Adták-vették

Körkép a privatizációról

A végéhez közeledik a húsipar privatizációja. Az egykor állami tulajdonban lévő húsüzemek nagy része új tulajdonosok kezébe került. Szerkesztőségünk arra kérte Szilvássy Gábort, a Földművelésügyi Minisztérium privatizációs főosztályának vezetőjét, hogy olvasóink számára foglalja össze, milyen tulajdonba kerültek az ismert cégek.

- A húsipar a gazdaság egyik igen rossz helyzetben lévő ágazata. Ennek döntően az az oka, hogy az elmúlt évtizedek során 11,5 millió darabos vágókapacitás jött létre, amely a keleti piacokra minimális feldolgozottságú húst, hasított félsertést alacsony minőségi követelménnyel állított elő. Az elmúlt öt évben, a piacgazdaságra való átálláskor kiderült, hogy ennyi decentralizált vágókapacitásra nincs szükség. (Ma már csak 4,3 millió darab sertésért folyik az öldöklő harc a vágóhidak között.) Ebben a helyzetben a húsipar egésze „megdőlt", és csak bizonyos része tudott alkalmazkodni (és megmaradni) a piaci versenyhez.

- A 22 állami húsipari vállalat privatizációja 1993-ban gyorsult fel. A társasággá átalakult cégek közül hatot számoltak fel, ám ezeket a felszámolás után értékesítették. Azoknál a vállalatoknál, ahol külföldi tőke segítette a privatizációt, ott ma már egyre jobbak a körülmények, egyre több versenyképes terméket állítanak elő nyugati piacokra is. A Pankl & Hofmann osztrák befektető megvásárolta Mőbiusz Húsipari Rt. részvényeinek többségét, és tőkeemeléses privatizáció zajlott. Később a szövetkezeti tulajdonú Bácshús Rt. részvényeinek többségét is megvette az osztrák cég, az idei évben pedig egyesült a Mőbiusz a Bácshússal, és megalakult a Délhús Rt. Ezzel komoly vetélytársa akadt a Pick Szalámi Rt-nek, annál is inkább, mert a Délhús Rt. ősszel már a tőzsdére is be akar jutni.

- A felszámolt vállalatok közül kettőt Kolos László, dán-magyar üzletember vásárolt meg. A Borsod megyei Húsipari Vállalat mellé a Komárom megyei ÁHV-t is megszerezte a Kolos Rt. Ez utóbbi vállalat 1,3 milliárd forintos jegyzett tőkével rendelkezik, s több mint 1 milliárd forintos fejlesztéssel a legkorszerűbb technológiát telepítik a tatabányai üzemcsarnokba. Az olasz PINI cég mentette meg a végleges felszámolástól a Kaposvári Húskombinátot. A Budapesti Húsipari Vállalat szalámigyártó részét a Herz, a húsipari részét pedig a Landhof privatizálta.

A Zalahús Rt. MRP-s privatizációja is sikeresnek mondható, hiszen a cég kitűnően prosperál mind a hazai, mind pedig a külföldi piacon.

- A Pápai Húskombinát Rt. részvényeit szintén 100 százalékban értékesítette az Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ), és nincs állami tulajdonú részvénye a Vasi Húsipari Rt-nek sem, mivel a Vasi Befektetési Kft. kivásárolta azokat. A Solami Rt. privatizációját lizingtechnikával bonyolította le az ÁVÜ, s az új tulajdonosi kört az MRP dolgozói és a termelők konzorciuma alkotja. A Solvent Kereskedőház Rt. ugyancsak 100 százalékban került magántulajdonba, s e cégnél a vezetőkön és munkavállalókon kívül a termelői, beszállítói háttér is tulajdonossá vált. Ezeknél a cégeknél tehát nincs akkora veszély, mint a többi vágóhídnál.

- Külön csoportot alkotnak azok a húsipari cégek, amelyeknél bankok váltak kényszerű tulajdonosokká. A Gyulai Húskombinát Rt. (e cég sorsa külön misét is megérne) második privatizációs pályázata is eredménytelenül zárult, s a céget az ÁVÜ it döntése alapján a Kereskedelmi és Hitelbank szerezte meg. A THUR Rt. tulajdonjogát adósságállománya fejében megkapta a Postabank és a Kereskedelmi és Hitelbank. Tavaly év végén aztán tulajdonoscsere történt, s ma a cég részvényeinek 89 százaléka a Postabank kezében van, így a privatizáció folyamata véglegesen nem zárult még le. A Ceglédi Húsüzemet pedig a Budapest Bank vette meg.

- Privatizációs pályázat kiírására vár még a Ringa Rt., amelyhez Kapuvár is tartozik, az ország egyik legkorszerűbb húsüzeme. A Szekszárdi Húsipari Rt. adóskonszolidációja csaknem befejeződött, a megállapodási csomagból az 1,4 milliárd forint adósság rendezése még várat magára. A Debreceni Húsipari Rt. másodszor kiírt pályázata még nem zárult le, s ugyancsak folyamatban van a pályázatok elbírálása a Fejér megyei ÁHV jogutódja, az Általános Húsipari és Vagyonkezelő Kft. pályázati kiírásánál is.

- Ma már elmondható, hogy a nehézségek ellenére a cégek döntő többségénél sikerült megőrizni a működőképességet. A húsipari privatizáció iránt mind a belföldi, mind pedig a külföldi befektetők részéről nagy volt az érdeklődés. A kárpótlási jegyek felhasználása jelentős volt az ágazatban (40 százalék).