Kollektív bonyodalmak és államosítás?

Fókuszban a Gyulai Húskombinát

Többszörös patthelyzet alakult ki a Gyulai Húskombinátban. Az utóbbi időben – a cég drámai likviditási helyzetére hivatkozva – leginkább a kormányzati kommunikációban találkozni a nagy hagyományú Békés megyei húsipari cég nevével. Egyelőre nem teljesen világos, hogyan segít az állam a feldolgozónak, de tény, ez a magyar húsipar szereplői közül többeknek nem tetszik. Ettől a helyzettől nem függetlenül a cég vezetése február közepén felmondta a kollektív szerződést. A szakszervezet ennek visszavonását követeli.

Felmondott szerződés

Aligha függetleníthető a piaci viszonyoktól, és a cég igen nehéz helyzetétől, hogy a menedzsment első számú vezetője ez év február közepén arról értesítette a Húsipari Dolgozók Szakszervezetének helyi vezetőjét, Petrusán Györgynét, hogy hat hónapos határidővel felmondják a 2005. április elsejétől hatályos kollektív szerződést. A felmondás indokaként a rossz külső gazdasági körülményeket nevezte meg Ruck János. Érvelése szerint ebből kifolyólag a cég nem tudja biztosítani a munkavállalóknak a Munka törvénykönyvében rögzített jogosultságoktól eltérő, egyben a munkáltatóra nagyobb mértékű anyagi terhet hárító juttatások biztosítását.

A kollektív szerződés felmondása, bár nem előzmény nélküli, mégis meglepetésként érte az érdekvédelmet. Nem előzmény nélküli, emlékeztetett Petrusán Györgyné, azért sem, mert 2004 őszén – ugyancsak hasonlóan nehéz gazdasági helyzetben – az akkori cégvezetés felmondta a kollektív szerződést. Utóbb, érdekvédelmi nyomásgyakorlásra, azonban újat kötöttek. Méghozzá 2005 tavaszán. Ma még ez van érvényben. A felmondás februári bejelentésétől várhatóan 2012 augusztusáig.

De azért sem volt teljesen előzmény nélküli a dolog, mert a HDSZ helyi csoportja tárgyalásokat folytatott a cégvezetéssel, amely 2011 decemberében közölte, hogy szándékában áll felmondani azt. Azonban néhány hónapig úgy tűnt, hogy nyugvópontra kerül az ügy, ugyanis a felek abban egyetértettek: ezzel érdemes megvárni az új Munka törvénykönyv idén júliusi bevezetését.

Ugyanezt erősítette meg a Húsosnak Kapuvári József, a HDSZ elnöke, aki az ügyben párhuzamos tárgyalásokat folytatott Kovács Lajossal, a Gyulai Húskombinátot birtokló HAGE-Nagisz Zrt. vezetőjével. Ehhez képest mondta fel az idén február 13-án féléves határidővel a munkáltató és a munkavállalók közötti alapdokumentumot a gyulai menedzsment.

Szerzett jogok

A kollektív szerződés felmondása önmagában is súlyos lépés. Mégis, nálunk az teszi még hangsúlyosabbá, hogy az elmúlt években több esetben a fizetésemelés mértéke elmaradt a kívánatostól, de ezeket a kollektív szerződésben garantált jóléti és szociális juttatásokkal, a végkielégítés biztosításával, törzsgárda tagsággal, valamint némi munkaidő-kedvezménnyel kompezálta a cég. Most ezek kerültek veszélybe – mondta el a Húsosnak Petrusán Györgyné. Ehhez Kapuvári József, a HDSZ elnöke hozzáfűzte: szerzett jogok elvételéről van szó, amit az érdekvédelem nem nézhet tétlenül.

