Tisztelt Szerkesztőség!

Manapság már nem számít hírnek egy új szakszervezet megalakulása. Jószerivel azon sem lepődnének meg sokan, ha a földre gyakran látogató UFO-k alakítanának érdekképviseleti szervezetet a kíváncsiskodó, áltudományoskodó földlakók ellen. Több, mint érdekes azonban, hogy az Alkotmánybíróság dolgozói is szakszervezetet alapítottak, s bérvitára hívták Sólyom László elnököt és a színfalak mögött helyettes államtitkárrá avanzsált (szolgálataiért Rover gépkocsival jutalmazott) gazdasági igazgatót. A magasan kvalifikált tudományos munkatársak azt sérelmezték, hogy bérük jelentős mértékben elmarad a hasonló beosztásban dolgozó köztisztviselőkétől. A többnyelvvizsgás, jogi végzettségű ifjú személyi titkárok havi 30 ezer bruttót, a korosabb, nagy tapasztalatú, speciális felkészültségű szakértők 85-90 ezer forint bruttó fizetést kapnak. Sólyom László kemény szavakkal utasította el a bérköveteléseket és saját bátorságát állította példaként, miszerint fedezet nélkül is vállalta az új székház megszerzését, átalakítását, amelyet még a boldog néhai miniszterelnök ígért meg neki.

Az új székház pontos költségeit senki sem ismeri, megbízható források szerint meghaladja az egymilliárdot. A kissé túlméretezett épület kong az ürességtől. Csupán a parkolója 30 millió forintba került, gépkocsi azonban sehol, mivel a bírák autói védett, hűvös alagsorban pihennek.

A többségében egyetemi oktatóból eltalárosodott alkotmánybírák valódi luxusban dolgoznak, szobájuk több milliós olasz dessing-től pompázik, a kosárlabda- pályányi teraszon tuják közt pihen a drága kerti bútor. A rádiótelefon is elmaradhatatlan, pedig mindenkinek a lakásába is K-vonalat szereltetett a gondos főhivatal.

Az alkotmányosság és az alapjogok védelmének cerberusai korántsem olyan szelídek és szigorúak (önmagukhoz), mint a TV-tudósítások nyitóképein látjuk. Elegáns fogadás a bírák feleségeinek, autós utazások végig Európán, a bíróság terhére könyvelt, a nagyságos asszonyok javára kötött biztosítások jelzik mindezt.

Az Alkotmánybíróság évekre felélte bérfejlesztési lehetőségeit, de Sólyom László szerint ez nem gond - keressen mindenki pénzt, ahogy tud. A szigorú összeférhetetlenségi szabályok szerint ez azért elgondolkodtató, sőt veszedelmes bíztatás. Felmérhetetlen erkölcsi, szakmai kárt jelentene „kiárulni" az Alkotmánybíróság szakmai presztízsét, ügyeit.

Régi igazság: Magyarország szegény és gazdag is egyszerre. Szegény, ha magasan kvalifikált szakembereit kellene megfizetnie, de esztelenül bőkezű, mert nem fogja le azok kezét, akik korlátlanul költekeznek, és költekezésre kényszerítik polgártársaikat és az államot is. Üdvözlöm a Húsos olvasóit, kedves polgártársaimat és kívánom, hogy sok örömük legyen a jövő évi adótáblában, tisztelettel: