A kiegyensúlyozott piac ismérve az ágazati kollektív szerződés

- mondta Zám András, a Gyulai Húskombinát vezérigazgatója

Az ágazati kollektív szerződés megszületésének lehetséges időpontjáról és szükségességéről, valamint a üzemi tanácsi választások értékeléséről és a helyi bértárgyalások állásáról kérdezte lapunk a Gyulai Húskombinát Rt. első emberét, Zám Andrást(képünkön). A szakember vélekedése szerint a kiegyensúlyozott piac egyik ismérve az is, ha létrejön az ágazati bérmegállapodás.

- Az ágazati kollektív szerződés megkötését nehezíti, hogy a magyar húsipari ágazat meglehetősen hetegorén. Nagyobb, közepes és kisebb feldolgozók is vannak a piacon. Az egyik helyen azt látjuk, hogy erős és meglehetősen jól szervezett szakszervezet működik, míg másutt gyakorlatilag nincs érdekvédelem - mondta elöljáróban Zám András. Ehhez hozzátette, hogy a kilencvenes évek elején, a Magyar Húsipari Szövetség vezetőjeként kísérletet tett arra, hogy tető alá hozzák az ágazati kollektív szerződést, ami végül nem vezetett eredményre. - Ekkor a partnerekkel - a cégek vezetőivel és tulajdonosaival, valamint a Húsipari Dolgozók Szakszervezetének vezetőivel - nem sikerült megtalálni azt a közös nevezőt, amely mindannyiunk számára elfogadható lett volna - emlékezett vissza Zám. Jelezte, hogy elgondolása szerint egy rugalmas szerződés-tervezetet kellett volna kialakítani, amelyet három év alatt többlettartalommal kellett volna megtölteni. Egyúttal fokozatosan további szigorításokkal lehetett volna beépíteni, hogy idővel minden partnert a megegyezés egy magasabb, de közös szintjére hozzanak fel. A Gyulai Húskombinát Rt. első embere kifejtette: a kérdés megegyezés hiányában lekerült a napirendről, azóta - az elmúlt három évben - csak egyszer került szóba az ágazati kollektív szerződés megkötésének lehetősége és igénye, holott Nyugat-Európában ez már régen bevett gyakorlat.

- Ha Magyarországon is kialakul a költségviszonyok relatív egyenlősége az ágazatban, akkor sokkal nagyobb esélye lehet ennek az egyezségnek - jövendölte Zám András. Ennek azonban akadálya, hogy akad olyan feldolgozó, ahol szakszervezet sincs, így a helyi kollektív bérmegállapodás sem jöhet létre, másutt viszont kiegyensúlyozott az együttműködés a menedzsment és érdekvédelmi szervezet között. Emellett pedig alapfeltétele volna, ha a felek ágazati szinten meg tudnának egyezni az átlagbér mértékében és a szociális juttatások nagyságában. Zám vélekedése szerint az ilyen irányú alkufolyamat három év múlva eredményezhetné azt, hogy létrejön az ágazati kollektív szerződés keret-megállapodása.

A lezajlott üzemi tanácsi választásokról szólva a vezérigazgató elmondta, hogy január végén ült össze a vezetés és az új összetételű tanács. Itt a tagokat tájékoztatták a feldolgozó 1998-as eredményeiről és idei terveiről, egyúttal aláírták azt az együttműködési megállapodást, amely a jövőben szabályozza a menedzsment és az üzemi tanács kapcsolatát. Ebben rögzítették a munkáltató kötelezettségeit is. Zám András szerint az együttműködés a két fél között az elmúlt években is partneri volt, s reményének adott hangot, hogy ez az elkövetkezendő években sem változik.

A Gyulai Húskombinát Rt.-nél folyó bértárgyalásokról a társaság első embere elmondta, megkapták a szakszervezet bérkövetelését, amely megegyezik a Húsipari Dolgozók Szakszervezetének 18 százalékos ágazati bérkövetelésével.

- Rövidesen a munkáltató is megteszi javaslatát, s remélhetően egy- két tárgyalási forduló után megegyezésre jutunk. Annyi azonban biztos, hogy a bérnövekedés az idén nem lesz a kért nagyságrendű - hangsúlyozta végül Zám András.