Vélemények a szalag mellől

Ha lenne műszer, amivel az emberek hangulati változásait mérni lehetne, a pápai húsiparban igencsak jelentős javulást, pozitív kilengést mutatna a hónapokkal előbbi helyzethez képest. Erre azok a válaszok engednek következtetni, amelyeket az üzem termelő szalagjai mellett dolgozók adtak a tulajdonosváltással kapcsolatos kérdésekre. A tavaly nyár eleji szabadtéri összejövetelen tapasztalt várakozó, igen bizonytalan nyilatkozatok (Családi nap Pápán, Húsos 2008/3. szám), majd röviddel utána a leépítés konkrét veszélyérzete által befolyásolt rossz hangulat (Kételyek és remények közt, Húsos 2008/4. szám) után ezúttal őszinte örömmel, bizakodással szóltak a kollégák munkájukról, munkahelyi közérzetükről, biztonságérzetükről.

Horváth Ernőné, a törzsfeldolgozó csomagolójában például azt mondta, mindenki örült, hogy így alakultak a dolgok, hiszen az új tulajdonosi kör, az igazgató nem csupán szakmabeli, hanem ténylegesen közülük való, aki jól ismeri tevékenységüket, gondjaikat. Garanciát látnak abban, hogy most már hosszú távon lesz munkájuk, megélhetésük.

Földes Györgyné, a csomagoló árúk kódolójától ugyancsak sokak öröméről beszélt, s arról a meggyőződésükről, hogy számukra minden más változatnál ez volt a legjobb. Még úgy is, hogy december végén sajnálatos módon 15 kollégától meg kellett válniuk.

Tompa Ferencné a szeletelőből azt is mondta: ami rajtuk múlik, mindent megtesznek, hogy az új tulajdonosi kör, s a közvetlen vezetőség véghez tudja vinni a gyárral, a termeléssel kapcsolatos terveket. Amikor munkásülésen ismertették ezeket az elképzeléseket, azokkal mindannyian egyetértettek, s örülni tudtak az elhangzottaknak. Természetes hát, hogy azok megvalósulásáért szorítanak.