Vélemények a sertéshúspiacról

Idén biztosan nem lesz több sertés mint tavaly, miközben az év első heteinek tapasztalatai arra utalnak, hogy a kereslet nőni fog - véli egybehangzóan a feldolgozók és a termelők képviselője. A lassan felfelé mozduló felvásárlási árak sem tudják azonban meg nem történtté tenni az anyakoca-állomány KSH-adatok szerinti 13 százalékos csökkenését és a malackivágásokat.

A Központi Statisztikai Hivatal 1996. december 1-jei állapotot rögzítő jelentése szerint 5 millió 289 ezer sertés volt az országban, ami az egy évvel ezelőttinél 5 százalékkal több. Hiába azonban a hivatalos szám, az igazság az, hogy senki sem tudja megmondani, pontosan hány sertés van az országban. Az FM a július 1- jétől kötelezővé váló őstermelői igazolványoktól reméli a pontosabb adatszolgáltatást, de félő, hogy a sertést tartókról így sem lesz teljes körü információ, mivel ők inkább nem jelentkeznek be.

A sertéstenyésztésben 1996-ban nem képeződött a fejlesztésekhez is elegendő nyereség - állítja Balázs Mátyás, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének keretein belül működő Sertéstenyésztők Országos Választmányának elnöke. Tavalyelőtt ugyan eredményesek voltak, akkor viszont a korábbi évek veszteségei miatt nem jutott fejlesztésekre. A termelők takarmányár-prognózisok alapján végzett számításai szerint éves átlagban 230- 240 forintos kilogrammonként felvásárlási árral lehetne nullszaldós a termelés. Február elejére a minősített sertések átvételi ára megmozdult fölfelé, s 205- 210 forint közötti szinten volt.

A termelők nagy kérdése ugyanaz, mint a húsfeldolgozóké: mire lesz elég a megkurtított exporttámogatás. Úgy tűnik, idén a sertéstartók bizalmatlanabbak a húsipar kijelentéseivel szemben, s nem feltétlenül “hisznek" abban, hogy az exportszubvenciók csökkentése miatt nem hajlandók 230 forintot fizetni a minősített élősertés kilogrammjáért. Balázs arra emlékeztet, hogy a feldolgozók tavaly is az exporttámogatás csökkentésére hivatkozva vitték le a felvásárlási árakat, s végül kiderült, hogy tavaly éppen az export volt az igazi húzóerő.

Ezen hatások alapján a termelők képviselője túltermelésre semmi esetre sem, inkább az állomány stagnálására számít, illetve arra, hogy - még ha lesz is valamiféle piaci szívóhatás - látványos fejlesztésekre nem futja majd a sertéstartóknak. Az év első heteiben tapasztaltak alapján az idei kereslet az elmúlt évinél nagyobb lesz - véli Farkas Imre, a Zalahús Rt. vezérigazgatója. A támogatások csökkenését GATT-konform módon (azaz a GATT-megállapodásban megengedett dotálási formák alkalmazásával) kellene pótolni, erre azonban a meghirdetett támogatási rendszer alapján nincs sok esély. A kocaállomány csökkenése, illetve a tavaly év végi és az idén is folytatódó malackivágások alapján arra lehet következtetni, hogy érezhető állománycsökkenés éppen a turistaszezonra következik be, amikor a belföldi fogyasztás és az export is fellendül. A vezérigazgató véleménye szerint 1997-ben a jó exportteljesítménynek az alapanyag lesz a legfőbb gátja.

Jelenleg nincs semmi jele annak, hogy a sertéstartás jövedelmezősége javulna, így minden bizonnyal idén csökken az állomány - véli Farkas Imre. A takarmányárak várt csökkenése nem következett be, kérdéses, hogy a második félévben hogyan alakul, különös tekintettel arra, hogy a fehérje takarmány-kiegészítőket sújtó vámpótlék akkortól megszűnik. A Zalahús éves sertésfelvásárlásának 70 százalékát fedezi saját hízóalapanyagból, illetve a termelőkkel kötött hosszú távú szerződésekből. A kedvezőtlen hatások túlsúlya ellenére a cég az eredményeinek további javulására számít. Az exportban a tavalyi ugrásszerű növekedés után elsősorban a magasabb hozzáadott értékű termékekre helyezik a hangsúlyt. Belföldön az országos átlagban évi 5 százalékos fogyasztáscsökkenés megállására számítanak, amely a Zalahúsnak 20 százalékos növekedést is jelenthet.

Nagy kérdés azonban, hogy a belpiac hogyan fogadja el az árakat. Az év eleji áremelések a szállítóknál - nem csak az állattartóknál, hanem a különböző technikai eszközöket szolgáltatóknál is - jelentős költségnövekedéseket okoztak és akkor még nem is beszéltünk a közvetlenül a húsipari termelést drágító tényezőkről - mondta a vezérigazgató.

A fentieknek némileg ellentmond a Földművelésügyi Minisztérium idei évre vonatkozó prognózisa, hiszen az érdekes módon úgy szól, hogy a sertésállomány és az árualap kis mértékben bővülhet 1997-ben. A felvásárlási árak az első félévre csökkenő, a harmadik negyedévre pedig emelkedő tendenciát mutatnak - olvashatjuk az előrejelzésben. A malacárak alakulásából következtetve a harmadik negyedévben keresleti szituáció várható. A belföldi fogyasztás növekedését az infláció csökkenése ellenére sem várja az FM-prognózis, hanem stagnálásra számít. Az FM elképzelhetőnek tartja a tavalyi exportteljesítmény megismétlését, de nem zárja ki az exportérdekeltség romlását sem. Az Európai Unió országaiban ugyanis az 1996 második félévére jellemző sertéshiány miatt kialakult magas élőállatárak ebben az évben a termelésnövekedést eredményezhetik, ami a magyar exportárakra negatívan hat. Ez a hatás már novemberben is érződött, elsősorban a darabolt sertéshús termékeknél.