Az érdekegyeztetés hétköznapjai

Az év első fele már eltelt és ez alkalmat ad arra, hogy számvetést készítsünk az Érdekegyeztető Tanács idei munkájáról, miről tárgyaltak a különféle szakbizottságok és mire készülnek a nyári szabadságok után a szociális partnerek. Az immár hét éve működő és a három oldal - a munkaadók, a munkavállalók és a kormány - egyenrangúságán alapuló érdekegyeztető fórum első félévének tematikáját felsorolva is kitűnik, hogy milyen jelentős, a munkavállalók körén túlmutató, az egész társadalomra kiterjedő kérdések kerültek a tárgyaló felek asztalára.

A nyugdijrendszerről

Januárban folytatódtak az előző évben megkezdett bértárgyalások. A bér-és munkaügyi bizottság által előkészített javaslatot a plenáris ülés többórás vita után elfogadta. A számoktól függetlenül a kormány és a szociális partnerek kinyilvánították: „a bérajánlás egyik fontos célja, hogy a versenyszférában dolgozók reálkeresete 1997-ben ne omoljon".

Februárban hosszas előkészítő tárgyalások után került két alkalommal is az ÉT plenáris ülése elé az új nyugdíjrendszerről szóló kormányzati javaslat. A szakszervezetek számos ponton vitatták a kormányzati elképzeléseket és kemény feltételeket támasztottak a törvényjavaslatok kidolgozása során. Így megállapodás született arról, hogy a bizottságokban folytatódik az egyeztetés a korkedvezményes nyugdíjjal, a rokkantsági nyugdíjjal, valamint az időskorú ellátással kapcsolatos kérdésekről, továbbá arról, hogy a korkedvezményes munkakörökkel kapcsolatban két éves moratórium lép életbe, később pedig a közösen kialakított új korkedvezményes jegyzéket kormányrendeletben rögzítik.

A munkavállalói oldal a lefolytatott sorozatos konzultációkat értékelve elégedetten állapíthatta meg, hogy „a viták eredményeként jelentős elmozdulások történtek". A március a Munka Törvénykönyvének módosítása körüli vitákkal telt el. A szakszervezeti tisztségviselők munkajogi védelmére vonatkozó új törvényjavaslatokat - bár azokat nem tartotta elégségesnek - a munkavállalói oldal támogatta.

Ugyancsak márciusi ülésen szerepelt a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló törvénytervezet. A száraz cím mögött az a fontos kérdés rejlett, hogy választás (mint ez történt 1993-ban) vagy delegálás útján kerüljenek-e pozícióba a szakszervezeti képviselők, az önkormányzatok megőrizhetik-e érdekérvényesítő lehetőségüket, ellenőrző szerepüket a valamennyiünket érintő nyugdíj- és egészségbiztosítási ügyekben. Az ülésen a felek egyetértettek abban, hogy „a biztosítottak érdekeinek védelmében halaszthatatlan az önkormányzatok folyamatos működésének biztosítása, illetve jogszabályon alapuló újjáalakítása". Mindhárom oldal egybehangzóan kinyilvánította, hogy a járulékfizetők érdeke miatt nem alakulhat ki közte helyzet; létre kell hozni az új önkormányzatokat, mielőtt a régiek mandátuma lejár. (Csak zárójelben: mikor e sorokat írom már ismert a Legfelsőbb Bíróság döntése, miszerint az Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldalát eddig alkotó hat konföderáció felel meg a törvény által előírt feltételeknek.)

Áprilisban és májusban folytatódott a konzultáció - immár a törvénytervezetek szövege alapján - a nyugdíjrendszer átalakításáról. A konzultációk során mind a munkavállalói, mind pedig a munkaadói oldal szükségesnek ítélte a végrehajtás garanciális elemeinek biztosítását. A szociális partnerek felvetéseire a kormányzati oldal vállalta, hogy a törvényekhez kapcsolódóan országgyűlési határozati javaslatot készít elő arról, hogy milyen további intézkedésekre van szükség a törvény végrehajtása érdekében. A tárgyalások során a munkavállalói és a munkáltatói oldal egybehangzóan úgy vélekedett, hogy a január vége óta lezajlott érdekegyeztetési folyamatban a nyugdíjreform tervezete jelentős változáson ment keresztül, részleteiben pontosabbá, közérthetővé vált, és a társadalom számára elfogadhatóbb lett. „A szociális partnerek hasonló együttműködése a továbbiakban sem nélkülözhető a lakosság nagy tömegeinek életét befolyásoló döntések meghozatala előtt a társadalmi béke fennmaradása érdekében"- rögzítette a jegyzőkönyv.

Júniusban - eltérően a korábbi évektől - megkezdődtek az 1998-ra vonatkozó bértárgyalások. Bár egyes vélemények szerint ez még csak - birkózói hasonlattal élve - a fogáskeresés időszaka, remélhetőleg a szakszervezetek jó fogást vettek.

Folytatás augusztusban !

Hogyan tovább?

Az idei tavaszon a szociális partnerek elérkezettnek látták az időt arra, hogy áttekintsék az ÉT működését, megfogalmazzák a munkaügyi kapcsolatok továbbfejlesztésének főbb irányait. Többek között megállapodtak a kollektív tárgyalások és megállapodások rendszerének fejlesztéséről, két új - munkajogi és nemzetközi - bizottság létrehozásáról, az egyes témák tárgyalásának időbeli szabályairól, valamint a munkaügyi jogviták feloldásának felgyorsításáról. Ezeknek a megállapodásoknak a végrehajtása a szakszervezetek szerint jelentős mértékben hozzájárulhat a munkavállalók kiszolgáltatottságának csökkentéséhez, a kiegyensúlyozott munkaügyi kapcsolatokhoz, végső soron a munkabéke megőrzéséhez.

Utóirat:

AZ idézetek az Érdekegyeztető Tanács plenáris üléseiről a Magyar Közlönyben megjelent Tájékoztatókból valók. Bár esetenként lehet, hogy kissé száraz olvasmánynak tűnnek, tanulmányozásukat jószívvel ajánlom a szakszervezeti tisztségviselők, az olvasók figyelmébe.