bérkövetelés közel állt az Érdekegyeztető Tanácsban a keresetnövelések mértékéről kötött megállapodás ajánlásához (19,5 százalék), amely megvalósulása esetén is a reálbérek további csökkenését vonja maga után, még a kormányzati inflációs prognózis (21-22 százalék) teljesülése esetén is, nem beszélve egy ennél nagyobb inflációról.

Milyen magatartással találkozott szakszervezetünk a bértárgyalásokon a munkáltatók részéről?

Joggal számíthattunk arra, hogy a szerény mértékű bérkövetelés, a három év alatt elszenvedett óriási reálbér csökkenés, a komoly létszám leépítések után, a cégek reális gazdasági pozícióit bemutató információátadás mellett egy kemény, de eredményes béralkut lehet lefolytatni, amely az év első negyedében kijelöli az 1996. évi bérpozíciókat.

Ezzel szemben a munkáltatók többsége részéről folytatódott a korábbi években tanúsított magatartás. Tapasztalható volt: időhúzás, a szükséges információk visszatartása, a béradatok nyilvánosságának megkérdőjelezése, elbocsátással történő fenyegetés; hivatkozás a szubvenció csökkentésére, energia- és egyéb költségnövekedésekre, tulajdonosváltásra, a piac szűkülésére, a bérfejlesztés „áthúzódó" hatására. Megkísérelték normarendezéssel kell összekapcsolni a bérrendezést, kitolni a béremelés kezdő időpontját. Előfordult a többletteljesítménnyel elért keresetnövekedés összemosása a bérrendezéssel, egyszóval minden lehetséges eszközt bevetettek annak érdekében, hogy a termelési feladatok megvalósítása, esetleg növelése a reálbérek csökkenése mellett és a munkaidő meghosszabbításával történjék. (Az így elérhető keresetnövekedésre aztán rá lehet fogni, hogy volt bérfejlesztés, mert többet kerestek a munkavállalók, mint a megelőző időszakban, csak az nincs hozzátéve, hogy ehhez a munkaintenzitás milyen növelése, vagy hány többletóra ledolgozása vált szükségessé.)

Ez a munkáltatói magatartás úgy tűnik szakmánkban sokkolja a munkavállalókat, mert csak igen kevés helyen lépnek fel határozottan ellene, és így könnyedén megvalósítható a nemzetgazdasági átlagnál nagyobb évenkénti reálbér csökkentés. Így történhet meg az a lépés is, hogy a létszámcsökkentésből eredő megtakarítások jelentik a forrását a versenyképesség fenntartásának, vagy részben a profitnak és még a termelékenység növekedése sem kerül a bérben ellentételezésre.

Késik az a felismerés a munkavállalók részéről, hogy nálunk már kemény tőkés gazdaság van, ahol bért növelni csak bérharccal lehet, a tulajdonosok és képviselőik természetes piacgazdasági magatartást tanúsítanak, tudják, hogy minden megmaradó bérforint javítja mozgásterüket, profittá válhat.

A társaságoknál május elejéig megkötött megállapodások: Pini Hungary Kft., Kaposvár március elsejétől 20 százalék Pápai Hús Rt. április elsejétől 20 százalék Gyulai Húskombinát Rt. április elsejétől 15 százalék Debreceni Hús Rt. éves szinten 20,41 százalék * SOLAMI Hús Rt. április elsejétől 20 százalék Pick Szeged Rt. éves szinten 20 százalék * DÉLHÚS Rt. április elsejétől 12 százalék Herz Szalámigyár Rt. január elsejétől 10 százalék SOLVENT Rt. április elsejétől 10 százalék Húsipari Kutatóintézet január elsejétől 20 százalék * = kétlépcsős bérfejlesztés

A bérmegállapodás részletezésére következő számunkban visszatérünk.