Új év, új bértárgyalás
Egy kis szerencsével a nehéz kilencvenes évek átlagánál valamivel jobb
körülményeket hozhat a munkavállalóknak a 2000. esztendő. Folytatódhat a
gazdasági növekedés, új munkahelyek jöhetnek létre és némileg vastagabb lehet a
boríték. Ha csak nem jön valami közbe. Újabb olajár-robbanás, balkáni háború,
természeti katasztrófa, előre nem kalkulálható teherpróba. Ráférne már egy jó év
a munka világára, a húsiparban különösen. Az elmúlt évek nem kényeztették el az
ágazatot. Válságos idők után jöhetne valami jobb. Illúziókban persze nem
ringathatjuk magunkat, jövőre is csak annyi lesz a bér, amennyit sikerül
kiharcolni. Ebben a tekintetben pedig nem állnak valami jól a dolgok.
A kormány ugyan az infláció csökkentését ígéri, ami mindenki számára kedvező,
de a jövő évi adójogszabályokkal máris megkezdődött a bérek- és keresetek
apasztása. Az országos érdekegyeztetés elgyengülése sem tesz jót a
munkavállalóknak. Központi ajánlások nélkül a munkáltatók könnyebben térnek
ki a bérkövetelések elöl. Különösen akkor, ha a szakszervezeti pozíciókat belső
harcok, személyi tehertételek gyengítik országos szinten.
Ilyen körülmények között a HDSZ alapszervezeteire az új esztendőben is kemény
bértárgyalások várnak. A korábbi években megszerzett rutin mellett szükség lesz,
lehet az érdekvédelem teljes eszköztárára. Különben csak óhaj marad az elnökség
elhatározása arról, hogy 2000-ben 4 százalékkal tartja kívánatosnak növelni a
munkavállalók reálbérét.
Ilyen mértékű növekedés mellett lehet csak ellensúlyozni ugyanis a növekvő
adóterheket, az ágazati bérek elmaradását a nemzetgazdaság átlagától és azokat a
követelményeket, amelyek az EU csatlakozásból fakadnak. Elemzők véleménye
szerint a húsiparban kialakult kedvezőtlen bérezés már-már veszélyezteti a
szakma munkaerő-piaci pozícióit és hátrányos a csatlakozásra való felkészülés
folyamatában is. Az ágazati kollektív szerződés megkötésének évek óta tartó
elodázása ugyancsak rontja a húsipar működéséről kialakított képet.
A szakszervezet tisztában van a munkáltatók egy részének korlátozott
mozgásterével, de úgy véli, hogy a bérmegállapodás mindkét fél érdekeit
szolgálja. Az eddigi gyakorlatnak megfelelően az alapszervezetek - az egyeztetett
álláspont alapján - maguk alakítják ki a javaslataikat és folytatnak
bértárgyalásokat. A HDSZ vezető testületei azonban követendőnek tartják a
tavalyi gyakorlatot, miszerint egy közösen megállapított alsó szint (várhatóan 11
százalékos béremelés) alatt csak tagsági szavazás után köthet bérmegállapodást
az alapszervezet tárgyaló delegációja, vezetése.
Új év, új béralku, ez így van rendjén. A visszaszámlálás az elnökség és a
választmány legutóbbi ülésein megkezdődött, az érdekvédelem rajtra kész.
Eredményre persze csak akkor lehet számítani, ha a szakszervezeti vezetők
minden tekintetben támaszkodhatnak a tagságra. A tagság ereje, támogatása
nélkül a legjobb taktikával fellépő tárgyaló delegáció is csak béna kacsa. Ezért a
bértárgyalás - a szó legteljesebb értelmében - a szakszervezet közös ügye. A
megállapodásokat pedig, amelyeket remélhetően a 2000. évre szólóan is sikerül
tető alá hozni, a munkáltatók és munkavállalók közös sikerének tekinthetjük.
-th