Minőségirányítás, élelmiszerbiztonság a PICK SZEGED Rt-nél (I. rész)

Az Európai Unió kapujában egyre többször felmerül a kérdés a hazai közvéleményben, hogy a magyarországi cégek felkészültsége, tevékenysége megfelel-e az uniós elvárásoknak. Varró Györgyné doktort, a PICK SZEGED Rt. minőségirányítási vezetőjét arról kérdeztük, hogy a hazai húsipar piacvezető vállalatánál hogyan biztosítják az élelmiszerbiztonsággal és minőségirányítással szemben támasztott uniós követelményeknek való megfelelés feltételeit.

- Felmérések szerint az Európai Unió lakosságának mintegy 70 százalékát élénken foglalkoztatja a biztonságos élelmiszer kérdése. Hogyan tudja ezt a PICK SZEGED Rt biztosítani, milyen rendszereket működtet ezen elvárások teljesítésére ?

- Világszerte egyre több figyelemmel kísérik a fogyasztók az élelmiszerek biztonságával összefüggő híradásokat és egyre tudatosabban követelik meg, hogy csak olyan nyers és feldolgozott élelmiszerek kerüljenek kereskedelmi forgalomba, illetve a vendéglátóegységekben olyan ételeket, élelmiszereket szolgáljanak fel, amelyek biztonságosak. Ennek eléréséhez a HACCP-módszert egyre szélesebb körben alkalmazzák.

Az élelmiszerek biztonságáért az előállító és a forgalmazó egyaránt felelős. Biztosítani kell az élelmiszer-előállítónak, hogy az általa előállított termék egészségre ártalmatlan, biztonságos és egyenletes minőségű legyen. Az EK 93/43 élelmiszer-higiéniai irányelve előírja a HACCP- szabályozás alkalmazását az élelmiszer-előállítás során. Az elmúlt években a Magyar Élelmiszerkönyv-i harmonizációs szabályozás is életbe lépett, és jelenleg az EU és az USDA által végzett állatorvosi ellenőrzések fő irányvonalát is a HACCP-szabályozás működésének felülvizsgálata képezi. Ma már az EU-ba és az USÁ-ba irányuló export feltétele, hogy az előállító bizonyítani tudja a HACCP - módszer alkalmazását az élelmiszer-előállítás során.

- Mikor kezdték el Önök a minőségbiztosítási rendszer kiépítését?

- Nem sokkal a 93/43 direktíva megjelenése után döntött úgy a PICK SZEGED Rt. vezetése, hogy az ISO 9000-es szabványsorozat figyelembe vételével minőségbiztosítási rendszert épít ki. Kézenfekvőnek látszott a minőségbiztosítási rendszer részeként az élelmiszer-biztonságot érintő szabályozás megvalósítása is.

A rendszerépítés kapcsán mindenek előtt tisztázni kellett az alapelveket. Igényes, a fogyasztók biztonságát, egészségvédelmét szem előtt tartó élelmiszer-előállítónak a GMP (Good Manufacturing Practice) és a GHP (Good Hygiene Practice) elveit alkalmazó HACCP- szabályozásra kell alapoznia az ISO 9001 szabvány szerinti minőségügyi rendszert, amelynek a TQM alkalmazására nyitottnak kell lennie.

Vállalatunk számára a minőség fogalma nemcsak jó termékeket, hanem vevői megelégedettséget is jelent. A gyártás során alkalmazott szabályozásokkal, a kritikus pontokon történő fokozott ellenőrzések meghatározásával a minőségbiztosítási rendszerrel párhuzamosan a HACCP-rendszer kialakítására is sor került. Társaságunknál az élelmiszerbiztonság dokumentált megvalósításához az EK-direktíva és a Magyar Élelmiszerkönyv elvárásainak megfelelő FAO/WHO ajánlásokat vettünk figyelembe.

A kritikus pontokon való irányítási elvet a minőség más összetevőire is alkalmaztuk. Ezen irányítási, ellenőrzési pontokat QACCP-nek (Quality Analysis and Critical Control Points) neveztük. A QACCP-pontok, vagyis a minőség alakulása szempontjából kiemelt szabályozási pontok kiválasztása a HACCP-pontokkal közös, komplex folyamatelemzés útján történt. A HACCP- és a QACCP-szabályozás dokumentumai a minőségbiztosítási rendszer dokumentumai is egyben, így biztosítva az ISO-, a HACCP- és a QACCP-szabályozást.

-A HACCP-rendszer hogyan kapcsolódik az ISO 9001-es szabványrendszerhez?

- A két rendszer számos közös és eltérő vonást mutat.

