Van jövője a magyar agráriumnak!

Gyaraky Zoltán, a szaktárca élelmiszerlánc-felügyeleti főosztályának vezetője azzal kezdte hozzászólását, hogy a válság miatt az agrárszektor sincs könnyű helyzetben. Ugyanakkor azt is hozzátette: még ha a számok most nem is túl biztatóak, igenis van jövője a magyar mezőgazdaságnak és a magyar élelmiszeriparnak.

- Az agrárszektor, az élelmiszeripar stratégiai ágazat - mondta a szakvezető. - A megtermelt alapanyagok 60-65 százalékát még most is ez a nagyon rossz állapotban levő magyar élelmiszeripar dolgozza fel. Az unió országaiban csaknem ötmillió embert foglalkoztató ágazat 70 százalékát a kis- és középvállalkozások adják. Az unión belül a régi „EU 15-ök” viszik el még ma is az élelmiszeripari termelés nagy részét, az újonnan csatlakozó országok csak jóval mögöttük lemaradva következnek. Magyarország egy százalékot tesz hozzá ehhez, a 16. helyen állunk. De azt hozzá kell tenni: az uniós élelmiszeripar sincs „túl jó bőrben”… A harc a multinacionális cégek közt az alapanyag-, a nyersanyagpiacok megszerzéséről szól. És ez a magyar élelmiszeripar számára is fontos üzenet.

Valami nem jól működik

Kétezer-milliárdos termelési érték mellett hét milliárd forint veszteséggel számol a magyar élelmiszeripar. Nemrég még 20 milliárdos nyereséggel zárta a mérleget. Még korábban pedig 80-130 milliárdhoz volt hozzászokva. Ez folyamatosan csökkent. A húsipar (a baromfiiparral együtt) a kétezer-milliárdból 580 milliárdot, vagyis tekintélyes részt produkál. Az 510 termelőegységben huszonötezer munkavállalót foglalkoztató ágazat mutatói is mínuszban voltak tavaly, és az idei év sem rózsás. A húsexport ugyan 7,3 százalékkal nőtt, de ezen belül csökkent a feldolgozott hús aránya, ami aggasztó. Kivételek persze vannak, a kolbász kivitele 5,5 százalékkal, a húskonzervé 20 százalékkal nőtt. Összességében azonban kevesebb feldolgozott termékkel jelentünk meg a külföldi piacokon, és ez azt jelzi, hogy valami nem jól működik. Komoly üzemek mentek csődbe. Szerkezetátalakításra van szükség, és az alapok újragondolására. Sokféle megoldás segíthet abban, hogy az ágazat újra növekedésnek induljon.

Először is előnyös volna, ha a hazai feldolgozóknak is volna saját magyar áruházláncuk. Ezzel biztos piacot lehetne biztosítani a hazai termékeknek. Fontos volna az is, hogy az ágazaton belül a nagyok és a kicsik is találják meg a maguk helyét, a saját piacukat. Nem mindenkinek az olcsó tömegárura kellene koncentrálni. A nagyobb cégek nyilvánvalóan a szélesebb fogyasztói rétegek igényeit kielégítő „tucattermékek” piacán szállhatnak eredményesen versenybe. A kisebbek számára jó lehetőség a sajátos ízek felfedezése, a különleges táplálkozási igények kielégítése, olyan termékek, amelyek munkaigényesebbek, magasabb hozzáadott értéket tartalmaznak.

Támogatás fejében beleszólás

Az államtitkár példaként kiemelte azt is, hogy kiaknázatlan terület a hotel, a vendéglátás, a catering szektor. Ahhoz viszont, hogy ezek speciális igényeit ki tudja elégíteni egy cég, alapkövetelmény a megbízhatóság, s hogy a megrendelők által támasztott követelményeknek pontosan eleget tegyenek.

Gyaraky Zoltán is az összefogás fontosságáról beszélt, amelyre vertikálisan és horizontálisan, a kistermelőktől a kereskedőkig, a kicsiktől a nagyokig szükség van. A megoldási lehetőségek közt érdemes átgondolni például az értékesítési közösségek, társulások, sőt élelmiszeripari parkok létrehozásának lehetőségét is.

Fontos a marketingmunka. Az nemzetközi piacra kilépve az uniós országok közül legtöbben már eredményesen élnek az eredetvédelem, a földrajzi megjelölés eszközével. Hazánk mindössze néhány termék esetében tette ezt meg, méltánytalanul elhanyagoltuk ezt a marketingeszközt.

S ami vélhetően megosztja majd az élelmiszeripari szektor szereplőit is: nem tartható álláspont az, hogy a kormány adjon pénzt, de ne szólhasson bele az ágazat sorsának alakításába. Az állami részesedés arányát figyelembe kell venni, a támogatás arányában az államnak legyen beleszólása a szektor életébe.

Gyaraky Zoltán mindezekkel együtt úgy vélte: van jövője, kell, hogy jövője legyen a magyar élelmiszeriparnak, mert ehhez megvan az eszünk, tehetségünk, elszántságunk és a hagyományaink.