Indul a brüsszeli gyors

Az élelmiszergazdaság készül az EU-ba

Rendkívül fontos az uniós csatlakozást kommunikálni, mondta lapunknak Dr. Szanyi Tibor, az FVM politikai államtitkára egy, a január végén, Székesfehérváron tartott lakossági fórumon, amelyen Dr. Németh Imre miniszter és Dr. Mészáros Gyula közigazgatási államtitkár is tartott rövid tájékoztatót. Ezzel a fórummal egy olyan folyamat indult el, amely az Európai Unióhoz történő csatlakozás előnyeit, hátrányait ismerteti meg az agrárszféra szereplőivel. Miként minden tárca, így az FVM is kidolgozott egy kommunikációs stratégiai tervet, amelynek következtében igen sűrű programot kell az FVM vezetőinek is lebonyolítaniuk április 12.-éig, a népszavazás napjáig.

Száz fórum

A jövő elkezdődött, mondta Szanyi Tibor, aki ezt a mondatot tudatosan kölcsönözte erre az alkalomra a FIDESZ-től. (Csak zárójelben még egy FIDESZ, illetve Orbán Viktor idézetre való reagálásról: van élet az EU-n kívül is, mondta az ex-kormányfő. Valóban van, de azt éppen most éljük, s ezt kívánjuk megváltoztatni a csatlakozással, mondta az államtitkár.) Ez a fórum kezdete annak az előadássorozatnak, amely a népszavazásig tart, s amelyen a tárca vezetői az ismerkedés és a főbb pontokról történő tájékoztatást tartják fontosnak. A népszavazás után - reményeink szerint - az intenzív, az alapokig lemenő részletes tájékozódás időszaka következik. A tárca már meghirdette azokat a közbeszerzési pályázatokat, amelyekkel a reklám- és propaganda tevékenységet, a rendezvények szervezését kívánják megoldani. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy legalább száz fórumon lesznek jelen a tárca vezetői az ország különböző pontjain. A témakör mindig ugyanaz, vagyis az Európai Unióhoz történő csatlakozás lesz. Az államtitkár úgy vélte, hogy nagyon nagy szükség van a párbeszédre, hiszen - s ez természetes - nagy a kíváncsiság és az érdeklődés a csatlakozás iránt. Pontosabban az iránt, hogy mi vár ránk a belépés után, mennyivel lesz nehezebb és könnyebb az életünk.

A téma egyébként olyan, mint a sósmogyoró evése: soha nem lehet abbahagyni, hiszen szinte kimeríthetetlen az ismerettár. Az államtitkár azonban úgy véli, hogy a kölcsönösség talaján minden problémára választ kaphatunk. A kölcsönösség alatt azt értette, hogy az állampolgároknak, az ágazat szereplőinek is kell venniük a fáradtságot az ismeretek megszerzéséhez, amelyhez akár az Internet, akár az FVM honlapja is rendelkezésre áll. A társadalmi tájékoztatás érdekében az FVM a társadalmi agrárszervezetek sokaságával köt megállapodást, akiknek a segítségével a gazdákat bevonják a tájékoztatási körbe. Szanyi Tibor azt reméli, hogy a két hónap alatt sikerül az ország minden pontjára eljuttatniuk a kormány szándékát, és megértetni mindenkivel, miért fontos, mondhatni létkérdés Magyarország számára az EU csatlakozás.

Mondj igent!

Arra a kérdésre, hogy mit vár a népszavazástól, az államtitkár határozott és egyértelmű igennel válaszolt. Vagyis biztos abban, hogy az ország lakosságának döntő része a csatlakozás mellett dönt, mégpedig bölcsen. Ezzel azt is jelezni kívánta, hogy a ma divatossá váló EU- fanyalgás kisebbségben marad. Sok ma még a rémhír, a félre tájékoztatás, amit csakis hiteles, megalapozott kommunikációval lehet eloszlatni, megcáfolni. Ez utóbbihoz pedig jó alkalmat teremtenek a lakossági fórumok.

Szanyi Tibor az uniós tárgyalásokat értékelve elmondta: megállapodtunk egy közösséggel, mégpedig önálló akaratunkból. Egy megállapodás persze korlátozza is mindkét fél önállóságát, ám tudjuk, miben állapodtunk meg, s mit kell és lehet számon kérni. A megállapodásban az szerepel, hogy Magyarországon is érvényesítjük a közös agrárpolitikát. A kvóták ügyében is született megállapodás, ám a 20-25 termékből csupán háromnál - a tejnél, a dohánynál és a cukornál - érvényesül termelési korlátozás. A többinél támogatási korlátozás érvényesül. A kialkudott kvóták minden esetben a hazai fogyasztási szint feletti termelést tesznek lehetővé a belépés után. A közvetlen kifizetések mértéke szintén része a megállapodásnak. Köztudott, hogy 25 százalék EU-forrás nyílik meg, amelyhez 30 százalék nemzeti támogatás is párosul. Ez azért példa nélküli az EU történelmében, mert eddig egyetlen egy csatlakozó országnak sem engedték meg a nemzeti támogatással történő kiegészítést. Az uniós közvetlen kifizetések egyébként jövedelemkiegészítő, és nem veszteségfinanszírozó szerepet töltenek be.

Minőség és biztonság

A piaci részvételben is született megállapodás, amely szerint a magyar termelő ugyanolyan elbírálásban részesül, mondjuk, intervenciós beavatkozáskor, mint a spanyol, a német, vagy a francia gazda. S az is fontos, hogy ha tagok leszünk, akkor nincs döntés rólunk nélkülünk. Nem szabad megijednünk a változástól, már csak azért sem, mert a rendszerváltás óta készül az ország a csatlakozásra, jelentette ki az államtitkár. Szigorú szabályok érvényesülnek majd a piacszabályozásban, a támogatások igénybevételénél, a piacon való megjelenésben, a termelésben, a feldolgozásban és a kereskedelemben, de ezek a szabályok nem öncélúak: ezt követeli a kor és a világpiac.

