Közös fellépés a feketevágások ellen

Sok vágóhíd becsukja a kaput

A feketevágás, az illegális húsfeldolgozás felszámolása nélkül ábránd marad az ország modernizációja, az Európai Unióhoz (EU) való csatlakozás. Magyarország 1988. március 31-én megkezdhette a csatlakozási tárgyalásokat, ám a nehéz kérdések megtárgyalása, napirendre tűzése még odébb van. A hazai húsiparnak tehát még van ideje - ha nem is sok - felkészülni az EU-csatlakozás utáni időszakra, s arra is, hogy a feketevágásokat visszaszorítsa. Ebben a küzdelemben nincs egyedül az ipar, hiszen a borkommandó mintájára létrejött a húskommandó is. Tegyük hozzá, a kommandó kifejezés ellen joggal tiltakoznak a hatóságok, tevékenységükre ugyanis sokkal inkább illik az összehangolt hatósági intézkedés elnevezés.

Koncentrálódik a vágás

A húsipar privatizációja tulajdonképpen befejeződött, de a valódi átalakulás, az ipar koncentrációja még ezután várható. Az ágazatban hétszáz sertésvágóüzem rendelkezik vágóengedéllyel. A szakemberek szerint ezeknek több mint a fele nem lesz képes megfelelni az élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos előírásoknak, így a nagy cégek továbbfejlődnek, s elfoglalják a megüresedett piaci szegmenseket. Koncentrálódni fog a vágás is, s a még működőképes kis vágóhidak legfeljebb a helyi ellátási igényeket elégítik ki.

A rendszerváltás után, 1989-90-ben a volt állami húsipari vállalatok közül nyolc állt a csőd és a felszámolás szélén, s ez meghatározta a privatizáció és az átalakulás folyamatát. Rövid időn belül több mint 800 húsipari vállalkozás jött létre. Ugyanakkor elkezdődött a decentralizált privatizáció, amely sok kis cég hosszas agonizációját hozta. A helyzet 1994-95-re tisztult le, s az akkor megindult folyamat ma is tart. Megfigyelhető ugyanis, hogy az élbolyhoz tartozó 26 cég - ez produkálja az iparág árbevételének döntő részét, azaz a 160 milliárd forint nettó árbevételből 130 milliárdot - egyre inkább elszakad a közép, illetve az alsó mezőnytől.

Az élboly sem homogén, hiszen ott is tapasztalható a növekedési ütemben különbség. Egyes cégeknél, cégcsoportoknál az átlagosnál gyorsabb ütemben nőtt az árbevétel. S ha ezeknek a cégeknek az elkövetkezendő időszakra szóló beruházási-fejlesztési terveit is figyelembe vesszük, akkor további koncentrációra lehet számítani. Ezek a cégek jelentős mértékben növekednek, terjeszkednek a hazai és a külpiacon, s elmondható róluk, hogy az Európai Unióban is várhatóan megállják a helyüket a piaci verseny szempontjából. A fejlett európai országokban korábban zajlott le az a folyamat, amely előtt még a magyar húsipar áll. Nevezetesen az, hogy az élelmiszer-higiéniai, -biztonsági követelményeknek meg kell felelni. Ezek a követelmények már most is magasak, egyre szigorodnak, és a bevezetésük természetesen rendkívül magas költséggel jár. A fejlett országokban a követelmények bevezetésével csökkent a húsipari cégek száma. Magyarországon az EU-csatlakozásig fog lezajlani ez a folyamat, vagyis azok a vágóhidak, húsüzemek bezárják kapuikat, amelyek a követelményekhez igazodva a fejlesztéseket nem tudják végrehajtani.

Javul a minőség

Hegedűs Géza, a Vágóállat és Hús Terméktanács (VHT) elnöke az iparág mai termelési helyzetéről szólva elmondta, hogy a tavaly meghirdetett irányár óta javuló tendenciák figyelhetők meg. A termelők ennek következtében már nyereségesen tarthatják a sertést, s ez a klasszikus kistermelőket is arra ösztönözte, hogy több sertést tartsanak. Az idén év elején még nem, de februárban, márciusban a VHT már észlelte a sertés-túlkínálatot a hazai piacon, mégpedig a kistermelők jóvoltából. Az évi 5 millió sertés 48 százalékát a kistermelők állítják elő, ám ezeket a sertéstartókat nem koordinálják. S ez a legnagyobb probléma - állítja az elnök. A VHT-nak ugyan felfutott a tagsága, hiszen ezer fölötti már a létszám, de ez is annak köszönhető, hogy az export- tevékenység VHT-tagsághoz kötött. A termék minősége is fokozatosan javul - mondta Hegedűs Géza. Az europ minősítési rendszert év végéig kötelezően be kell minden vágóhídon vezetni, s egyre inkább a magasabb húskihozatalú állatok iránt nő a kereslet. Tudják ezt a termelők is, ennek érdekében a tartási technológia fejlesztését is felvállalják.

