Pillanatfelvételek egy hosszú történetből

Az idén 140 éves a Gyulai Húskombinát

Az idén ünnepli fennállásának 140 éves évfordulóját a Gyula Húskombinát, ami persze, nem volt mindig „húskombinát”. Egy évvel a Kiegyezés után, 1868-ban adták át rendeltetésének a gyulai közvágóhidat, amely nem csak műemlék, hanem egyben a mai üzem jogelődje is. E közvágóhíd mintájára aztán több tucat épült abban az országban, amely jelentékeny lépéseket tett, hogy közelebb kerüljön a legfejlettebb országokhoz. A gyulai húsiparnak, s vele szorosan összeforrva a Gyulai Húskombinátnak az elmúlt közel másfél évszázadban több korszaka volt, ezekből villantunk fel néhányat az alábbiakban.

Az idén nem kevesebb, mint hetes jubileumot jegyezhet a Gyulai Húskombinát. 140 évvel ezelőtt adták át rendeltetésének a közvágóhidat, amely a mai üzem jogelődjének tekinthető. Éppen 120 évvel ezelőtt született a gyulai húsipar eddigi legnagyobb formátumú személye, a nagyüzemi szintű gyártás megteremtője, Stéberl András, aki éppen 60 évvel ezelőtt halt meg, 75 éve védjegyeztették a gyulai kolbászt, és ugyancsak háromnegyed évszázada kapott BNV-nagydíjat Puczkó László gyulai hentesmester, valamint 30 éve készült el a Gyulai Húskombinát Kétegyházi úti modern gyára. S a végére még egy évforduló, Gyulán 40 éve kezdték gyártani a vastag csípős csabai kolbászt.

Némi túlzással: ha nincs Stéberl András, akkor ma nem vagy nagyon más viszonyrendszerben beszélhetnénk gyulai húsiparról. A nagyüzemi, egyben minőségi és nemzetközi sikereket elérő húsfeldolgozás és kolbászgyártás megteremtője Stéberl volt, aki családja ötödik gyermekeként, 1888. szeptember 26-án Gyulától igen messze, a Pozsony vármegyei Bazinban született. Apja, Stéberl Mihály szőlősgazda, míg anyja, Wavrinszky Zsuzsanna lengyel nemesi család sarja volt. Stéberl András 1903. július 1-én Pozsonyban Pentz Lajos híres hentesmesterhez szegődött tanoncnak, hogy a már gépesített műhelyben új ismeretek birtokába jusson. 1906. augusztus 10-én kapott segédlevelet, de 3 évig mestere mellett maradt.

Stéberl, aki megelőzte a korát

Még az I. világháború kitörése előtt Mihály bátyja invitálására Gyulára jött, ahol a József szanatórium főgépésze lett. Ezt követően a neves Balogh József gyulai kolbászgyártó üzemében helyezkedett el. Itt megismerte a kézi kolbászgyártás műveleteit. Egy év múlva, 1913 végén iparigazolványt váltott, 1914. január 1-én nyitotta meg üzletét bátyja belvárosi házában. Ekkor Stéberl egy volt a sok gyulai hentesmester közül.

Az I. világháború idején behívták katonának. 1918-ig, távollétében üzletét a rokonság fenntartotta, de visszatértekor mégis mindent szinte a nulláról kellett kezdenie. Az első világégés után az országgal együtt ő is nagyon nehéz anyagi helyzetben volt. Ekkor, ma úgy mondanánk, remek marketingötletet talált ki és valósított meg. Tíz munkanélkülit felvett és foglalkoztatott. Az evangélikus egyház honlapján található életrajzból tudjuk - Stéberl az evangélikus egyház tagja volt - a legnagyobb honi felvevőpiacra, Budapestre küldte őket, hogy a legjobb üzletekben Stéberl árukat kérjenek. Itt az érdeklődőket nem tudták Stéberl-áruval kiszolgálni, de ajánlottak más finom készítményeket. Azok azonban csak a Stéberl-áruhoz ragaszkodtak. S ez ismétlődött napról-napra a 10 „reklámembernek” köszönhetően, míg csak az üzletek tulajdonosai megelégelték, hogy ebből a nagyszerű Stéberl áruból náluk semmi sem kapható. Így megindultak a megrendelések. Hentesárui ezután Budapestre és más városok legjobb csemegeüzleteibe is elkerültek. Szorgalmas munkával anyagi helyzete rendeződött.

