1999. VII.évfolyam 5-6.szám

BÉR
ÉS
MUNKA

Új év, új bértárgyalás

Egy kis szerencsével a nehéz kilencvenes évek átlagánál valamivel jobb körülményeket hozhat a munkavállalóknak a 2000. esztendő. Folytatódhat a gazdasági növekedés, új munkahelyek jöhetnek létre és némileg vastagabb lehet a boríték. Ha csak nem jön valami közbe. Újabb olajár-robbanás, balkáni háború, természeti katasztrófa, előre nem kalkulálható teherpróba. Ráférne már egy jó év a munka világára, a húsiparban különösen. Az elmúlt évek nem kényeztették el az ágazatot. Válságos idők után jöhetne valami jobb. Illúziókban persze nem ringathatjuk magunkat, jövőre is csak annyi lesz a bér, amennyit sikerül kiharcolni. Ebben a tekintetben pedig nem állnak valami jól a dolgok.

A kormány ugyan az infláció csökkentését ígéri, ami mindenki számára kedvező, de a jövő évi adójogszabályokkal máris megkezdődött a bérek- és keresetek apasztása. Az országos érdekegyeztetés elgyengülése sem tesz jót a munkavállalóknak. Központi ajánlások nélkül a munkáltatók könnyebben térnek ki a bérkövetelések elöl. Különösen akkor, ha a szakszervezeti pozíciókat belső harcok, személyi tehertételek gyengítik országos szinten.

Ilyen körülmények között a HDSZ alapszervezeteire az új esztendőben is kemény bértárgyalások várnak. A korábbi években megszerzett rutin mellett szükség lesz, lehet az érdekvédelem teljes eszköztárára. Különben csak óhaj marad az elnökség elhatározása arról, hogy 2000-ben 4 százalékkal tartja kívánatosnak növelni a munkavállalók reálbérét.

Ilyen mértékű növekedés mellett lehet csak ellensúlyozni ugyanis a növekvő adóterheket, az ágazati bérek elmaradását a nemzetgazdaság átlagától és azokat a követelményeket, amelyek az EU csatlakozásból fakadnak. Elemzők véleménye szerint a húsiparban kialakult kedvezőtlen bérezés már-már veszélyezteti a szakma munkaerő-piaci pozícióit és hátrányos a csatlakozásra való felkészülés folyamatában is. Az ágazati kollektív szerződés megkötésének évek óta tartó elodázása ugyancsak rontja a húsipar működéséről kialakított képet.

A szakszervezet tisztában van a munkáltatók egy részének korlátozott mozgásterével, de úgy véli, hogy a bérmegállapodás mindkét fél érdekeit szolgálja. Az eddigi gyakorlatnak megfelelően az alapszervezetek - az egyeztetett álláspont alapján - maguk alakítják ki a javaslataikat és folytatnak bértárgyalásokat. A HDSZ vezető testületei azonban követendőnek tartják a tavalyi gyakorlatot, miszerint egy közösen megállapított alsó szint (várhatóan 11 százalékos béremelés) alatt csak tagsági szavazás után köthet bérmegállapodást az alapszervezet tárgyaló delegációja, vezetése.

Új év, új béralku, ez így van rendjén. A visszaszámlálás az elnökség és a választmány legutóbbi ülésein megkezdődött, az érdekvédelem rajtra kész. Eredményre persze csak akkor lehet számítani, ha a szakszervezeti vezetők minden tekintetben támaszkodhatnak a tagságra. A tagság ereje, támogatása nélkül a legjobb taktikával fellépő tárgyaló delegáció is csak béna kacsa. Ezért a bértárgyalás - a szó legteljesebb értelmében - a szakszervezet közös ügye. A megállapodásokat pedig, amelyeket remélhetően a 2000. évre szólóan is sikerül tető alá hozni, a munkáltatók és munkavállalók közös sikerének tekinthetjük.

-th

előző cikk újság tartalomjegyzék következő cikk
rovatban vissza rovat tartalomjegyzék rovatban előre