Az agrárágazatnak mindenütt a világon egészséges, jó minőségű, biztonságos élelmiszert kell a fogyasztó asztalára tenni. S ez nem zárja ki azt sem, hogy továbbra is tarthatunk otthon az ólban disznót, rendezhetünk odahaza disznóvágást a moslékkal etetett disznóból, s egyetlen egy olyan nemzeti szokásunktól sem kell megválnunk, amit a csatlakozás előtt gyakoroltunk. Változást hoz az is, hogy a szótárunkban néhány eddigi fogalmat újra kell értelmeznünk. Például a társadalom és a mezőgazdaság viszonyát, vagy a támogatás értelmét. Ez utóbbinál szerencsésebb a kifizetés, vagy a szolgáltatás szavak használata. S eltűnnek a kereskedelmi korlátok is, amelyek oda-vissza jelentenek előnyt és hátrányt. Napjainkban divattá vált a belépés ellen korteskedni, de nem szabad elfelejteni, hogy tíz éve igyekszünk az Európai Unióba, mondta Szanyi Tibor.

Új fejlődési pályán

Átmenet és felzárkózás éve lesz 2003, jelentette ki Dr. Németh Imre miniszter, aki arról a kormányzati szándékról beszélt, amely szerint a 2003. évi támogatáspolitikát kialakították. Nem nehéz kitalálni, hogy az idei évben a fő hangsúlyt az Európai Unióhoz való igazodás kapta, ami egyáltalán nem könnyű feladat, mivel nagyon nagy a lemaradás. Az agrártárcának rövid idő alatt kell kiépítenie azokat az intézményi rendszereket, amelyeken keresztül jövőre, a várható csatlakozás után a magyar gazda, termelő is igénybe veheti majd az uniós forrásokat. Az FVM vezetése nem kívánja azt a helyzetet előidézni, hogy éppen a megfelelő intézmények hiánya miatt ne tudjanak a magyar gazdák EU-támogatást igényelni. Az viszont már a kistermelők feladata, hogy olyan termelői szervezeteket alakítsanak, amelyek eléggé erősek és versenyképesek a piacon a közösség tagjainak érdekérvényesítéséhez. Nem véletlen, hogy az idei támogatási rendszerben ezek a termelői szervezetek lényegesen nagyobb támogatást élveznek, mint korábban bármikor.

Az idei támogatási rendszer kialakításakor az volt az elsődleges cél, hogy az agrárágazat szereplőinek élethelyzete javuljon. Ehhez 235 milliárd forint áll rendelkezésre, s a támogatási technikákat már az uniós normák szerint alakították ki. Az EU-csatlakozás komoly kihívás, hangsúlyozta a miniszter, ám ugyanakkor hatalmas lehetőség is, amelyet nem szabad elszalasztani. Korszakváltás kezdődik 2004-ben, s lezárul egy átmeneti időszak. A belépéssel együtt meg kell tanulnunk jogszabályok szerint együttműködni. Az EU agrárrendszere megbízható, piaci garanciákkal, kiszámítható támogatáspolitikával. A tűzoltás időszaka a belépéssel lezárul, s a magyar mezőgazdaság fejlődési pályára állítható, ami a magyar kormányprogram agrár- és vidékfejlesztési tervezetében is szerepel. A versenyképes agrárium környezetbarát, hatékony termelést is jelent. Mindezek a célok pedig összecsengenek azokkal az uniós törekvésekkel, amelyeket Franz Fischler agrárbiztos a közelmúltban fogalmazott meg az EU új agrárpolitikai elképzeléseivel kapcsolatban.

Lesznek támogatások

Mészáros Gyula a támogatási rendszerről szólva elmondta: markáns egyszerűsítéseket kívántak végrehajtani, ám éppen az uniós elemek beépítése miatt nem lehetett az egyszerűsítést végrehajtani. A csatlakozás előtti utolsó évben ugyanis még bevezethetők olyan támogatási formák, amelyek a csatlakozás után is igényelhetők. A közigazgatási államtitkár részleteiben ismertette a támogatási rendszer fő elemeit. A beruházási támogatásoknál hangsúlyozta, hogy két forrás is rendelkezésére áll a gazdáknak. Az egyik a SAPARD, a másik a nemzeti támogatás, amelyből kihagyták azokat a területeket, amelyek a SAPARD programban szerepelnek. Azok a gazdák, akik valamilyen okból nem nyernek a SAPARD pályázaton, azok ugyanabban a témakörben egy későbbi pályázaton indulhatnak nemzeti támogatásért. A termelési támogatások körében a kamattámogatási rendszer megváltozott, s az éven belüli kamattámogatás megszűnik az idén. A piacszabályozási támogatásoknál a tejpiac szabályozására külön is felhívta a figyelmet az államtitkár. A minisztérium vezetése azt kéri a tejtermelőktől, hogy csak az idén 200 millió literrel kevesebb tejet termeljenek (250 millió literre csökkentve ezzel a minden évben jelentkező tejtöbbletet), mert ezt a 200 millió liter tej piaci elhelyezését már nem tudják finanszírozni. Aki a kvótájánál kevesebb tejet termel, az literenként 10 forintos támogatásban részesül, s nem kell félnie attól, hogy elvész a kvótája. Elhangzott az is, hogy készül az adóskonszolidáció második üteme, amely a kedvezőtlen adottságú területek helyzetén kíván javítani.