Az érdekegyeztetés hétköznapjai
Az év első fele már eltelt és ez alkalmat ad arra, hogy számvetést
készítsünk az
Érdekegyeztető Tanács idei munkájáról, miről tárgyaltak a különféle
szakbizottságok
és mire készülnek a nyári szabadságok után a szociális partnerek. Az immár hét
éve
működő és a három oldal - a munkaadók, a munkavállalók és a kormány -
egyenrangúságán alapuló érdekegyeztető fórum első félévének tematikáját
felsorolva is
kitűnik, hogy milyen jelentős, a munkavállalók körén túlmutató, az egész
társadalomra
kiterjedő kérdések kerültek a tárgyaló felek asztalára.
A nyugdijrendszerről
Januárban folytatódtak az előző évben megkezdett bértárgyalások. A bér-és
munkaügyi
bizottság által előkészített javaslatot a plenáris ülés többórás vita után
elfogadta. A
számoktól függetlenül a kormány és a szociális partnerek kinyilvánították: „a
bérajánlás egyik fontos célja, hogy a versenyszférában dolgozók reálkeresete
1997-ben
ne omoljon".
Februárban hosszas előkészítő tárgyalások után került két alkalommal is az ÉT
plenáris ülése elé az új nyugdíjrendszerről szóló kormányzati javaslat. A
szakszervezetek számos ponton vitatták a kormányzati elképzeléseket és kemény
feltételeket támasztottak a törvényjavaslatok kidolgozása során. Így
megállapodás
született arról, hogy a bizottságokban folytatódik az egyeztetés a
korkedvezményes
nyugdíjjal, a rokkantsági nyugdíjjal, valamint az időskorú ellátással
kapcsolatos
kérdésekről, továbbá arról, hogy a korkedvezményes munkakörökkel kapcsolatban
két
éves moratórium lép életbe, később pedig a közösen kialakított új
korkedvezményes
jegyzéket kormányrendeletben rögzítik.
A munkavállalói oldal a lefolytatott sorozatos konzultációkat értékelve
elégedetten
állapíthatta meg, hogy „a viták eredményeként jelentős elmozdulások történtek".
A március a Munka Törvénykönyvének módosítása körüli vitákkal telt el. A
szakszervezeti tisztségviselők munkajogi védelmére vonatkozó új
törvényjavaslatokat
- bár azokat nem tartotta elégségesnek - a munkavállalói oldal támogatta.
Ugyancsak márciusi ülésen szerepelt a társadalombiztosítás önkormányzati
igazgatásáról szóló törvénytervezet. A száraz cím mögött az a fontos kérdés
rejlett,
hogy választás (mint ez történt 1993-ban) vagy delegálás útján kerüljenek-e
pozícióba
a szakszervezeti képviselők, az önkormányzatok megőrizhetik-e érdekérvényesítő
lehetőségüket, ellenőrző szerepüket a valamennyiünket érintő nyugdíj- és
egészségbiztosítási ügyekben. Az ülésen a felek egyetértettek abban, hogy „a
biztosítottak érdekeinek védelmében halaszthatatlan az önkormányzatok folyamatos
működésének biztosítása, illetve jogszabályon alapuló újjáalakítása". Mindhárom
oldal
egybehangzóan kinyilvánította, hogy a járulékfizetők érdeke miatt nem alakulhat
ki
közte helyzet; létre kell hozni az új önkormányzatokat, mielőtt a régiek
mandátuma
lejár.
(Csak zárójelben: mikor e sorokat írom már ismert a Legfelsőbb Bíróság döntése,
miszerint az Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldalát eddig alkotó hat
konföderáció felel meg a törvény által előírt feltételeknek.)
Áprilisban és májusban folytatódott a konzultáció - immár a törvénytervezetek
szövege
alapján - a nyugdíjrendszer átalakításáról. A konzultációk során mind a
munkavállalói,
mind pedig a munkaadói oldal szükségesnek ítélte a végrehajtás garanciális
elemeinek
biztosítását. A szociális partnerek felvetéseire a kormányzati oldal vállalta,
hogy a
törvényekhez kapcsolódóan országgyűlési határozati javaslatot készít elő arról,
hogy
milyen további intézkedésekre van szükség a törvény végrehajtása érdekében. A
tárgyalások során a munkavállalói és a munkáltatói oldal egybehangzóan úgy
vélekedett, hogy a január vége óta lezajlott érdekegyeztetési folyamatban a
nyugdíjreform tervezete jelentős változáson ment keresztül, részleteiben
pontosabbá,
közérthetővé vált, és a társadalom számára elfogadhatóbb lett. „A szociális
partnerek
hasonló együttműködése a továbbiakban sem nélkülözhető a lakosság nagy
tömegeinek
életét befolyásoló döntések meghozatala előtt a társadalmi béke fennmaradása
érdekében"- rögzítette a jegyzőkönyv.
Júniusban - eltérően a korábbi évektől - megkezdődtek az 1998-ra vonatkozó
bértárgyalások. Bár egyes vélemények szerint ez még csak - birkózói hasonlattal
élve -
a fogáskeresés időszaka, remélhetőleg a szakszervezetek jó fogást vettek.
Folytatás
augusztusban !
Hogyan tovább?
Az idei tavaszon a szociális partnerek elérkezettnek látták az időt arra, hogy
áttekintsék
az ÉT működését, megfogalmazzák a munkaügyi kapcsolatok továbbfejlesztésének
főbb irányait. Többek között megállapodtak a kollektív tárgyalások és
megállapodások
rendszerének fejlesztéséről, két új - munkajogi és nemzetközi - bizottság
létrehozásáról, az egyes témák tárgyalásának időbeli szabályairól, valamint a
munkaügyi jogviták feloldásának felgyorsításáról. Ezeknek a megállapodásoknak a
végrehajtása a szakszervezetek szerint jelentős mértékben hozzájárulhat a
munkavállalók kiszolgáltatottságának csökkentéséhez, a kiegyensúlyozott
munkaügyi
kapcsolatokhoz, végső soron a munkabéke megőrzéséhez.
Utóirat:
AZ idézetek az Érdekegyeztető Tanács plenáris üléseiről a Magyar Közlönyben
megjelent Tájékoztatókból valók. Bár esetenként lehet, hogy kissé száraz
olvasmánynak tűnnek, tanulmányozásukat jószívvel ajánlom a szakszervezeti
tisztségviselők, az olvasók figyelmébe.
Pető Kálmán
az ÉT munkavállalói oldalának
titkára