Az értékesítési sikerek révén a Stéberl-család 1931-ben vásárolta meg Pfaff Ferenc építésztől a Béke sugárút 14. szám alatti emeletes, sarki házat, ahol modern boltot alakítottak ki. Gyula akkor Békés vármegye székhelye volt, amelynek főutcája közepén vásárolt házat Stéberl, ami az anyagi és szakmai beérkezettség egyik első jele volt.

Húsfeldolgozásban 1940-ben az a fordulat történt, hogy megvásárolta a Szikra Magyar Gyűjtőgyárak Rt. Béke sugárút. 50. szám alatti üzemen kívül helyezett gyufagyárat, a család pedig beköltözött az üzem melletti szecessziós Reismer-villába. Legrangosabb eredménye, hogy a brüsszeli világkiállításon aranyérmet nyert. 1937-ben az Országos Iparegyesület aranykoszorúval tüntette ki. Közben Kiss Sándor iparművésszel elkészítette a gyár védjegyét, más felirattal, ma is ez használatos. Sikerei ellenére szerény ember maradt. Az új termelési eljárásokat megvalósítva már 1937-ben modern raktárhelységeket, füstölőket épített, nagyteljesítményű hűtőberendezéseket működtetett. Családtagok, rokonság és 70 alkalmazott dolgozott ebben az időben Stéberl Andrásnál.

A II. világháborúban jelentős megrendeléseket kapott a Magyar Honvédségtől és egyéb közületektől. A háború után viszont a magyar állam komoly összeggel maradt adósa a családnak. 1948. március 26-án államosították a gyárat. A család vagyon nélkül maradt. Az államosítás után az üzem új vezetői Stéberl András munkájára nem tartottak igényt. Ez minden bizonnyal döntő hatással volt arra, hogy pontosan két hónappal később, 1948. május 26-án meghalt.

Ma úgy mondanánk, hogy Stéberl András „self made man” volt, aki önerejéből lett elismert gyártulajdonos, miközben nemzetközi és hazai sikereket ért el. A 21. században úgy mondanánk „brandet” épített, amely maga a messze földön híres Stéberl-kolbász volt, amelynek mai megfelelője a gyulai kolbász. Kortársai előtt rájött, hogyan lehet reklám- és marketingfogásokkal élni, és tudta, hogyan lehet a hentesmesterből gyáros. Az iparszerű húsfeldolgozás az ő nevéhez fűződik Gyulán. Sorsa elgondolkodtató. Negyven év alatt felépített egy sikeres vállalkozást, amit 1948-ban egyetlen tollvonással elvettek tőle, s ezt nem is élte túl.

A második nagy korszak

Egy másik történet. 1959-től 2002-ig - egy rövid megszakítástól eltekintve - 42 évet dolgozott a cégnél Zám András, aki ugyancsak meghatározó jelentőségű szereplője ennek a 140 éves történetnek.

- Nagyon sokáig kellene keresni olyan iparvállalatot, amely 140 éves megszakítás nélküli működést tud felmutatni Magyarországon - mondta a Húsosnak Zám András. Ugyanakkor elismerte, nem egyszer került nehéz helyzetbe történelme során az üzem. Vélekedése szerint a felhalmozott hatalmas húsipari tudás és az ehhez kapcsolódó hagyomány is mindig segített a nehéz időszakokat átélni.

- Az államosítás után a gyárat mindenképpen megőrizte az új hatalom, hiszen termékeiért keményvalutát kapott. Az előző rendszer legszebb, egyszersmind felfelé ívelő periódusának Zám András az 1974-től kezdődő periódust tartja, ami kis túlzással egészen a rendszerváltás hajnaláig tartott. 1974-ben dőlt el, és ebben Csíki József akkori vezérigazgatónak nem kis szerepe volt, hogy állami nagyberuházás keretében a városközpontban található üzem mellé a Kétegyházi úton felépült a Gyulai Húskombinát. Ennek a tervezését, kivitelezését, beüzemelését, majd működtetését nevezte élete legnagyobb szakmai sikerének Zám. Aki jelezte, óriási termelési nagyságrenddel dolgoztak, s a nyolcvanas évek közepén termékeik 60-63 százaléka a külpiacokon talált gazdára.