Közös vonások:

• a vezetői elkötelezettség igénye
• team-munka a kiépítés során
• emberi, tárgyi és anyagi erőforrást igényel
• a legkiválóbb szakemberek számára jelent többletterhet
• működtetéséhez a képzés elengedhetetlen
• külső, belső kényszer motiválja a kidolgozását
• a jól működő rendszereknek költségcsökkentő hatásuk van
• áttekinthetőséget biztosít a rendszer teljes egészére
• a felelősségek és jogkörök egyértelműen szabályozottá váltak
• biztonságot nyújt a vezetőségnek, a beosztottaknak és a partnereknek
• bürokratikussá válhat
• dokumentált rendszer, egymásra épülő, egymáshoz kapcsolódó dokumentációval
• rendszeres, folyamatos ellenőrzés és szükség szerinti helyesbítés

Eltérő vonások:

• a HACCP-rendszer független, harmadik féllel való tanúsítására nincs hivatalos eljárás
• a HACCP-rendszer kötelező alkalmazására Magyarországon törvényi előírás van
• a HACCP-rendszer a minőségügyi rendszer alapja kell, hogy legyen.

A két rendszer kidolgozásával és hatékony működtetésével az élelmiszer-biztonság és a minőség kérdése együttesen kezelhető, dokumentációja szervesen egybefonódik. A minőségbiztosítási rendszer kialakításánál a gyártási hagyományokat, a meglévő, színvonalas műszaki és higiéniai feltételeket új szabályozással, szervezéssel és irányítással tettük teljesebbé. Az ISO 9001 szabvány követelményei alapján a rendszer a legújabb szakmai megoldások felhasználásával került kialakításra.

Egyes elemeket - így az önellenőrzést, a többszintű team-munkát - a TQM vezetési szemlélet elvei alapján építettük be a rendszerbe. Az önellenőrzési rendszert a hatékonyság fokozása érdekében a többszintű önellenőrzésre alapoztuk. Az alappillér a dolgozó, aki önmaga ellenőre és teljes felelősséggel tartozik saját munkájáért, annak minőségéért. A további ellenőrzési szinteket - művezetői, üzemvezetői, illetve független minőség-ellenőri - a tényezők fontossága, a potenciális nem megfelelések kritikussága határozza meg.

- Napjainkban mi a legfőbb vezérelv az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatban ?

- A hazai élelmiszer-előállítást szabályozó törvények, rendeletek EU-s harmonizációt követő előírásait két szakminisztérium, az FVM és az ESZCSM rendeletei foglalják össze. Ezen előírások követése napi feladatunk. Felkészültünk és megfelelünk az egyik legnagyobb kihívásnak, amely elvárja, hogy a "farmtól az asztalig ” nyomon kövessük és bizonyítani tudjuk: csak egészségre ártalmatlan alapanyagokat dolgozunk fel, a lehető legnagyobb biztonságot nyújtó technológiák alkalmazásával.

Az Európai Uniós csatlakozás küszöbén egyaránt nagy a jelentősége az élőállatok egyedi azonosíthatóságának, az állatok nyomon követhetőségének (állatbetegségek megelőzése, állatok egyedi, vágás utáni minősítése). Az országos sertésjelölési- és nyilvántartási rendszer kidolgozásaként indított projektben - felismerve az ügy fontosságát - kísérleti vágóhelyként a PICK SZEGED Rt. vesz részt, koordinálását a megyei Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomások végzik.

- Az elmúlt évtized Nyugat-Európában és Amerikában kirobbant élelmiszerbotrányai (BSE, dioxin-ügy, E.coli 0157 ) után különös figyelmet fordítanak az élelmiszerek nyomon követhetőségére. A PICK SZEGED Rt felkészült-e az EU-hoz való csatlakozásra e tekintetben is?

- Az Európai Uniós csatlakozás küszöbén mind a hazai, mind a nemzetközi állat- és állati termék forgalmazás területén a piacon maradáshoz egyre szigorúbb szabályozás válik szükségessé. Állategészségügyi, minőségellenőrzési és kiemelten élelmiszerbiztonsági szempontból egyaránt nagy a jelentősége az egyedi azonosíthatóságnak, az állatok nyomon követhetőségének. Mindezt szem előtt tartva a szarvasmarhánál már évekkel ezelőtt bevezetett országos jelölési- és nyilvántartási rendszerhez hasonló fejlesztés indult meg a sertéságazatban is amely ez évben fejeződik be. A program beindításával kapcsolatos feladatokat és kötelezettségeket a földművelési és vidékfejlesztési miniszter 98/2001. (XI.29.) FVM rendelete szabályozza.

Az Európai Uniós jogszabályoknak megfelelően meghatározásra kerültek az alapvető feladatok:

• Sertéstartó helyek/tenyészetek nyilvántartásba vétele, tenyészetszámmal való ellátása és központi rendszerben történő regisztrálása.
• Állatmozgások nyomon követése (vétel-eladás, vágóhídra szállítás, export).
• A sertések és az állati termékek belföldi és nemzetközi forgalmának bizonylatolása, ellenőrzése.
• A tenyészetek bejelentését követően az egységes, tartós füljelzők behelyezése (tenyésztés/tartás esetén műanyag, vágóhídra szállításkor fém krotália).

A sertésjelölési és nyilvántartási rendszer megtervezéséhez szükséges volt egy kísérlet megszervezése, melynek alapján elkészíthető az egész országra szóló szabályozás és a rendszer, a kísérleti szakaszban megszerzett tapasztalatok alapján, kiterjeszthető országos szintre.

(Következő számunkban folytatjuk)