A Gyulai Húskombinát privatizációja szakszervezeti szemmel

Beszélgetés Bezdán Jánossal

Szerteágazó, feszültségekkel és olykor félelmekkel teli folyamat volt a Gyulai Húskombinát magánkézbe adása. Főként azért, mert időben nagyon elhúzódott és valójában privatizációs vesszőfutás volt a sikertelen pályázatok sora. A végeredmény azonban kedvezően alakult, 1996 tavaszán magas vételi árért, nagy tőkeemelési és fejlesztési ígérvénnyel a nádudvari székhelyű Hajdúsági Agráripari Egyesülés Rt. (HAGE Rt.) vásárolta meg a céget. És egy év távlatában pozitív vélemény alakult ki az új tulajdonosról - mondta Bezdán János, a Gyulai Húskombinát Rt. szakszervezeti vezetője.

A magánosítási kísérlet első fontos dátuma 1993 vége volt. A privatizációs pályázatra jelentkező Pick Szeged Rt. 1994 februárjában hátrált ki. Valószínűleg visszaléptették a szegedieket, attól félve, hogy a budapesti Herzre is szemet vetett Pick a húsipari szárazárugyártásban monopóliumot szerez. A szakszervezet ezekről a többnyire színfalak mögött zajló eseményekről csak később értesült, így nem volt ráhatása a történésekre.

Az Állami Vagyonügynökség által kiírt második pályázaton a Lutz AG vezette német-osztrák konzorcium nyert, ám a cég rossz helyzetére és folyamatos vagyonvesztésre hivatkozva, az ajánlatában és később az ÁVÜ-vel kötött szerződésben vállalt 100 milliós vételárat 50 millióra csökkentette. Hosszas tárgyalások és alkudozások után megszakadtak a tárgyalások a vagyonügynökség és a külföldi szakmai befektető között. Pedig másként indult az ügylet. Az ÁVÜ - tender győzteseként a német-osztrák befektető azonnal Gyulára érkezett, s a menedzsmenttel és a szakszervezettel egyaránt tárgyalt. Mint Bezdán János visszaidézte, a megbeszéléseken a legfontosabb kérdésekben egyetértettek. Az 500 millió forintos tőkeemelésben, a technológiafejlesztésben és a létszámcsökkentés ésszerű határok között tartásában. De az sem volt elhanyagolható tényező, hogy a Lutz AG Nyugat-Európában hatalmas diszkonthálózattal rendelkezik, így a piacra jutás lehetősége is könnyebbé vált volna.

*

Nem így történt, s ennek következményeként a vagyonügynökség 50 millió forintért a cég legnagyobb hitelezőjének, a Kereskedelmi és Hitelbank Rt.-nek adta el a cég részvényeinek többségi csomagját. 1995 áprilisában érdekes közjáték zajlott le a Gyulai Húskombinátnál. Minden előzetes bejelentés nélkül az ÁVÜ a még kezében lévő kisebbségi részvénycsomagját (25,9 százalék) kizárólag kárpótlási jegyért átengedte a Gyula Meat Invest konzorciumnak. A szakszervezet azt érzékelte, hogy a tulajdonlás körül megjelent a spekuláció. Ekkortájt a szakszervezet berkein belül legkomolyabban felmerült a történtek elleni tiltakozás az Állami Vagyonügynökség Pozsonyi úti székháza előtt. Erre végül nem került sor - idézi fel a ma húskombinát életében már történelminek számító időket Bezdán János.

Közben a nagyüzem évi eredményei baljós tendenciákról árulkodtak. 1993-at 241 millió forintos veszteséggel zárták, úgy tűnt, erről a mélypontról csak felfelé vezethet út. Ezért annál nagyobb volt a csalódás az 1994-es eredménytelenség után, amely 621 milliós veszteséget hozott és “fekete évként" vonult be a Gyulai Húskombinát Rt. történetébe. Komolyan felmerült a 2 milliárdos adósságot felhalmozott cég elleni csődeljárás és felszámolási eljárás megindítása. Ez végül nem történt meg.

A szakszervezetnek a cég likviditási nehézségei mellett a legnagyobb gondot az alacsony bérek jelentették. A kilencvenes évek elejétől folyamatosan vesztettek reálértékükből az itteni bérek, ami 1994-re odáig vezetett, hogy a fizetések - nem is kis mértékben - a húsipari átlag alá kerültek. Ekkor a szakszervezet hosszú tárgyalások után megállapodást kötött az akkori többségi tulajdonos ÁVÜ-vel és dr. Tóthné dr. Baumann Irén vezérigazgatóval, hogy szerény mértékben emelik a béreket. Ennek végrehajtása igen különlegesnek mondható, hiszen öt hónapon keresztül havonként 2 százalékkal emelték a fizetéseket. A cég kiélezett pénzügyi helyzetében teljesítette ezt a szerény mértékű béremelést, ám 1995-ben ennek elismertetéséért kellett harcolnia az érdekképviseletnek.

