A magas ÁFA bajjal jár

Az élelmiszer-iparos lobbi, amely a nagy privatizációk lezárulása óta alig hallatta hangját, az elmúlt hónapokban lendületbe jött és komoly erőket mozgatott meg az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentése érdekében. Miután az ágazat versenyképessége, a feldolgozó üzemek eredményessége és a munkahelyek megőrzése a tét, a Húsos újság is már több ízben hangot adott az áfa mérséklését szorgalmazó véleményeknek. A lobbisták sajnos csak a maguk szempontjait nézik, az egyeztetésekre nem hívták meg a munkavállalók képviselőit.

Itt az áfa, hol az áfa...

Szeptember végén átfogó hatástanulmányt küldött a kormánynak az alapvető élelmiszerek általános forgalmi adójának (áfa) 9-10 százalékra csökkentéséről a Fórum az Alapvető Élelmiszerek Áfájának Csökkentésért szervezet. A fórum megbízásából az Ernst & Young elemzői a költségvetésben 128 milliárd forint hiányzó áfa-bevételt állapítottak meg a 27 százalékos áfa-kulcs miatt az alapvető élelmiszereknél elkövetett csalásokból eredően (lásd táblázat). Mint a szakmában ismert, a 27 százalékos áfa, amely a legmagasabb az EU-ban, magas haszonnal kecsegteti az áfacsalókat és az illegális kereskedelem résztvevőit. A költségvetésből hiányzó magas összegből kiindulva a kutatók azt állapították meg, hogy az alapvető élelmiszerek piacán az egyensúlyi pont a 9-10 százalékos áfa lenne, amelynek hatása nagyjából harminc milliárd forinttal csökkentené az államháztartás áfa-bevételét.

A fórum szerint nincs más kiút az élelmiszergazdaságban teret nyert fekete piac visszaszorítására. Az áfa-csökkentéssel keletkező bevételkiesés kezelhető lenne rövid és középtávon is, de hogy ne keletkezzen költségvetési lyuk, a piac számára elfogadható lépés lenne a mostani 5 százalékos legalacsonyabb áfakulcsot 10 százalékra emelni. (Ehhez persze az érintett szektoroknak - gyógyszer-gyártóknak, távhő-szolgáltatóknak és lapkiadóknak - lenne egy-két szava, hiszen az ő termékeiket érintené a javasolt áfaemelés.)

A kérdést bonyolítja az élelmiszerek drágulása. Az árindex hat százalékos növekedése a régióban az egyik legmagasabb. Hogy a gyártók a magas infláció mellett az átadási áraikba építhessék a növekvő költségeiket és mindez ne okozzon „ársokkot” a fogyasztónál, mindenképpen csökkenteni kellene az áfát. Viszont nem biztos, hogy az adó csökkentését teljességgel élvezhetné a fogyasztó, aki ennyivel olcsóbban jut(na) majd húshoz, kenyérhez, tejhez. Mindent összevetve, a fórum által javasolt 9-10 százalékos áfaszintre történő átállás azonban 5-7 százalékos átlagárcsökkenéshez vezethet. Ezt sajnos szinte azonnal elvihetné az általános élelmiszer-drágulás. Elmaradna az intézkedéstől várható fogyasztás-bővülés, illetve a kormányzati intézkedéstől remélt politikai haszon. Szakértők szerint persze a fogyasztói ár kialakítása olyan sokrétű folyamat. Szinte biztos, hogy a javasolt mértékű adócsökkenést a fogyasztók is megéreznék.

Az elemzések új érveket hoztak a húsipar helyzetéről és válságáról szóló diskurzusban. Bár az áfa csökkentése nem csodaszer, de várhatóan tisztítaná a piaci viszonyokat, levegőhöz juttatná a nagyobb feldolgozó üzemeket. A versenyfeltételek kiegyenlítődése megmozgatná a befektetők fantáziáját, elindulhatnának régóta esedékes fejlesztések. A húsipar megállna a lejtőn. Megkezdődhetne a visszakapaszkodás. Vélhetően a jövedelemből való osztozkodás tekintetében a mainál egészségesebb arányok alakulnának ki az egész húsvertikumban. Az adópolitikai intézkedés bizonyos mértékben lépésváltást jelentene az agrárpolitikában is.

A munkavállalók szempontjából is fontos volna, hogy a húságazatban növekedjen a termelés és a foglalkoztatás biztonsága, megszűnjön a munkahelyek veszélyeztetettsége, emelkedjenek az elmaradt ágazati bérek. Kár, hogy a kutatók nem tértek ki a foglalkoztatás szempontjaira, azokra a súlyos körülményekre, amelyeknek a kialakulása az intézkedések elmaradása esetén várhatóak. A kapuvári és gyulai húsüzemek esete azonban elgondolkodtathatja a döntéshozókat. A két nagy múltú húsfeldolgozó körüli bonyodalmak a napnál világosabban jelzik, hogy a szakpolitika, a befektetők, a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek érdemi párbeszéde nélkül nem lehet megállítani a húsipar válságát.

Forrás: E&Y