Tisztelt Szerkesztőség!

Búcsú a húsipari kutatástól

A Húsos 2012. augusztusi számának 2. oldalán hozzászólás jelent meg az OHKI ügyvezetőjétől. Az írással kapcsolatban ezúton – és egyben utoljára – kívánok foglalkozni az Országos Húsipari Kutatóintézetben kialakult helyzettel.

A jelenlegi ügyvezető a munkaköre átvételekor olyan kutatás-fejlesztési szerződéseket kifogásolt meg, amelyek szakmailag teljesültek, a kifizetések megtörténtek. Olyan szerződés megkötését is nehezményezi (ez 2010. évben volt), ahol a kutatás-fejlesztési innovációs szerződés célja egy fogyasztói felmérésen alapuló termékfejlesztés volt, konkrét recepturával és technológiai leírással. Vagyis az a megállapítás, hogy „egy nagy húsipari üzem márkaneveinek, védjegyeinek ismertségét kellett megvizsgálni”, nem fedi a valóságot. A fogyasztói felmérés elvégzésével egy igen neves és elismert hazai közvélemény-kutató céget bíztunk meg, a megrendelő kérése alapján. Tehát az észrevétel, hogy ez „egy félig ciprusi cég” a feladat teljesítése szempontjából irreleváns. Megjegyzem: sem az ügyvezető, sem a felügyelő-bizottság tagjai nem húsipari szakemberek.

Az OHKI az akkreditált státuszát 2012. áprilisában valóban megkapta. Azóta azonban a 9 fős laboratóriumi személyzetből 3 fő felmondott, köztük a laboratóriumvezető is. Természetesen a személyzetben történt változás azonnali rendkívüli NAT felülvizsgálatot von maga után. Az intézet gazdasági tevékenységére az utóbbi években jellemző volt, hogy állami támogatás nélkül, a húsipar és egyéb élelmiszeriparhoz kapcsolódó iparágak, az élelmiszer-kereskedelem megbízásaiból, valamint pályázatok elnyerésével tartotta el magát. Az OHKI árbevétele 2011-ben 11 millió forinttal haladta meg a kiadásokat. A 2012. februári átadáson 28 millió forinttal adtam át az intézetet. Ezen kívül az utófinanszírozott nemzetközi pályázatokból – amelyeknek a feladatait korábban már elvégeztük – az év folyamán közel 20 millió forint árbevétel várható. Ebből látható, hogy az intézet még jelenleg is az előző vezetés által megkeresett pénzből él.

Az OHKI jelenlegi húsipari kutatóintézeti státusza – az ügyvezető állításával ellentétben - valóban kérdéses. Az ügyvezető megállapítja, hogy „egy szervezet tudományos potenciálját nem pusztán a 'felleltározható' tudományos fokozatok száma adja”, majd ezt kiegészíti azzal, hogy „az OHKI-nak csak annyi 'tudományos potenciálra' van szüksége, hogy tevékenységét elláthassa”. Ez a második mondat igaz, minden gazdasági szervezetnek csak annyi humán és egyéb erőforrásra van szüksége, hogy a feladatát elláthassa. Az OHKI esetében a kérdés csak az, hogy mi az a feladat, amelynek ellátásához sem tudományos fokozattal bíró kutatókra, sem húsipari szakemberekre nincs szükség. Mert a szakértelem hiányával büszkélkedő ügyvezető minden kutatót és szakembert elküldött vagy elűzött az intézetből, így jelenleg csak laboratóriumi tevékenységben jártas munkatársak vannak.

Az intézet tervezett tevékenységi köre – együttműködés a Szent István Egyetemmel gyakorlati oktatás terén (vajon ki oktatna az OHKI részéről?) –, valamint a takarmányok vizsgálata nem kutatás. A korszerű takarmányok kifejlesztését és gyártását célzó projektben való részvétel ugyan lehetne kutatási tevékenység (bár nem húsipari), de az ebben való részvételhez csak a kutatóintézeti cím adott. Eddig legalább is a pályázatok elnyerésének feltétele volt az adott témában szakmai múlttal (cikkek, előadások) és tudományos fokozattal bíró kutatók részvétele. Jelenleg ilyen munkatárs nincs az OHKI-ban! Sajnálatos, ha a kutatás-fejlesztési pályázatok elnyerésének ma már nincs ilyen feltétele, hiszen akkor kérdésessé válik a kutatás színvonala. Esetleg az adott intézmény részéről csak névleges részvételről van szó. Sajnálatosnak tartjuk továbbá, hogy ma már egy kutatóintézeti igazgatói kinevezésnek nem feltétele sem a szakmai felkészültség, sem a tudományos előélet és elismertség.

Az OHKI épületére vonatkozó - a cikkben említett - szabálytalanságok nem álltak fenn, mivel minden (érintés-, villám- és tűzvédelemi stb.) tevékenységre vonatkozóan külső szakértő által, az érvényes előírások szerint készített jegyzőkönyvek álltak rendelkezésünkre. Tulajdonostársaink szabványos mérőeszközökön keresztül kapták a közüzemi ellátást.

2012. februárjában az intézet létszáma (aktív, nyugdíjas és megbízott munkatársak) 23 fő volt. Ebből 13 fő (54%) távozott, amiből 11 fő vezető kutató; 6 főnek felmondtak (jelenleg több munkaügyi per van folyamatban) és 7 fő az ügyvezető által kialakított, elviselhetetlen légkör miatt mondott fel. Ezek alapján nem látom biztosítottnak az ügyvezető által említett szakmai feladatok (K+F pályázat) ellátását. Bizonyítja ezt az intézet új honlapja is (www.ohki.hu), ahol csak vizsgálólaboratóriumi tevékenység szerepel. Megszűnt a HÚS újság kiadása és rendezvények szervezése sem történt.

A fentiek alapján szerintünk az OHKI sajnos már nem kutatóintézet, és főként nem húsipari kutató. Az írásom címének megfelelően rajtam kívül, aki 26 évet töltöttem el az OHKI-ban, 12 kolléga, köztük kandidátus, egyetemi oktató, kutatómérnökök, elismert szakemberek (nevek a szerkesztőségben - szerk. megj.) búcsúznak a húsipari kutatástól és az intézettől.