A feketevágásoknak alapvetően két oka van - jelentette ki az elnök. Egyrészt Magyarországon jelentősen lecsökkent a fizetőképes kereslet. Az elmúlt években 15-16 kilogrammal csökkent az egy főre jutó belföldi fogyasztás, míg a marhahúsnál csak egy-másfél kilogrammal. A mai egy főre jutó sertéshús- fogyasztás 27-28 kilogrammra tehető, a korábbi 44-45-tel szemben. Másik okként Hegedűs Géza azt említette, hogy az egészséges életforma hangoztatása címén a sertéshús fogyasztása az egészségtelen kategóriába sorolódott. Holott tudományosan kimutatható, hogy a sertéshúsban olyan ásványi sók, anyagok vannak, amelyekre az emberi szervezetnek igencsak nagy szüksége van. Példaként azt hozza fel az elnök, hogy az emberi szervezet hamarabb öregszik, ha nem fogyaszt sertéshúst. De karbantartja a férfiasságot is, a nőknek pedig a havi ciklus után gyorsabban segíti a vas pótlását.

Erős az árverseny

A külpiacon erős árversenyben folyik a nemzetközi kereskedelem. Az idei első negyedévben jelentősen csökkent az élősertés világpiaci ára, olyannyira, hogy a belföldi árak fölötte vannak a külpiaciénak. A jobb ár következtében azonban fölösleg nyomasztja a hazai piacot, s ezért fordult a VHT Nagy Frigyes földművelésügyi miniszterhez egy többletexport-támogatásért. Hegedűs Géza szerint az FM dicséretes gyorsasággal lépett, s 1,33 milliárd forintot adott többletexport-támogatásra. Ezzel versenyképesek a hazai termelők, exportőrök.

A fizetőképes kereslet csökkenését igazolja az is, hogy húsvét előtt több nagy üzemben felhalmozódott a sonka, a füstölt áru, az emberek a különböző akciók hatására sem veszik az árut. Pedig a karaj ára meg sem közelíti a sokat emlegetett ezer forintos kilónkénti árat.

A feketevágások rontják a hazai ipar pozícióit - jelentette ki Zádori László, a VHT titkára. A feketén forgalomba kerülő húst és húskészítményt évente mintegy 1 millió sertés feldolgozásából nyerik. A Miniszterelnöki Hivatal mellett működő Gazdaságvédelmi Bizottság is foglalkozott ezzel a kérdéssel, s ennek következtében néhány megyében és Budapesten is fokozott ellenőrzést hajtottak végre a hatóságok. Így az állategészségügyi szervezetek, az ÁNTSZ, a fogyasztóvédelem együttes akciókat szervezett. Az eredmény nem volt átütő erejű, de az tény, hogy az ellenőrzés időszakában a budapesti húsbeszállítások mértéke a legális vágóhidakról 20 százalékkal növekedett. Magyarán, a feketén levágott állatok - amelyeket elsősorban Budapesten értékesítenek - mennyisége 20 százalékkal esett vissza az említett időszakban.

Fokozott önvédelem

A fokozott ellenőrzések mellett azonban ellenőrzési rendszereket is működtetni kell. Ez azt jelenti, hogy maga a húsipar és kereskedelem a saját érdekében működtet egy belső ellenőrzési rendszert. Ez nem újdonság, hiszen a korábbi években már élt ez a gyakorlat. A szakma nem mondhat le a saját önvédelméről, s a VHT legutóbbi elnökségi ülésén határozatot hoztak arról, hogy ezt a rendszert fel kell állítani. A szakma is rendet szeretne, s az idén már felélesztik az önvédelemnek ezt a formáját. Igazából ez jelenti majd a nagy áttörést a feketevágásokkal szemben, miként az is, hogy ez év december 31.-e után kötelező lesz az europ minősítés használata. A VHT létrehozza a saját kft.-jét, amelyben a minősítő szakembereket foglalkoztatja, s ez is jelent majd egy kontrollt. A jogi szabályozás révén, együttesen a hatóságok fokozott fellépésével megtisztul az ipar a feketevágástól, a fekete-kereskedelemtől.

A ma még mintegy 700 működő vágóhíd több mint fele rövid időn belül bezárja kapuit - mondta titkár. A jogszabályok szigorításával, az ipar belső szabályozásával, az EU-csatlakozás érdekében végrehajtott jogharmonizáció következtében sokan nem felelnek meg majd az előírásoknak, s csupán a vágás utáni minősítési kötelezettséget előíró rendelet életbelépésével mintegy 450-500 vágóhíd kiesik a rostán. Ezek a lépések azonban elkerülhetetlenek, mert e nélkül nem csatlakozhatunk. Pedig az uniós csatlakozási ügyek a VHT szerint 4-5 év alatt lezajlanak. S ha nem lépjük meg a szigorító, megtisztulást hozó lépéseket, akkor úgy járhatunk, mint Spanyolország: az EU-tagság elnyerése után egy hét alatt 4600 üzemet zártak be. S Ausztria példáját is vehetjük, ahol 300 üzemet voltak kénytelenek becsukni. A vágás területén elkerülhetetlenül le fog zajlani egy koncentrálódás - állítja Zádori László. A kis- és középüzemekben elsősorban a speciális termékeket állítják majd elő, mert ezzel komoly piaci részesedés megtartható. Valójában tehát ezt a tendenciát kellene a hazai húsiparnak követnie - mondta végezetül a titkár.