*

Az 1995-ös esztendő első hónapjában került banki tulajdonba a cég. A szakszervezet is tisztában volt vele, hogy ez a tulajdonlás csak átmeneti jellegű és a pénzintézetnek az az érdeke, hogy a szükséges intézkedések meghozatala után szakmai befektetőnek adja tovább a Gyulai Húskombinát Rt.-t. Ennek szellemében kidolgozták az üzem reorganizációs és adóskonszolidációs tervét, így ez az év a komoly megszorítások időszakaként él a dolgozók emlékezetében. Ez költségcsökkentéssel, létszámleépítéssel és a szociális ügyekben komoly visszalépésekkel járt. A létszámleépítés végrehajtásában nehéz szerep hárult a szakszervezetre. Meg kellett értetnie az emberekkel a fájdalmas, de szükséges lépéseket. Amennyire lehetett, próbálták humánusan végrehajtani az intézkedéseket. Sok munkavállalónak biztosították a korkedvezményes nyugdíj lehetőségét és csak azoktól váltak meg, akiknek a munkájára kevésbé volt szükség. Minden elbocsátott dolgozó megkapta a neki járó végkielégítést. Az itt dolgozók létszáma 1995-ben 250-nel csökkent és végül 1100-ban állapodott meg. A kemény, de tervszerű intézkedések hamarosan meghozták az eredményeket, hiszen az 1995-ös esztendőt az előző “fekete év" után mullszaldóval zárta a cég.

*

Igy érkezünk el 1996 tavaszához, amikor zártkörű meghívásos pályázaton meghirdette a Kereskedelmi és Hitelbank Rt. a Gyulai Húskombinátot. A tendert a nádudvari székhelyű HAGE Rt. nyerte, vállalva, hogy hitel felvétele nélkül 1998. január elsejéig kifizeti a 836 millió forintos vételárat, és még 1995-ben 500 millióval megemeli a cég alaptőkéjét, valamint ugyancsak ebben az évben 2-300 millió forintos technológiafejlesztést hajt végre, miközben a munkavállalók létszámát megőrzi.

- Lassan egy éves távlatban a tulajdonosváltásról el lehet mondani, hogy korrekt befektetőt ismertünk meg a HAGE Rt.-ben, amely a pályázatban ígért feltételeit maradéktalanul teljesítette. A kidolgozott üzleti tervek elfogadása után pedig hagyta a menedzsmentet dolgozni és nem szólt bele a mindennapi munkába. Ennek eredménye, hogy 1996-ban jelentős túlórával ugyan, de érzékelhető mértékben emelkedtek a bérek - hangsúlyozza Bezdán János.

Míg 1995-ben az átlagkereset 27 ezer forint/fő volt a Gyulai Húskombinátban (a fizikaiaknak 25 ezer forint, a szellemieknek 38 ezer), addig 1996-ban az átlagjövedelem 45 ezer forintra ugrott, ezen belül a fizikai állomány 43 ezer, a szellemi pedig 57 ezer forintos átlaggal büszkélkedhet. Ez már meghaladja az országos húsipari átlagot. A szakszervezet már azt is tudja, hogy a tulajdonos az idén a tavalyi 2-300 milliós technológiafejlesztésnél nagyobb beruházással számol, ami újabb munkahelyeket jelent. 1997 elején a foglalkoztatottak létszáma elmozdult az 1100 fős alsó szintről, az év közepén már várhatóan 1200-an keresik itt a kenyerüket. Ugyanakkor 1996 novemberében a szakszervezet a cég jó eredményeinek ismeretében megtette 1997. évi béremelési javaslatát a vezetésnek. A tervek szerint március közepére lesz bérmegállapodás. Ezzel párhuzamosan a szakszervezet megkezdte egy teljesen új kollektív szerződés kidolgozását, sőt már két fordulóban tárgyaltak is erről a menedzsmenttel. Az álláspontok ugyan még távol vannak egymástól, de nem elképzelhetetlen, hogy tavaszra ezt is tető alá hozzák. Emellett az ingyenes dolgozói vagyonjegyek részvényre váltása most fejeződött be a Gyulai Húskombinát Rt.-ben.