Disznó egy helyzet

Csak a kilencvenes évek elején volt annyi sertés az országban, mint 1998. decemberében. A KSH adatai szerint csaknem 5,5 millió disznó röfögött az országban. Első látásra kedvező a változás: több az állat, többet lehet vágni, több bevétele van a mezőgazdaságnak, több a húsiparnak. A vágások számának növekedése több munkát ad a feldolgozó iparban dolgozóknak is. Amint azonban mélyebbre tekintünk, azaz összefüggéseiben vizsgáljuk az elmúlt fél-egy év történéseit és az idei esztendő kilátásait, akkor kiderül, hogy nincs ok az örvendezésre.

Tavaly a húsiparnak „szerencséje" volt az orosz válsággal: azért nem történt ősszel katasztrófa, mert a sertéságazatot már tavasz óta értékesítési problémák sújtották. Ennek egy oka az volt, hogy az Európai Unióban a korábbi mélypont után csúcsot döntött az állomány, aminek a következtében drasztikusan estek az árak, és megcsappant a harmadik országból származó sertéshús iránti kereslet is. Amíg 1997-ben kimondottan keresték a magyar húst, élő sertést, malacot, süldőt - ki emlékszik már arra, mikor a hollandok, németek Magyarországról kamionszámra vitték ki az élő hízóalapanyagot -, addig az elmúlt évben az EU a támogatások folyamatos emelésével segítette a saját sertéshús kivitelét, sőt, végső esetben még a magán hústároláshoz is számottevő szubvenciót adott.

Mindez 1998 tavasza óta értékesítési problémákat okozott Magyarországon, egyre szűkültek a hagyományos piacok, újakat kellett találni, és növelni kellett az állam piacszabályozás feladatait. A fokozatosság miatt szerencsére nem okozott sokkot a tavaly augusztusi orosz gazdasági és pénzügyi összeomlás. Annál nagyobb viszont az elhúzódó keleti válság negatív hatása napjainkban. Ráadásul Oroszország újabb segélyszállításokról kötött megállapodást az EU-val, amely szerint Brüsszel 500 millió dollár értékben szállít húst és gabonát Moszkvának.

A segélyszállítmányok sajnos kiszorítják a magyar húst a keleti országból, és ez még az orosz oldalról nehézkesen finanszírozható exportszállítások sorsát is megpecsételheti. Kiutat ebből a helyzetből egy Magyarország részéről már hivatalos kormányszándékként kezelt barterkereskedelmi megállapodás jelenthet. Ennek a lényege, hogy magyar élelmiszerekért, gyógyszerekért az orosz fél cserébe áruval fizetne. Műtrágya, mezőgazdasági és hadiipari gépek, berendezések, esetleg energiahordozók jöhetnek szóba.

Mindez már a húsipar idei kilátásait érintő kérdés. A külpiacnál azonban talán fontosabb a belpiac alakulása, mivel a húsipar vagy 30 százalékos piacvesztést szenvedett el az utóbbi 10 évben. Nem a húsimport szorította ki az árut, hanem egyszerűen a lakossági fogyasztás csökkent ilyen alacsony szintre. Korábban 36- 38 kiló disznóhúst evett egy átlag magyar, ma már 26-27 kilóról szól a hivatalos statisztika. A hivatalos szón hangsúly van, mivel legalább 20, egyesek szerint 30 százalékot képvisel a statisztikákban nem szereplő fekete húspiac. Sokak véleménye, hogy a feketegazdaságban levágott egy millió disznó legális vágóhidakra terelése 30 százalékkal javítaná a húsipari kapacitások kihasználtságát.

A piac rendezésének egyébként ma is adott a jogszabályi háttere, csupán be kellene tartani a törvényeket, rendeleteket. Nem ez történik. Addig amíg ma csupán a nagyobb vágóhidak, és néhány közepes méretű cég - összesen vagy 80- 100 vállalkozás - minősíti a jogszabály által előírt módon a vágás után minden egyes sertést, és nem zárják be a többi 300-370 húsüzemet - vagy kényszerítik a kötelező játékszabályok betartására -, addig nem sok jót várhat sem a húsipar, sem a húsipari dolgozó. De a sertéstartó gazdák számára is jobb lenne tiszta piaci viszonyokat teremteni, ma ugyanis csak néhány, a zavarosban halászó állattartó jár jól a feketevágóhidak alapanyaggal történő ellátásával.

Idén mindenki a sertésállomány csökkenésére számít, egyrészt a piaci nehézségek, másrészt pedig a magyar szabályozó rendszer kedvezőtlen változásai miatt. Ezek a hatások még nem láthatók pontosan, mindenesetre vannak szakértők, akik szerint az év végére ismét 300 forint közeli felvásárlási árak kialakulása várható, ismét keresni fogják a feldolgozók a hízókat. Addigra ugyanis - a remények szerint - kiürülnek az EU-ban is a ma még dugig telt húsraktárak, talán rendeződik az orosz helyzet is, itthon meg kevesebb lesz a disznó. Nagyon úgy tűnik tehát, hogy a magyar sertésállomány éppen akkor lesz kevesebb, amikor piaca lesz a húsnak. A külpiaci igényeket azonban várhatóan akkor is ki tudja szolgálni az ágazat, mivel a dráguló alapanyag miatt dráguló karajból ismét kevesebb fogy majd a belpiacon.