![]() |
2011. XIX. évfolyam 6.szám |
IPARÁGI TÜKÖR |
Új befektetések, fejlesztések tarthatják talpon a húsipartA húsfogyasztás csökken, az alapanyag ára emelkedik, hitelhez jutni nehéz, a konkurencia erős, a piaci környezet romlik, a gazdálkodás nehezen tervezhető. Van kiút, de pénz kell hozzá - mondta a HDSZ választmányának tartott tájékoztatójában Kovács László, a Pick Szeged Zrt. igazgatóságának elnöke. Megerősítette: a jövőben is kollektív megállapodások keretében kívánják alakítani a munkaügyi kapcsolatokat. Veszteséges az ágazat![]() A húságazat a túlélésért küzd - állapította meg a sokat látott és tapasztalt szakember. Kevés és drága a sertés, a hiány miatt valóságos árrobbanás történt a második félévben. A hiányt az okozza, hogy Oroszország és Ázsia kiszívja Európából az alapanyagot. Főként a készítmény-gyártáshoz szükséges apróhús és szalonna kevés. Hosszú évek tapasztalata alapján szeptembertől az alapanyagárak általában lefelé szoktak mozogni, most inkább felfelé tartanak és nem is várható csökkenés. A drágább húsból drágább termék készíthető, a csökkenő fogyasztás mellett viszont nem lehet árat emelni. Ez a helyzet a hazai húsipart veszteségbe sodorta. A termelési tényezők mellett Kovács László kitért arra is, hogy soha nem látott mértékben virágzik a feketegazdaság, ami lehetetlen helyzetet teremt az árviszonyokban. Sajnálatosnak nevezte, hogy a gazdaságpolitika szűkítette a nagyüzemek lehetőségeit, amelyek gyakran kiszorulnak a különféle pályázatokból. A forint romló árfolyama is befolyásolja az üzemi eredményeket. A kevés hazai alapanyag miatt import-kényszer alakult ki a cégeknél, hogy pótolják a hiányt. A gyengülő forint a behozatalnál veszteséget okoz, a kivitelnél ugyan előnyös, de megfelelő hazai alapanyag hiányában nem tudják az exportot felfuttatni. Mi várható? - tette fel a kérdést a Pick elnöke. - Mivel az előrejelzések szerint a magyar gazdaságban nem várható növekedés, a fogyasztás stagnál, az értékesítés csökken, a húsipari kapacitások kihasználását illetően súlyos gondok lehetnek. A növekvő infláció elbizonytalanítja a fogyasztót és a gazdálkodót is. Az ország pénzügyi helyzete miatt hitelhez jutni nehéz, a bankokat érintő intézkedések miatt a hitelek drágulni fognak. Kérdéses, hogy a bankok felvállalják-e a veszteséges cégek finanszírozását? Ha nem, akkor a húsfeldolgozók száma csökkenhet - utalt az esetleges gyárbezárásokra az elnök. A gazdálkodás nehézségeit sorolva megállapította, hogy az energiaárak növekedése miatt növekszenek a szállítási költségek, és drágulnak a csomagolóanyagok is. Elengedhetetlen lesz az értékesítési árak emelése: az év elején drasztikus áremelést kell végrehajtani a húsiparban. Kérdés, hogy mennyire tudja ezt elfogadni a fogyasztó. Válságkezelő üzemmódban
A Pick Szeged Zrt. helyzetéről szólva Kovács László elmondta, hogy 2011-ben a húságazatot ért kihívások komoly fejtörést okoztak a társaság menedzsmentjének. A válság erősen éreztette a hatását a cég gazdálkodásában, ugyanúgy, mint a többi piaci szereplőnél. A belföldi értékesítés 1,5 milliárd forinttal csökkent, ami óriási kiesést jelent. Idén az export kompenzálni tudta a belföldi forgalom csökkenését, összességében 58 milliárdos árbevételt érnek el. Óriási előnyt jelent, hogy a tulajdonosi kör, a Bonafarm-csoport stabilan biztosítani tudja az alapanyagot, ennek köszönhetően 350 