Választmányi ülés Szegeden

Viharzóna a 2012. évi bérek körül

A HDSZ választmánya 2011. november 24-26-án, Szegeden tartott ülésén elfogadta a 2012. évi bértárgyalási irányelveket. A Munka törvénykönyvének változásáról Dr. Tálas Miklós ügyvéd, a húsipar és a Pick helyzetéről Kovács László, a cégcsoport igazgatóságának elnöke tájékoztatta a testület tagjait. Az alapszervezeti elnökök beszámoltak a foglalkoztatás és a bérek alakulásáról, áttekintették az érdekvédelem előtt álló kihívásokat.

Cél: a reálbérek megőrzése

A 2012. évi bértárgyalási irányelvekről szólva Kapuvári József, a HDSZ elnöke ismertette az országos átlagbér adatokat és a húsipari cégeknél az idei keresetek alakulását. Megállapította, hogy a szakszervezet működési területén még a legjobban fizető cégnél is átlagosan mintegy húsz ezer forinttal elmarad az átlagos kereset az országos átlagbértől. A legrosszabb béreket fizető cégeknél a munkavállalók keresete alig haladja meg a minimálbért. Kedvezőtlenül érinti a bérek vásárlóerejét, hogy a tervezettnél jobban nőtt az infláció, főként az energia és az élelmiszerárak emelkedése miatt. A pénzromlás mértéke jövőre várhatóan meghaladja az ideit, ami az adóváltozások kedvezőtlen hatása miatt tovább rontja a munkavállalók bérpozícióját. Az elnök javasolta, hogy a szakszervezet a 2012. évi bértárgyalásokon arra törekedjen, hogy a cégek hajtsák végre a Kormány által elvárt béremeléseket, hogy senkinek se csökkenjen a nettó bére. Ezen felül pedig biztosítva legyen a bérek reálértékének a megőrzése.

A testület tagjai megerősítették, hogy a béreket érintő jogszabályi változások a korábbi évek gyakorlatától eltérő helyzetet hoztak létre a 2012. évi bértárgyalásokat illetően. A jogszabályi változások által keltett „viharzóna” munkáltatók és a munkavállalók körében is bizonytalanságokat okoz. A cégeknél „lázas számtan” folyik, állapította meg az egyik alapszervezet elnöke. A bonyolult bérkompenzációs rendszert megérteni sem könnyű, végrehajthatósága pedig kétségeket vet fel a teljesítménybéres területeken. Többen is hangsúlyozták a bérrendezésekkel kapcsolatos kommunikáció fontosságát. Elhangzott, hogy egyes területeken többen a bérek romlásával számolnak, emiatt kiléptek a cégtől. Elhagyták a szakmát is, hogy jobban fizető állásban megfelelő keresetet biztosítsanak a családjuk eltartásához.

A választmány a vitát követően jóváhagyta a bértárgyalási irányelveket és az érdekvédelem tervezett lépéseit.

Érezhető a válság

Az alapszervezeti vezetők rövid értékelést adtak cégüknél a foglalkoztatás és a bérek idei alakulásáról. Harkai Attila (Pápa) elmondta, hogy december 12-én a társaság vezetőjével egyeztetnek az idei bérekről. Pápán az értékesítés pozitívan értékelhető, a termelésben alapanyaghiány okoz gondokat, a magas árak miatt a gazdák külföldre adják el a sertést. Van kereslet, de nincs alapanyag, nem jó a hangulat.

Vida Kálmán (Kaposvár) megemlítette, hogy hatalmas beruházást hajtottak végre, minden hipermodern, de nincs alapanyag, rengeteg az állásidő. Egyes területeken heti 16 óra kiesés is előfordul, nem tudják ledolgozni a munkaidőkeretet. A legnagyobb gondot az okozza, hogy a bankok nem adnak forgóhitelt, hogy alapanyagot vegyenek. A jövőt illetően a tulajdonos optimista, leépítést nem tervez. Pászli Tibor (kapuvár) megerősítette az alapanyaggal kapcsolatban elhangzottakat, hozzátette, hogy a drága sertésárakat nem lehet a termékekben érvényesíteni. A helyzet illusztrálására kijelentette: piac van, kereslet van, alapanyag nincs, de ha lenne, akkor nincs hitel. Elindították a kiszervezéseket, a szakszervezetnek sikerült a kollektív szerződést elfogadtatni az új foglalkoztatókkal. Az emberek az új helyzetet felismerték, összezártak, az egyik területen csoportosan beléptek a szakszervezetbe.

Petrusán Györgyné (Gyula) arról tájékoztatta a választmányt, hogy náluk sok a túlóra, létszámleépítést nem terveznek. A cégvezetés a múlt hónapban fel akarta mondani a kollektív szerződést, de úgy döntöttek, hogy megvárják a Munka törvénykönyvének módosítását.

Golhovics Gábor (Szeged) elmondta, hogy nem rózsás a helyzet náluk. Dolgozgatnak, egyes területeken kevés a munka. Az év végi húsakciót sem tudják megcsinálni, mert annyira kevés az apróhús, hogy nem jut a házi kolbász készítéséhez. A kevés munka meglátszik a kereseteken is, a túlórák kifizetését forszírozzák, hogy karácsonyra legyen valami pénz. Tóth Ferenc (Pécs) megerősítette, hogy a hangulat náluk is rossz. A keresetek csökkennek, bizonytalan, hogy a munkáltató újrakezdi-e a nyugdíjpénztári befizetéseket, amit korábban felfüggesztettek. Németh Zoltán (Szegedi Paprika) azt jelezte, hogy nagy változás nincs. Három műszakban termelnek. Az árbevételt rontja egyes anyagok drágulása, amit a termékeikben nem tudnak érvényesíteni. Bagi Ferencné (Szolnok) arról tájékoztatta a választmányt. hogy az üzemegységükben sok a munka, állandó szombati műszakot rendeltek el. A kifizetést azonban nem elfogadható módon kívánják rendezni. Megjegyezte: az emberek akkor veszik észre a változásokat, mikor utoléri őket, a munkahelyeken beindult a spórolás, elégtelen a fűtés. Szolnokon a munkavállalók kétharmadát kiszervezték, ezáltal nagyon megnehezült a megállapodások megkötése.

Hogyan? Tovább!

A testület egyes jogszabályok és a Munka törvénykönyvének lehetséges változásával összefüggésben értékelte a munkavállalói érdekvédelem pozícióinak alakulását. Megvitatta a szakszervezeteket ért kormányzati támadás várható következményeit, az érdekvédelem személyi feltételeinek, eszközeinek, a kollektív megállapodások rendszerének védelmében teendő lépéseket.

A választmány a házigazdák, Golhovics Gábor és csapata szíves vendéglátásával, jó körülmények között, a Pick vendégházában tárgyalta meg a napirendjére tűzött kérdéseket. A nehézségek ellenére bizakodást tükröző, eredményes tanácskozás mellett az ülés részvevői ismerkedtek az ünnepekre készülő Szöged nevezetességeivel, megtekintették a szalámi és paprika múzeumot. Elköszöntek Molnár Károlyné szolnoki kolléganőtől, aki visszavonult az aktív érdekvédelmi munkától.