A cél: a stabil piac

Törékeny a hazai sertéspiac egyensúlya. Ez abból is észlelhető, hogy az ágazat valamennyi szereplője soha nem tapasztalt válságot emlegetett, amikor az Európai Unió (EU) egy váratlan intézkedéssel augusztus 1-jétől 72 forintra emelte a sertéshús kilogrammonkénti exporttámogatását. A Vágóállat és Hús Terméktanács (VHT) azonnali „ellenlépést" sürgetett, nem hiába. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) az augusztus 31-ig érvényben lévő többlet exporttámogatás határidejét december 31-ig meghosszabbította, s további támogatási lehetőségeket is biztosított szeptember 1-jétől.

Túltermelés Európában

Mindez azt is igazolja, hogy az állami beavatkozásra a piaci egyensúly megteremtése érdekében nagyon is szükség van. Rieger Lászlóval, az FVM Agrárintervenciós Központjának (AIK) elnökével arról váltottunk szót, hogy a piaci beavatkozásnak milyen eszközeivel élhet a kormányzat.

Az európai sertéspiac jelentős túltermeléssel küzd, az EU is csak komoly támogatással tud a felhalmozott húskészletén túladni. Magyarország, a GATT/WTO egyezményt betartva szintén nagyon nagy hangsúlyt helyez a hús- és a gabonapiac egyensúlyának megtartására, fejlesztésére. Mindkét termékkör az agrárpiaci rendtartásról szóló törvénynek megfelelően a közvetlen szabályozott termékekhez tartozik, ami annyit jelent, hogy évente garantált árat hirdetnek meg.

S ha a piac igényli, intervenciós felvásárlásra is sor kerülhet. Ez a piaci szabályozás nem tér el jelentősen az EU gyakorlatától, bár az kétségtelen, hogy a sertéshús termelést inkább ipari tevékenységnek tekintik, hiszen elsősorban az exportot támogatják, illetve intervenciós felvásárlást is végrehajtanak.

Ingadozó árak

Magyarországon az exporttámogatás mellett a termelők több tucat támogatási lehetőséget használhatnak ki az állatállomány fejlesztéséhez, a minőségi termelés feltételeinek megteremtéséhez. Az exporttámogatás tulajdonképpen a termelés egyik szabályozó eszköze - hangsúlyozta Rieger László. Intervenciós felvásárlásra az utóbbi négy évben nem került sor. Mindettől függetlenül a húspiacon nagy ingadozás tapasztalható az árakat illetően. Amikor emelkedik, akkor természetesen pozitívan hat a termelők kedvére, amikor viszont radikális a csökkenés, akkor a válsághangulat is gyorsan eluralkodik.

A hektikus ármozgás elkerülése érdekében az FVM alaptámogatásként ez évben mintegy 1 milliárd forintot ad az exporthoz, míg a nemzetközi piaci hatások begyűrűzésének megakadályozása érdekében áprilistól egy pótlólagos többlettámogatási keretet szabott meg. Ez a keret 1,7 milliárd forint, amelynek ez ideig csupán a felét használták fel a piac szereplői, így december 31-ig továbbra is igényelhető - immár megemelt összegben - a kilónkénti 75 forintos exporttámogatás. Korábban a többlet exporttámogatást irányárhoz kötötték, vagyis csak azok az exportőrök igényelhették, akik minőségtől függően megfizették a termelőnek az irányárat. Szeptember elsejétől az irányárat is lejjebb szállították, mert a hazai felvásárlási árak magasabbak, mint az EU-ban élő árak, s ha nem csökkentették volna az irányárat, a hazai piacon nem oldódott volna a feszültség.

Az intervenciós felvásárlást az EU-ban sem alkalmazzák szívesen, mert igen drága. Mindenképpen az lenne a jó a magyar hústermelőknek, ha az input költségek, elsősorban a takarmányé, stabilak maradnának. Az elmúlt években a takarmányárak jelentősen változtak: két éve 20 ezer forint volt a takarmány tonnája, tavaly 14-16 ezer forint. A 20-30 százalékos csökkenés mindenképpen jó hatással volt a termelésre, némi növekedés is tapasztalható az állatállomány létszámában. Másik oldalon viszont az értékesítési biztonság, a stabil piaci jelenlét is meghatározó, s igen fontos, hogy az ár kiegyensúlyozott legyen. A termelőnek ugyanis ki kell tudni számolnia azt, hogy érdemes-e sertéstartással foglalkoznia. Stabil piaci körülmények között a termelő is hosszú távra tervez.

Kétféle megoldás

A piacról kétféle módon vonható ki az áru - szögezte le az elnök. Egyrészt az állam elősegíti a külpiaci értékesítést, ez az exporttámogatás, amit az EU-ban export visszatérítésnek hívnak. A másik megoldás az, hogy raktárakba, hűtőházakba kerül az áru belföldön. Ez azonban nem jelent hosszú távú megoldást, mert a belpiacról nem kerül ki az áru. Az intervenciós beavatkozásnak azonban van olyan előnye, hogy az intervenciós készlettel szabályozható a piac. Amikor alacsony az ár, akkor felvásárolják a terméket, amikor pedig felfut az ár, akkor értékesítik az árut. A tárolási költségek azonban komoly árfelhajtó szereppel bírnak. A hús esetében az is gondot jelent, hogy nem friss, hanem fagyasztott áruról van szó, ezt pedig csakis feldolgozott állapotban értékesíthetik magasabb áron.

A pénzügyi beavatkozások mellett egyre inkább előtérbe kerül az információs beavatkozások eszközrendszere. Ezzel lehet leginkább stabillá tenni a takarmány árakat, s maguk a termelők is tisztában lehetnek a saját értékesítési lehetőségeikkel.

Nem szabad a véletlenre bízni a haszonszerzést, a gazdasági döntésekhez megfelelő információs bázissal is rendelkezni kell. A jövedelmezőség szintje azonban a korszerű tartási technológia, a stabil input árak, s a nem hektikus értékesítési feltételek mellett biztosítható - mondta végezetül Rieger László.