A kollektív szerződés felmondásának bejelentésére a helyi szakszervezeti vezető és az érdekvédelmi szervezet országos elnöke még február 21-én válaszolt. Levelében Petrusán Györgyné és Kapuvári József leszögezte, hogy ismerik a Gyulai Húskombinát gazdasági helyzetét, és fontosnak tartják, hogy a cég a nehéz piaci viszonyok ellenére is megőrizze a működőképességét. Jelezték, hogy az elmúlt években a munkaügyi kapcsolatok területén alapvetően jól működött együtt a szakszervezet és a munkáltató, éppen ezért nem értik, és nem tartják indokoltnak a kollektív szerződés felmondását. Egyben arra kérték Ruck Jánost, hogy fontolja meg a döntését és vonja vissza a felmondást. A szakszervezeti vezetők leszögezték: megértik a cég helyzetét, de – tekintettel a munkavállalókra – nem tudnak eltekinteni az elvárt béremelés, bérkompenzáció végrehajtásától, annak érdekében, hogy ne csökkenjen a dolgozók nettó keresete.

„A kollektív szerződés felmondása azt az üzenetet is magában hordozza, hogy talán jelentős elbocsátásokra kell felkészülnünk?” – kérdezte Petrusánné és Kapuvári. Majd a 2004-2005-ös hasonló helyzetre emlékeztetve leírták, hogy akkor ezt a keserű tapasztalatot szerezték. (Annak idején 350 dolgozójától vált meg a Gyulai Húskombinát, amely ma 400 embert foglalkoztat.) Az érdekvédelmi vezetők a levelükben kifejtették, hogy meggyőződésük szerint a kollektív szerződés felmondásával elérhető „nyereség” nem áll arányban a munkaügyi kapcsolatokban okozott károkkal. A szakszervezetiek szerint a kollektív szerződés megszűnése a jövőben tovább rontja a gyulai munkavállalók jövedelempozícióját, ugyanakkor nem jelent igazi és tartós megoldást a cég pénzügyi helyzetére. Végül a szakszervezet a munkahelyek megtartása és a cég működőképessége biztosítása érdekében tárgyalásokat javasolt a kollektív szerződésről, de jelezték: a kollektív szerződés érdekében a szakszervezet kész minden rendelkezésre álló törvényes eszközzel fellépni.

Állami mankó?

A válasz kézbesítése és lapunk megjelenése között közel másfél hónap telt el, ám az érdekvédelem levelére válasz nem érkezett. Viszont a Gyulai Húskombinát az utóbbi időben nem csak a gazdaság, hanem a politika hírei között is szerepel. Ezt jelezte nemrégiben Lázár János fideszes frakcióvezető írásban feltett kérdése Fazekas Sándor agrárminiszterhez, valamint az, hogy a kormány Budai Gyula államtitkárt jelölte ki, hogy a tárgyaljon a csőd közeli helyzetben lévő cég vezetőivel. Vizsgálja meg, milyen állami mankóval maradhatna talpon a cég. A formálódó elképzelések szerint a központi költségvetésből érkező segítség gyanánt átmeneti tulajdont kapna az állam a cégben. (A szakmában az a hír járja, hogy más húsipari cég esetében is így járna el a kormány.) A Gyulai Húskombinátról szóló híradásokból hiányzott a tulajdonos és a mendzsment álláspontja, ahogy az sem teljesen világos, hogy az Európai Unió versenyszabályozásába hogyan illeszkedne ez az állami megoldás. Az azonban biztos, hogy az ország leggazdagabb emberének, a jelentős húsfeldolgozókkal rendelkező Csányi Sándor OTP-vezérnek nem lenne kedvére a segítségnyújtásnak ez az állami módja.

Nemrégiben a távirati iroda közölte, hogy a tavalyi 8 milliárdos árbevétel mellett közel félmilliárdos veszteséget könyvelt el a Gyulai Húskombinát. Azt pedig a szakmában jártasak tudják, hogy a cég ingatlanai jelzáloggal terheltek, így banki forráshoz önerőből nem tud jutni. Valószínűleg a sajtóban drámainak nevezett likviditási gondok hátterében ez áll. (Tavaly a teljes honi húsipari ágazat veszteséges volt, kapacitása felével termelt és a sertésszám már súrolja a 3 milliót.)

Ugyanakkor a kormányzat által többször hangoztatott érv, miszerint a magyar, s különösen a hungarikumokat elállító hazai húsipari cégeknek termelői tulajdonba, a gazdák kezébe kell jutniuk, Gyula esetében nem állja meg a helyét. Ugyanis a húskombinát a HAGE-Nagisz birtokán belül éppen ezt testesíti meg.