A garantált árakról

Az agrárpiaci rendtartásról szóló 1993. évi VI. törvény és annak 1995. évi módosítása a közvetlenül szabályozott termékek körébe öt terméket sorolt: az étkezési búzát, a takarmánykukoricát, a tehéntejet, a vágómarhát és a vágósertést.

A garantált áras termékekre a törvény értelmében a szezonév kezdete (illetve az állati termékek esetében a naptári éve kezdete) előtt 90 nappal a földművelésügyi miniszternek garantált árat és kvótát kell hirdetnie. Sajnos ezt az utóbbi törvényi előírást évek óta nem - így az 1996/97-es szezonévben sem - sikerült teljesíteni. Ennek oka, hogy a garantált ár mértékéről - döntően a fogalom félreértelmezése miatt - hosszantartó viták alakulnak ki az érintett tárcák és a szakmai, érdekképviseleti szervek között.

Sokan még ma sem látják be, hogy a garantált árnak csak a piac összeomlása esetén van szerepe, s a költségvetési lehetőségeket figyelembe véve akkor sem több, mint a termelőket érő veszteség egy részének megtérítése. Az államnak ugyanis normális piaci viszonyok között nemcsak hogy nem kell, de nem is szabad beavatkozni a kereslet-kínálat alakulásába.

Tény, hogy mindezt figyelembe véve, garantált áron történő felvásárlásra a törvény hatályba lépése óta nem került sor. Ennek alapján a termelői érdekképviseletek a garantált árak helyett inkább az irányár típusú szabályozást szorgalmazzák. De sajnos annak az informatikai és intézményes előfeltételei (a finanszírozásról nem is beszélve) egyelőre kialakulatlanok.

Vágómarha

A legkevesebb vita a vágómarha garantált áráról folyt. Ennek az az oka, hogy a szarvasmarha állomány tovább csökkent, ami különösen a hús- és kettőshasznosítású fajtacsoportban öltött aggasztó méreteket. A garantált ár és a hozzá tartozó kvóta meghirdetése ezért a két fajtacsoportban csupán elvi jelentőségűnek tekinthető, különösen, ha figyelembe vesszük azt is, hogy a meghirdetett garantált ár kizárólag a hímivar extrém és I. osztályú egyedeire vonatkozik.

A tejhasznú fajtacsoportnál két súlykategóriát különböztet meg a vágómarha garantált áron történő felvásárlásáról szóló 6/1997 (I.30.) FM számú rendelet: a 250-450 kg élősúly közötti egyedeket és a 450 kg élősúly fölöttieket.

A garantált árak mértéke valamelyest emelkedett, de egyéb változás a korábbiakhoz képest nincs, lásd az alábbi táblázatot.

Fajtacsoport és ivar megjelölés	Minőségi osztály	Garantált ár (Ft/kg)	Felvásárlásra kerülő mennyiség
I. hímivar (húshasznú)	extrém és I. osztály	190	100%
II. hímivar (vegyes hasznosítású)	extrém és I. osztály	170	100%
III. hímivar (tejhasznú)	250-450 kg élősúly között	154	100%
	450 kg élősúly felett	145	100%

Vágósertés

A sertéspiacra mindig jellemző volt a ciklikusság, ami 4-5 évenként ismétlődő kínálati csúcsot, majd ezt követően kínálati mélypontot, piaci árnövekedést hozott. A nagy kilengésen túl - bár annál kisebb mértékben - a sertéspiac éven belüli ciklusa is rendszeres, ami általában április-június hónapokban alacsony árakban, majd november-decemberben viszonylag magas árakban jelenik meg. Az elmúlt 10 évben a sertéspiac - bel- és külpiac egyaránt - olyannyira beszűkült, hogy az állomány és a termelés kisebb megtorpanásokkal, de folyamatosan csökkent. Az állomány csökkenése 1995-ben megállt, s egy szerény, 6-700 ezer darabos növekedés következett be, ami jelentős túlkínálatot jelentett 1996. év egyes időszakaiban.

Az elmúlt 6-7 esztendőben csaknem minden évben valamilyen piaci beavatkozásra volt szükség, amelyben főként a túlkínálat levezetése (az alacsony piaci árak miatti veszteség mérséklése) volt a cél. Igaz, garantált áron történő felvásárlásra így sem került sor, mivel a piaci zavarok leginkább a garantált árral nem védett “0" és “P" osztályokban, és döntően a kistermelői körben jelentkeztek. Ezért merült fel 1996. második felében - elsősorban politikai motivációk eredményeként - annak a gondolata, hogy a garantált ár intézményét az EUROP minősítésű sertések legalacsonyabb minőségű osztályaira is terjesszék ki.

Végül hosszas huzavona után a szakmai érvek jutottak érvényre és változatlanul csak az E, U, R minőségű vágósertésre hirdette meg a 8/1997 (I.30.) FM számú rendeletében a miniszter a garantált árat. Ezek mértéke élősúlyra vetítve: “E" minőségűnél: 190 Ft/kg+áfa, “U" minőségűnél: 176 Ft/kg+áfa, az “R" minőségűnél pedig 160 Ft/kg+áfa.

Az állami felvásárlás megkezdésének feltétele változatlanul az, hogy a Vágóállat- és Hús Terméktanács jelezze: valamely megyében az állományi létszám 2%-át elérte, vagy meghaladta az értékesítésre felkínált, de legalább garantált áron át nem vett sertés mennyisége.

A sertés és marhahús termékpályán a GATT szerződés életbelépése után megszűnt az export és import engedélyezés rendszere.

Export támogatás

Az export támogatást a 38/1996. (XII. 29.) FM-PM-IKIM rendelet (tételesen termékenként) hirdette meg. Mind a marhahús, mind a sertéshús valamint a baromfihús (és bizonyos feldolgozott termékei) kapnak kiviteli támogatást. A normatív támogatás összege csökkent 1997-ben is. Ezzel párhuzamosan egyéb támogatási formák is megjelennek (exporthitelek kamattámogatása, stb.) Azzal lehet számolni, hogy középtávon a termékek normatív támogatása minimálisra csökken és ezzel párhuzamosan olyan támogatási formák jelennek meg, amelyek a termelés költségeit csökkentik.