A Munka Törvénykönyve módosításáról

Az Országgyűlés 1997. júniusában hosszas előkészületek, viták és előzetes egyeztetések után módosította a Munka Törvénykönyvét (Mt.). A nagyságrendjében közepes mértékűnek minősülő módosítás - a munkaviszony létesítése alsó határának 15 évre való emelése kivételével - 1997. július 1-jén lépett hatályba. A fontosabb módosításokat az alábbiakban az MSZOSZ Jogi Irodájának értékelése alapján közöljük.

1.) Az Mt. 21. §-a jelentős mértékben módosul, javítva a szakszervezeti tevékenység feltételét. Az első bekezdés újdonsága, hogy a jövőben az állami szervek és a munkáltatók mellett a helyi önkormányzatok is (tehát valamennyi települési önkormányzat) kötelesek a szakszervezetekkel együttműködni. Ugyanezen bekezdés írja elő, hogy a korábban is meglévő munkáltatói, állami szerv, illetve most már önkormányzati szervek a szakszervezetek számára a szükséges információkat, illetve észrevételeikre vonatkozó választ határidőben, 30 napon belül kell, hogy közöljék.

2.) Két új bekezdéssel is kiegészül az Mt. 21. paragrafusa. A (3) bekezdés valójában a mostani törvénymódosításban kimerítően szabályozott munkáltatói jogutódlás esetére ír elő külön tájékoztatási kötelezettséget a jogutódlás előtt. Hiánypótló a 21. § (4) bekezdésének új szövege, a munkáltatónál képviseletre jogosult szakszervezeti szerv meghatározásával. A napi jogalkalmazás és a bírói gyakorlat eddig is a (4) bekezdés tartalmát alkalmazta, mindezek törvénybeni leírása azonban a viták, illetve ezzel összefüggésben a munkahelyen nem létező szakszervezetek illetéktelen beavatkozási kísérleteinek megy elébe.

3. A kifogás intézménye annyiban bővült, hogy a szakszervezeti tisztségviselők tekintetében megnyílt a vétó alkalmazhatósága, ha munkaviszonyát a felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése hiányában szüntették meg. Ez a változás alapvető újdonság, egyértelmű védelmet jelent a tisztségviselőnek, garantálja azt, hogy a kifogás intézése alatt nem szűnik meg a munkaviszonya, sőt a módosítás 17. §-ában foglaltakkal együtt - a tisztségviselő igaza esetén - biztosítja azt is, hogy a munkáltató nem távolíthatja el a munkahelyéről, nem szüntetheti meg a munkaviszonyát.

4. Jelentős újdonság, a 28. § (1) bekezdésében, hogy az eddigi felettes szervi tájékoztatás helyett rendkívüli felmondás esetén a munkáltató választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállaló esetén a felettes szakszervezeti szerv véleményét kell, hogy kikérje. Ez a tisztségviselők rendkívüli felmondás elleni védettségét jelentősen erősíti. Keretek közé szorítja a törvény a 28. § új (2) és (3) bekezdése által a felettes szakszervezeti szerv működését, azzal, hogy a tisztségviselővel kapcsolatos munkáltatói tájékoztatást követően a felettes szervi választ 8 napon - tisztségviselő munkaviszonyának rendkívüli felmondásáról történt értesítés esetén 3 napon - belül kell a munkáltatóval közölnie, egyet nem értés esetén részletes indokkal. Ha erre nem kerül sor időben, a válasz elmaradása egyetértésnek minősül.

5. A kollektív szerződések kiterjesztésének napi vitáiban merült fel a részleges kiterjeszthetőség igénye. Ezt pótolja a módosítás 5. §-a. Előnyös a változás a munkavállalók és a munkáltatók számára egyaránt.

6. A 7. § egész tartalma új, a jogutódlást részletező előírásokat tartalmaz. Lényegi tartalma más jogágak és az alapvető jogelvek alapján ugyan eddig is érvényesültek, de a pontos Mt-beni szabályozás a munkavállalók helyzetét javítja, biztonságukat erősíti. Egy évig a korábbi kollektív szerződés lényegi tartalmának a fenntartása, illetve a jogutód cég előnyösebb tartalmú kollektív szerződésének kötelező érvényesítése pedig kifejezetten munkavállalói érdekeket szolgál.

7. A munkaviszony létesítése alsó határának megemelése előnyös a munkavállalók számára, csökkenti a majdnem gyermekmunka eseteit, s ezáltal a munkavállalók kiszolgáltatottságát.

8. A jogutódlással összefüggő új szabály a 9. § rendelkezése is, e körben a lényegi újdonság a jogelőd és a jogutód jogutódlást követő egy éven belüli egyetemleges felelőssége a jogutódlás előtti munkáltatói kötelezettségekért. A változás nagyon fontos, dolgozót védő újítás.

9. A 12. §-ban foglaltak nemcsak más törvényből átvett szabályok, hanem tartalmukban is megújítottak. Előnyösebbek a munkavállalóknak a leépítési létszámok, több a joga a dolgozói szervezeteknek a leépítés során és részletesebbek a jogérvényesítési lehetőségek szabályai is.

10. Hátrányos a munkavállalókra a rendkívüli felmondás határidejének ismételt felemelése (14. §). Előnyös ugyanakkor, hogy a szakszervezetek elérték, hogy a dolgozó védekezési, illetve tisztségviselő esetében az előzetes felettes szervi véleményezés jogát a rendkívüli felmondás előtt is kimondja a szabályozás. Ez felkészülési időt is ad a munkavállalónak a végső döntés előtt.

11. Elenyésző szövegezési pontosítást tartalmaz csupán a 15. § első része. A második rendelkezés ugyanakkor alapvető fontosságú a munkavállalók számára, a jogutódlás sajátos esetében a korábbi munkáltató kezességének előírásával. Nagyon jelentős - bár a korábbi szabályozásból is kikövetkeztethető - új rendelkezés a 17. § második részében [b) pont] foglalt szabályozás. Ez garantálja, hogy a jogellenesen elbocsátott szakszervezeti tisztségviselőt - ha ő is akarja - vissza kell venni a korábbi munkakörébe. Nem lehet tehát esetében pénzzel megváltani a munkáltatói jogsértést.

12. Öt éves szakszervezeti követelés teljesül a 18. §-ban. A § második szövegrésze régi igényt megfogalmazó új munkavállalói követelés. Mind értékben, mint lélektanilag nagyon értékes, munkavállalói érdeket kifejező döntés.

13. Munkavállalói érdeket szolgál a 21. § első részében foglalt szövegpontosítás. Biztosítja, hogy a munkaszerződésben előírt rendszeres pótlék is a távolléti díj része lehessen.

14. A Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának korábbi, nem egyszer munkavállalói oldalon is bírált 154. számú állásfoglalásának szövegét veszi át érdemben a 23. §. Szükséges, a munkavállalók számára is hasznos az eddigi bírói gyakorlatot törvényre emelő változtatás. Tény ugyanakkor, hogy a jó munkaerő pozícióban lévő, fizetőképes munkahelyen dolgozóknak hátrányos is lehet ez a szabály, mert változatlanul nem lesz mód arra, hogy eredeti munkahelyükön, de mégis új cégnél továbbfolytatva munkájukat, korábbi munkáltatójuktól végkielégítést és felmondási térítést követelhessenek.

Összefoglalva: a mostani törvénymódosítás többségében a munkavállalók és a szakszervezetek érdekeit szolgálják. Ez döntően a módosítás gerincét kitevő európai uniós irányelvek átvételéből következik. Régen volt ilyen előjelű változás a munkaügyi szabályozásban!