- De mindez rávilágított az egyik gyenge pontunkra is, mert az export 60 százaléka a Szovjetunióba ment - jegyezte meg a volt vezérigazgató.

Ehhez hozzátette: a rendszerváltáskor azon kevés üzemek között volt a gyulai, amely a NATO-nak, az EU-nak (akkor EGK) éppúgy szállíthatott, mint az Egyesült Államokba és Japánba. Zám András szerint e kiindulóponthoz képest nem alakult jól a Gyulai Húskombinát helyzete az elmúlt közel húsz évben. Bár elismerte, a termelési háttér, az iparág, a piac és a vásárlói igények is olyan döntő módon változtak meg, amelyekhez nem volt könnyű alkalmazkodni.

Szobrot a hentesmesternek!

- A gyulai vár, a gyulai várfürdő és a gyulai kolbász olyan termékei és ismertetőjegyei ennek a városnak, amit igazából nem kell sehol bemutatni - bocsátotta előre Bezdán János, a Gyulai Húskombinát Zrt. szakszervezeti vezetője. Vélekedése szerint a 140 éves jubileum alkalmat teremthet az összegzésre. Éppen ezért a tervek között szerepel egy emlékkonferencia megrendezése az ősz folyamán a békési fürdővárosban, de emellett azt is célszerűnek látná, hogy Stéberl András, ha lehet, mielőbb szobrot kapjon Gyulán. Stéberl 2005-ben posztumusz díszpolgári elismerést kapott a gyulai önkormányzattól.

Bezdán János 43 éve dolgozik a cégnél, eközben nyolc vezérigazgató irányította a céget. A szakszervezeti vezető indokoltnak látná a Gyulai Húskombinát történeti feldolgozása mellett Békés megye élelmiszeriparának megírását is.

Tőle tudjuk, hogy a legtöbb foglalkoztatott a cégnél az 1980-as években volt, akkor 2200 dolgoztak itt, a legtöbb feldolgozott sertés 727 ezer volt. A két műszak mellett 25 szombat is kellett e vágásszám eléréséhez.

Igazodás a körülményekhez

- A cég figyelemre méltóan hosszú történetének egyik legkevésbé látványos korszaka az osztályrészem itt, hiszen a cég létét veszélyeztető folyamatok miatt egy következetes reorganizációs programot viszünk végbe, egyúttal a teljesen megváltozott viszonyok között új pályára állítjuk a céget. Nem járunk rossz úton, hiszen 2007-ben 1,5 milliárdos hitelt fizettünk vissza, 2007-ben szerény nyereséggel zártunk - mondta a Húsosnak Ruck János vezérigazgató, aki 2005 szeptembere óta áll a cég élén. A vezérigazgató szerint az elmúlt 10-15 év leépülése messze nem gyulai jelenség, hanem az egész honi húsiparra jellemző.

Megtudtuk, hogy a menedzsment egészen 2015-ig elkészítette az üzem üzleti tervét, amely folyamatos technológiai és termék-megújuláson át tartalmazza azt is, hogy a cég eredménye évről évre javul. Ugyanakkor azt sem rejtette véka alá, hogy a harminc évvel ezelőtt átadott Kétegyházi úti „B” üzem akár kétharmadát is fel tudják szabadítani, s az a jövőben más célra hasznosítható.

- Egy csőd- és egy felszámolási eljárástól mentettük meg az utóbbi években a Gyulai Húskombinátot. Az eredmények akkor nagyon rossz jövőt jósoltak, s versenytársaink 2003-2004-ben karba tett kézzel várták, mikor dobja be a cég a törölközőt. Azóta megállítottuk az eladósodást, a vagyonvesztést, kisebb munkatársi gárdával és a termékszerkezetet megváltozatva alkalmazkodtunk a megváltozott a körülményekhez - összegezte az elmúlt évek legfontosabb történéseit Ruck János.

Végül megjegyezte, a „gyulai” olyan márkanév, olyan brand, amit értékelnek a fogyasztók, s ez esélyt nyújt arra, hogy a húskombinát története még hosszú ideig folytatódjék.