ezer sertés vágására kerülhet sor. Megemlítette, hogy mindemellett év közben több területen is csak heti négy napra tudtak munkát biztosítani a dolgozóiknak. Merre található kiút?Van-e kiút ebből a helyzetből - kérdezték Kovács Lászlótól a választmány tagjai, akik közül többen is régóta ismerik a Pick elnökét. - Óriási fejlesztéseket kell végrehajtani a magyar húsiparban - hangzott a válasz -, mivel a meglévő nagyüzemek elavultak. Hatékonyan termelő üzemekre van szükség és megfelelő alapanyagra - hangsúlyozta a szakember - ez a fennmaradás titka. Példaként Németországot említette, amely korábban sertésből behozatalra szorult, most pedig Ázsia egyik legnagyobb beszállítója. Fejleszteni az tud - tette hozzá-, akinek pénze van, aki hitelhez jut. Hosszú távon gondolkodó befektetők kellenének. Rengeteg pénz elmegy évek óta különféle programokra, amelyek nem vezetnek sehova. A Pick tulajdonosa hatalmas projektben gondolkodott - utalt a beruházással kapcsolatos hírekre -, de a jelenlegi körülmények között nem fekteti be a pénzét. Minden befektető hosszú távra szeret előre látni, és biztos akar lenni abban, hogy öt év múlva nem lehetetlenítik el a vállalkozását. A húsipari lobbi gyengeségét firtató kérdésre Kovács visszakérdezett, hogy a szakszervezetek mit értek el a Munka törvénykönyvének változtatásával kapcsolatban? Fontos kérdésekben az ÉFOSZ-t és a Hússzövetséget sem kérdezték meg, de - tette hozzá - a közös fellépést hátráltatja a szakmán belüli erős konkurencia is, amely nem erősíti az összefogást. - Úgy néz ki, hogy aki a piaci versenyben nyer, az is meghal, mert olyan előnytelen szerződéseket köt, amellyel a maga nyakára rakja a kötelet - jellemezte a kialakult helyzetet a legerősebb piaci szereplő. Az adókat és béreket érintő jogszabályi változásokkal kapcsolatban felvetett kérdésekre Kovács László kijelentette: minden intézkedés, amely a cégekre hárítja a keresetek csökkenésének kiegyenlítését, rontja az ipar versenyképességét. - Messze nem értek egyet azzal - mondta -, hogy kényszerből kelljen béreket kibocsátani. Ilyen megoldás erodálja a szakma kvalifikáltabb részét és igazságtalanságokat szül a bérezésben. Hangsúlyozta: a bért ott kell eldönteni, ahol azt megtermelik. A tájékoztatót követően a Húsos arról kérdezte a Pick elnökét, hogy a kialakult helyzetben előfordulhat-e, hogy a cég magyar tulajdonosa kiszáll a vállalkozásból? Kovács László azt válaszolta, hogy a társaságnál jelenleg válságkezelés folyik, a piacon kialakult nehéz helyzet túlélésére koncentrálnak, az akadályok sikeres vétele után kerül majd sor egy új stratégia megalkotására. Bízunk abban, hogy ezt sikeresen meg fogjuk tudni tenni, és ezáltal a tulajdonos továbbra is hosszú távon gondolkodik a cég jövőjét illetően. A Húsos arról is érdeklődött, hogy a menedzsmentnek mi a véleménye a munkavállalói érdekvédelem létét veszélyeztető lépésekről, különös tekintettel arra, hogy az elmúlt száz évben a szakszervezetek erős jelenléte mellett alakult ki az üzemi kultúra. Kovács László elmondta: fontosnak tartják a munkahelyi közösség, a kollektív szellem erősítését. A cég, a menedzsment felelősséget érez a munkavállalói iránt, a jövőben is kollektív megállapodások keretében kívánják alakítani a munkaügyi kapcsolatokat. Horváth László
|
elöző cikk | újság tartalomjegyzék | következő cikk |
rovat tartalomjegyzék | rovatban előre |