2011. XIX. évfolyam 6.szám |
IPARÁGI TÜKÖR |
Új befektetések, fejlesztések tarthatják talpon a húsipartA húsfogyasztás csökken, az alapanyag ára emelkedik, hitelhez jutni nehéz, a konkurencia erős, a piaci környezet romlik, a gazdálkodás nehezen tervezhető. Van kiút, de pénz kell hozzá - mondta a HDSZ választmányának tartott tájékoztatójában Kovács László, a Pick Szeged Zrt. igazgatóságának elnöke. Megerősítette: a jövőben is kollektív megállapodások keretében kívánják alakítani a munkaügyi kapcsolatokat. Veszteséges az ágazatA húságazat a túlélésért küzd - állapította meg a sokat látott és tapasztalt szakember. Kevés és drága a sertés, a hiány miatt valóságos árrobbanás történt a második félévben. A hiányt az okozza, hogy Oroszország és Ázsia kiszívja Európából az alapanyagot. Főként a készítmény-gyártáshoz szükséges apróhús és szalonna kevés. Hosszú évek tapasztalata alapján szeptembertől az alapanyagárak általában lefelé szoktak mozogni, most inkább felfelé tartanak és nem is várható csökkenés. A drágább húsból drágább termék készíthető, a csökkenő fogyasztás mellett viszont nem lehet árat emelni. Ez a helyzet a hazai húsipart veszteségbe sodorta. A termelési tényezők mellett Kovács László kitért arra is, hogy soha nem látott mértékben virágzik a feketegazdaság, ami lehetetlen helyzetet teremt az árviszonyokban. Sajnálatosnak nevezte, hogy a gazdaságpolitika szűkítette a nagyüzemek lehetőségeit, amelyek gyakran kiszorulnak a különféle pályázatokból. A forint romló árfolyama is befolyásolja az üzemi eredményeket. A kevés hazai alapanyag miatt import-kényszer alakult ki a cégeknél, hogy pótolják a hiányt. A gyengülő forint a behozatalnál veszteséget okoz, a kivitelnél ugyan előnyös, de megfelelő hazai alapanyag hiányában nem tudják az exportot felfuttatni. Mi várható? - tette fel a kérdést a Pick elnöke. - Mivel az előrejelzések szerint a magyar gazdaságban nem várható növekedés, a fogyasztás stagnál, az értékesítés csökken, a húsipari kapacitások kihasználását illetően súlyos gondok lehetnek. A növekvő infláció elbizonytalanítja a fogyasztót és a gazdálkodót is. Az ország pénzügyi helyzete miatt hitelhez jutni nehéz, a bankokat érintő intézkedések miatt a hitelek drágulni fognak. Kérdéses, hogy a bankok felvállalják-e a veszteséges cégek finanszírozását? Ha nem, akkor a húsfeldolgozók száma csökkenhet - utalt az esetleges gyárbezárásokra az elnök. A gazdálkodás nehézségeit sorolva megállapította, hogy az energiaárak növekedése miatt növekszenek a szállítási költségek, és drágulnak a csomagolóanyagok is. Elengedhetetlen lesz az értékesítési árak emelése: az év elején drasztikus áremelést kell végrehajtani a húsiparban. Kérdés, hogy mennyire tudja ezt elfogadni a fogyasztó. Válságkezelő üzemmódbanMit tesz a vállalati menedzsment a túlélés érdekében? - tette fel az újabb kérdést a piacvezető cég elnöke. - Mindenki megpróbálja növelni a hatékonyságot ebben a helyzetben - adta meg a rövid választ. Majd részletesen elemezte, hogy a költségek 70 százalékát az alapanyag, a hús ára teszi ki, 15 százalékot hatósági előírások határoznak meg, és csak a fennmaradó 15 százalék tekintetében van szabad mozgástere a vállalatnak. Egyes számítások szerint 30 százalékos áremelés kellene, hogy a cégek nulla körüli eredményt érjenek el, ne termeljenek veszteséget. Ez tulajdonképpen lehetetlen, feltehetően 10 százalékos áremelésnek van realitása, marad 20 százalék minusz az eredményt illetően. Közben az olcsó áruk előretörése jellemző a kereskedelemben, a márkás termékek visszaszorulnak. Ehhez még számításba kell venni a két százalékos ÁFA-emelés hatását is. A Pick Szeged Zrt. helyzetéről szólva Kovács László elmondta, hogy 2011-ben a húságazatot ért kihívások komoly fejtörést okoztak a társaság menedzsmentjének. A válság