A múlt és a jövő is kötelez

Az Országos Húsipari Kutatóintézetben jártunk, ahol Eiszner Györgynével, a HDSZ szakszervezeti összekötőjével együtt kerestük fel dr. Mátyus Imre ügyvezető igazgatót, aki ez év februárjában érkezett és lett jogász végzettséggel a szebb napokat látott intézmény vezetője. Az új főnök a több, mint huszonöt éve ott dolgozó és az elmúlt négy évben a kutatóintézetet igazgató dr. Zsarnóczay Gabriella okleveles vegyészmérnököt váltotta, aki azóta megvált az intézettől.

Hagyománytisztelet és hűség

Ma is élénken él az itteniek emlékezetében az 1959-ben alapított intézet 50 éves jubileumán tartott ünnepi megemlékezés, amelyen részt vett a tulajdonos Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., a Magyar Húsiparosok Szövetsége, és ahol az első 20 évről Zukál Endre, a másodikról dr. Incze Kálmán, az azt követő tíz évről pedig dr. Zsarnóczay Gabriella számolt be, majd köszöntötték alapító tagjaikat. Az aulában koszorút helyeztek el az alapító igazgató, Dr. Lőrincz Ferenc egykori parazitológus orvos professzor szobra előtt, a hátsó udvaron pedig hársfát ültettek, szimbolizálva a jövőbe vetett hitüket…

Az új igazgató nem szakmai berkekből érkezett, jogász ember, aki eddig több területen próbálta érvényesíteni képességeit. Beszélgetésünkkor elmondta, hogy jelenleg ismerkedik a körülményekkel, a munkatársakkal karöltve dolgoznak éves üzleti tervük összeállításán. 160-180 millió forint éves árbevétellel kalkulálnak, de növelni szükséges a kutatás-fejlesztési vizsgálatok sorát, erősíteni a minőségbiztosítási tevékenységüket, bővíteni az egyetemekkel kialakított kapcsolataikat. Egy-két hónap múlva konkrét programokról tudnak számot adni.

Az elmúlt időben a személyi állományukban is történt változás. Esetenként elbocsátásra kényszerültek, másutt viszont pótolniuk kell a szükséges munkaerőt. A húsipari vállalatok helyzete nehezebbé vált, gyérült a piaci megbízások köre. Az elmúlt két évben elmaradt a kutatóintézetben a bérfejlesztés és egyelőre az idei helyzet is bizonytalan.

A szakma jövőjének záloga

Sokak szerint a szakma jövőjének záloga a húsipari kutatóintézet sorsának alakulása.

Korábban végelszámolással meg akarták szüntetni a közhasznú társaságot. A húsipari cégek azonban egyöntetűen kiálltak amellett, hogy önálló kutatási-fejlesztési bázisra szüksége van az iparágnak. Később pedig az intézet új tulajdonosa meghirdette a cég privatizációs pályázatát, s bár voltak háttér-tárgyalások, eredményt egyik résztvevőnek sem sikerült elérni.

Évről-évre tavasszal rendezik meg a Húsipari Tudományos Napokat, ősszel pedig szakmai továbbképző előadásokat tartanak. Különös figyelmet fordítanak a húsipar válsága, egyes szakmai vállalatok megszűnése következtében beszűkült piaci lehetőségek pótlására. Nyitniuk kell más területek felé, például a baromfiipar, a konzervipar, az adalékanyag- és műbél-gyártó cégek irányába. Bővíteni szükséges kapcsolatukat a nagy kereskedelmi láncokkal, és szorosabb együttműködés szükséges az egyetemekkel, más kutató intézetekkel is. További lehetőségük a hazai- és nemzetközi pályázatokon való részvétel. A múltban mindkét területen voltak honi és külföldi sikereik. Résztvevői annak a 2009-ben indult, három éves futamidejű EU- s pályázatnak, amelyen több ország vesz részt és idén lesz az értékelése. Kovács Ágnes tudományos kutatásvezető elmondta, hogy a megmérettetés területe innovációs és oktatási témájú volt, izgatottan várják a végeredményt.

Az intézet korábban jelentős részt vállalt a füstölő- és főzőszekrények, a vágóvonalak tervezésében, alkalmazásában, a konvejorizált pályák kialakításában, az élelmiszerek biztonságának megőrzésében, az exportra kerülő húsáruk minőségi vizsgálatával. Napjainkban a vágás és feldolgozás új elméleti s gyakorlati problémáival is foglalkozniuk kell. Az általános kutató munka mellett akkreditált laboratóriumaikban – konkrét megbízások alapján - célvizsgálatokat végezhetnek a sütő- és édesipari termékek, fűszerek, adalékanyagok területén.

A kutatóintézet szakmai tekintélyének kiteljesedésében – itthon és külföldön egyaránt - meghatározó szerepe van az intézet több mint húsz éve megjelenő „ a Hús” című folyóiratának. Kortörténeti jelentősége van az intézet által fenntartott húsipari múzeumnak és az ugyancsak gazdag állományú könyvtárnak.

Elmaradt béremelések

Eiszner Györgyné, Anni a múlt év augusztusában – harminckét év aktív könyvelői tevékenysége után –, úgy ment nyugdíjba, hogy az intézetben továbbra is ugyanazt a munkát folytathatja, mint eddig. Elmondta: a korábbi időkben nem csak az intézményi létszáma, a szakszervezeti tagság is többszöröse volt a mainak. A 2003-ban megkötött kollektív szerződésükben foglalt szociális kedvezmények eddig rendre érvényesültek. A törzsgárda szabályzatukban meghatározott tíztől negyven évi intézményi munka után adható hűségjutalmat is évről-évre megkapták az érintettek.

Gondot jelent, feszültséget okoz a dolgozók bérezésének jelenlegi alacsony színvonala. Egy beosztott kémikus kutató havi bruttó keresete százötvenezer forint, egy három gyermekes mikrobiológus bére havi bruttó százezer forint körül van. Az alacsony bérszínvonal az elmúlt fél évtized alatt konzerválódott. Ezen mindenképpen változtatni szeretnének. Mintegy hatvan nyugdíjas társukkal hatékonyabban kellene törődniük, szerény anyagi lehetőségük ismeretében is.

(Az intézet éléről eltávolított korábbi igazgatónő, dr. Zsarnóczay Gabriella, aki munkaügyi bírósághoz fordult, a lap következő számában tájékoztatást ígért a Húsos olvasóinak - szerk. megj.)