Javulás várható a hústermelésben

- állítja a szaktárca illetékes vezetője

Az agrártermelési támogatási konstrukciók körét az idén a Földművelésügyi Minisztérium (FM) új elemekkel bővítette. Öcsödi Gyula főosztályvezető kérdésünkre hangsúlyozta, hogy több állattenyésztési ágazatban - így a szarvasmarha, a sertés, a juh, a kecske - a hímivarú mellett a nőivarú tenyészállatok beállításához is - biztosítanak támogatást. Ez azonban csakis szigorú feltételekkel vehető igénybe, mivel minőségi, állategészségügyi, tartási és ellenőrzési feltételeket szabnak az igénybevételéhez. Szarvasmarha, juh és kecske esetében az állomány növelése is támogatott, míg sertéseknél a minőségi cseréhez is hozzájárul az állam.

- Az idei támogatások mértékéről szólva a főosztályvezető elmondta: tenyészüszőknél a támogatás mértéke darabonként 30 ezer forint, tenyész kocasüldőnél 6-15 ezer forint, tenyészjerkénél és kecskegidánál pedig 6-8 ezer forint között lehet. Továbbra is támogatják a hímivarú tenyészállatok beállítását, szarvasmarhánál a megfelelő szaporító anyagok alkalmazását, valamint az ENAR (Egységes Állatnyilvántartási Rendszer) országos méretű bevezetését.

- A termelés, a termelőalapok állapota az idén kedvezőbb a tavalyinál. Öcsödi Gyula úgy vélte, hogy napjainkra már némileg oldódnak a finanszírozási és jövedelmezőségi problémák, s a tulajdonosi és a piacszabályozási rend is erősödik. Mindezek együttes hatásaként mérsékelt előrelépéssel is számolhat az ágazat. Az állattenyésztési ágazatok közül a szarvasmarhánál, a sertésnél és a juhnál kismértékű növekedés, a baromfinál szintentartás várható.

- Az állatállomány alakulását a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) évente kétszer méri fel, miután ezzel az Európai Unió normáihoz igazodik az állatszámlálás rendje. A KSH tavaly március 31-i számai egyes ágazatban az év elején a növekedés jeleit tükrözték, ez a tendencia azonban nem bizonyult tartósnak és a tavaly december 1-jei adatok már ismét csökkenést, sertésnél szintentartást regisztráltak. Ennek alapján a szarvasmarha állomány 1996. december 1-jén 909 ezer volt, ami az egy évvel korábbi létszámnál 19 ezerrel, a március 31-inél pedig 43 ezerrel kevesebb. A tehénállomány 414 ezer volt, itt a csökkenés mértéke 7, illetőleg 8 ezer. A sertésállomány tavaly december 1-jén 5 millió 289 ezer volt, ami 1995. december 1-jéhez képest 257 ezer darabos növekedést mutat. Az anyakoca állomány 379 ezer darab volt, ami 57 ezerrel maradt el az egy évvel korábbitól, és 77 ezer darabbal a márciusitól. A juhállomány 872 ezer volt ugyanebben az időpontban, itt a visszaesés 105, illetőleg 108 ezer.(Az adatok részben átfedik egymást a másik irásokban közöltekkel - Szerk.)

- Az idei várható ágazatonkénti tendenciákról elmondta a főosztályvezető: a sertés ágazatban 5 milliós állománnyal indul az év, ebből mintegy 380 ezer az anyakoca létszáma. Az állomány és az árualap 1997-ben kis mértékben bővülhet. A felvásárlási árakra jellemző lehet az 1996. I.-II. negyedév csökkenő, majd III. negyedévre az emelkedő tendencia. Az alacsony malacárakból azonban levonható olyan következtetés, hogy az idei harmadik negyedévre az árualap piaci helyzetére a kereslet lesz a jellemző.