erősen éreztette a hatását a cég gazdálkodásában, ugyanúgy, mint a többi piaci szereplőnél. A belföldi értékesítés 1,5 milliárd forinttal csökkent, ami óriási kiesést jelent. Idén az export kompenzálni tudta a belföldi forgalom csökkenését, összességében 58 milliárdos árbevételt érnek el. Óriási előnyt jelent, hogy a tulajdonosi kör, a Bonafarm-csoport stabilan biztosítani tudja az alapanyagot, ennek köszönhetően 350 ezer sertés vágására kerülhet sor. Megemlítette, hogy mindemellett év közben több területen is csak heti négy napra tudtak munkát biztosítani a dolgozóiknak. Merre található kiút?Van-e kiút ebből a helyzetből - kérdezték Kovács Lászlótól a választmány tagjai, akik közül többen is régóta ismerik a Pick elnökét. - Óriási fejlesztéseket kell végrehajtani a magyar húsiparban - hangzott a válasz -, mivel a meglévő nagyüzemek elavultak. Hatékonyan termelő üzemekre van szükség és megfelelő alapanyagra - hangsúlyozta a szakember - ez a fennmaradás titka. Példaként Németországot említette, amely korábban sertésből behozatalra szorult, most pedig Ázsia egyik legnagyobb beszállítója. Fejleszteni az tud - tette hozzá-, akinek pénze van, aki hitelhez jut. Hosszú távon gondolkodó befektetők kellenének. Rengeteg pénz elmegy évek óta különféle programokra, amelyek nem vezetnek sehova. A Pick tulajdonosa hatalmas projektben gondolkodott - utalt a beruházással kapcsolatos hírekre -, de a jelenlegi körülmények között nem fekteti be a pénzét. Minden befektető hosszú távra szeret előre látni, és biztos akar lenni abban, hogy öt év múlva nem lehetetlenítik el a vállalkozását. A húsipari lobbi gyengeségét firtató kérdésre Kovács visszakérdezett, hogy a szakszervezetek mit értek el a Munka törvénykönyvének változtatásával kapcsolatban? Fontos kérdésekben az ÉFOSZ-t és a Hússzövetséget sem kérdezték meg, de - tette hozzá - a közös fellépést hátráltatja a szakmán belüli erős konkurencia is, amely nem erősíti az összefogást. - Úgy néz ki, hogy aki a piaci versenyben nyer, az is meghal, mert olyan előnytelen szerződéseket köt, amellyel a maga nyakára rakja a kötelet - jellemezte a kialakult helyzetet a legerősebb piaci szereplő. Az adókat és béreket érintő jogszabályi változásokkal kapcsolatban felvetett kérdésekre Kovács László kijelentette: minden intézkedés, amely a cégekre hárítja a keresetek csökkenésének kiegyenlítését, rontja az ipar versenyképességét. - Messze nem értek egyet azzal - mondta -, hogy kényszerből kelljen béreket kibocsátani. Ilyen megoldás erodálja a szakma kvalifikáltabb részét és igazságtalanságokat szül a bérezésben. Hangsúlyozta: a bért ott kell eldönteni, ahol azt megtermelik. A tájékoztatót követően a Húsos arról kérdezte a Pick elnökét, hogy a kialakult helyzetben előfordulhat-e, hogy a cég magyar tulajdonosa kiszáll a vállalkozásból? Kovács László azt válaszolta, hogy a társaságnál jelenleg válságkezelés folyik, a piacon kialakult nehéz helyzet túlélésére koncentrálnak, az akadályok sikeres vétele után kerül majd sor egy új stratégia megalkotására. Bízunk abban, hogy ezt sikeresen meg fogjuk tudni tenni, és ezáltal a tulajdonos továbbra is hosszú távon gondolkodik a cég jövőjét illetően. A Húsos arról is érdeklődött, hogy a menedzsmentnek mi a véleménye a munkavállalói érdekvédelem létét veszélyeztető lépésekről, különös tekintettel arra, hogy az elmúlt száz évben a szakszervezetek erős jelenléte mellett alakult ki az üzemi kultúra. Kovács László elmondta: fontosnak tartják a munkahelyi közösség, a kollektív szellem erősítését. A cég, a menedzsment felelősséget érez a munkavállalói iránt, a jövőben is kollektív megállapodások keretében kívánják alakítani a munkaügyi kapcsolatokat. Horváth László
|
elöző cikk | újság tartalomjegyzék | következő cikk |
rovat tartalomjegyzék | rovatban előre |