Bérfejlesztés a Ringánál

Talán minden korábbinál az idei bértárgyalás volt a legvontatottabb, legnehezebb és legelkeserítőbb a győri székhelyű Ringa Húsipari Rt.-nél. Pedig a szakszervezet részéről igazán idejében, még decemberben kezdeményezték a megegyezést, hiszen azt szerették volna, hogy idejében, s megnyugtató arányu béremelést kapjanak a munkavállalók. Annál is inkább, mivel mint minden évben, az áremelések az idén is már januárral beköszöntöttek, amivel a bérek viszont ezúttal is képtelenek voltak lépést tartani.

Az elmúlt évinél mérsékeltebb igénnyel, 17 százalékos emelési javaslattal kezdték, de a végén ez az óhaj nem teljesült. Pedig a decemberben beterjesztett kezdeményezés óta éppen hatszor jöttek össze a munkavállalók képviselői a munkáltatóval, utoljára áprilisban. Érveltek, harcoltak, ám a hosszantartó küzdelem végén mégis a kezdeti számjegynél 3,7 százalékkal alacsonyabban találkoztak az érdekek. Az április 30-án, a Ringa Rt. vezérigazgatója és a VSZT elnöke által aláírt bérmegállapodásban ugyanis az áll, hogy 1999 április 1-jétől a bérfejlesztés az időbéreseknél az órabérek 42,50 forintos óránkénti növelést, a havidíjazottaknál pedig a 9 hónapra vetített bérfejlesztés 13,3 százalékot jelent. Ez a szerződés a továbbiakban még azt is leszögezi, hogy a társasági minimálbér megegyezik a központi rendelkezésekben meghatározott szinttel, azaz 22.500 forint. A társaság a hat hónapon túl munkaviszonyban álló alkalmazottak önkéntes nyugdíjbiztosítási számlájára havonta személyenként 1500 forintot utal át. Továbbá az alkalmazottaknak 2200 forint értékű természetbeni étkeztetést biztosít, s akik ezt nem tudják igénybe venni, azok 1400 forintos havi étkezési utalványra jogosultak. Szó van még a csoportos élet- és balesetbiztosításról, valamint arról, hogy a társaság jóléti, szociális, kulturális célra ebben az évben négymillió forintot irányzott elő.

Som Lászlóné szakszervezeti titkár szerint mindez nem is jelentene kudarcot, hiszen némi előrelépést hozna a jövedelmek szintjén, ha közben a normákat nem emelték volna. De emelték, s így vajmi kevés az, ami manapság többletként a borítékba kerül. Igaz, hogy a vezérigazgató valamennyi fontos döntésben kikéri a szakszervezet véleményét is, véleményezteti azokat, és a javaslatok legtöbbjét a lehetőséghez mérten figyelembe veszi, de mindez alapvetően nem változtatja meg a folyamatokat.

Amikor még állami vállalat volt a Ringa, akkor rendre a központi előírások akadályaiba ütköztek a munkavállalók érdekképviselői. 1997-ben az Állami Vagyonügynökségre (ÁVÜ) hivatkozva csak 12 százalékos béremelést akartak adni, pedig Győrben is jól tudták, hogy 15 százalékot lehetett volna engedélyezni. Ezért hát nem hagyták magukat, felvonultak Pestre tárgyalni, s a kiállásuk eredményeként megkapták a 15 százalékot.

Ezt követően a privatizálással kezdődtek a mai értelemben vett bértárgyalások a Ringánál. Amióta a Pick csoporthoz tartoznak, a jövedelmüket érintően sok pozitív változást nem tapasztalnak a győri, kapuvári és soproni egységek munkavállalói. Pedig azóta 153 emberrel kevesebben 110 millióval nagyobb értéket állítanak elő, hiszen 1998-ra 400 milliós volt a tervezett pénzügyi eredmény, amit 406 millióra teljesítettek. Az elmúlt év elején kiharcolt 20 százalékos bérfejlesztésből mégis csak 16,4 százalék lett, s elmaradt a tizenharmadik havi fizetés is. Erre az évre már 510 milliós eredményt kell elérni a Ringánál, miközben a tavalyi 1654-es átlaglétszámhoz képest idén április elején 1519-en voltak, s az idei tervezet 1504-es létszámról szól.

Mindenki tudja, hogy az orosz piac elvesztése, valamint a hazai kereslet csökkenése negatív hatással van a vállalati tevékenységre. Az is igaz, hogy a fejlesztések, korszerűsítések rengeteg pénzt emésztenek fel. A különböző részlegek dolgozói őszintén örülnek az olyan modernizálásoknak, mint amilyenen a kapuvári részleg csomagolója és szeletelője ment át, ebben valóban érezni lehet, hogy már a Pick-családhoz tartoznak. Ám a munkavállaló a megélhetési gondjai miatt mindenek előtt a jövedelmén, a keresete vásárlóerejének növekedésén szeretne változást érezni, és ez érthető.

Jelenleg jövedelmi szempontból a húsipar bizonyos fokig lemaradt a Győr- Moson-Sopron megyei - igen fejlett - élelmiszeripar átlagától. A Ringánál a tavaly jegyzett 58.447 forintos átlagjövedelem, amelyből 55.133 a fizikai és 72.295 a szellemi foglalkoztatottaké, fölötte van ugyan a megye textiliparában dolgozókénál, s valamivel jobb, mint az Arvit hűtőipariaké, de alatta van a kekszgyári, a növényolajgyári, a gabonásbéreknél. Ezzel kapcsolatban, pontosabban a kilátásokra vonatkozó kérdéseinkre adott válaszokban a Ringánál aggódás fogalmazódik meg. Nem csupán a közvetlen veszély miatt, amit a keresetek vásárlóértékének csökkenése jelent, hanem azért is, mert ilyenformán ebben a megyében a szakma lassan elveszíti legjobbjait. A jól felkészültek ugyanis előbb-utóbb átmennek Ausztriába dolgozni, avagy más, sokkal jobban jövedelmező munkahelyekre.