- A sertéságazat exportja elérheti a tavalyi szintet, ám a teljesítést erősen befolyásolja az exportérdekeltég alakulása. Az Európai Unió piacára tavaly második félévben a sertéshiány volt a jellemző, ami magas élőállatárakat eredményezett, s ez az idei termelésre növekvő hatást gyakorolhat. Ugyanakkor az exportárakban negatív tendencia mutatkozhat, elsősorban a darabolt sertéshús termékeknél. Az árcsökkenés mértéke tonnánként 400-1000 dollárig is terjedhet. A belföldi fogyasztás az infláció csökkenése ellenére sem emelkedik, a fogyasztási szint stagnálása várható. A fogyasztói árak emelkedése az inflációs ráta értékét fogja közelíteni.

- A másik jelentős húságazatban, a szarvasmarha állománynál mind a tejelő, mind a húsmarha szempontjából mérsékelt növekedéssel számol a tárca. A hazai fogyasztás az elmúlt 10 évben tovább csökkent. A kivitelben az élőállat vált meghatározóvá. Az EU országaiban a BSE kór miatt felborult a piaci egyensúly, egyes tagországokban 30-40 százalékkal is visszaesett az értékesített mennyiség. A tej termelői és feldolgozási átlagára az elmúlt időszakban jelentősen emelkedett, de az ágazat helyzete tavaly jelentősen romlott. Ennek egyik oka az, hogy a termelés költségei (takarmány, energia, felhasznált anyagok) az inflációt jóval meghaladóan növekedtek, másrészt a fogyasztói árak növekedése alatta maradt az infláció mértékének. A negatív hatást erősítette az is, hogy a világpiaci árak is mérséklődtek, miközben itthon is csökkent a tejágazat támogatása.

- A baromfi ágazatban az 1996. december elejéig tapasztalt tényleges telepítési, naposállat keltetési adatokból megállapítható, hogy a belföldi baromfi fogyasztása a főosztályvezető szerint országosan egy főre vetítve átlagosan 3- 3,5 kilogrammal csökkent. Az idén nem várható a termelés bővítése, a szintentartás már jó eredmény. Ennek okát abban kell keresni, hogy a takarmányárak magas szinten maradtak, tavaly alacsonyabb volt az exporttámogatás. A baromfi termékpályán - amely gabona és fehérjetakarmányra épül - állandósult a feszültség, hiszen nőtt a takarmányár, csökkent a belföldi kereslet, s az exporttámogatás további mérséklődése következett be. Az értékesítési árak változatlan trendjével kell számolni az idén is. Mindezek alapján a vágóbaromfi termelés néhány százalékkal is visszaeshet.

- A juh ágazatban 750-760 ezer anyajuh termelésével számolhat a tárca. A vágójuh termelés 20-22 ezer tonnára becsülhető. A piaci pozícióban lényeges változás nem várható, továbbra is elsősorban az élőállatok - tejes és pecsenyebárány - értékesítésére van lehetőség, főként az EU, ezen belül az olasz piacra. A belső fogyasztás mellett (ez alig 3 ezer tonnára tehető) 17 ezer tonna vágójuh és 350 tonna juhhús exporttal lehet számolni, ami 4-5 százalékkal kevesebb a tavalyinál. A minőségi juhtej termelését ösztönző támogatás következtében - amely literenként 25 forint - az idén 2 millió liter juhtej és növekvő mértékű juhsajt termelés prognosztizálható. Az idén 3500-3800 tonna gyapjút állítanak elő.

- Az állattenyésztés ágazatainál a tárca olyan intézkedések meghozatalát szorgalmazta, amellyel a negatív folyamatok fékezhetőek, s a minőségi állomány növelhető. Ez utóbbi megfelelő minőségű nőivarú tenyészállatok beállításával érhető el . Az idei feladatok közül ki kell emelni az egységes azonosító és nyilvántartási rendszer bevezetését (ENAR), amely ugyancsak a minőségi termelés és az ellenőrizhetőség alapjainak erősítését szolgálja, mondta végezetül Öcsödi Gyula.