Mészáros céhládák, zászlók, pecsétek

Szakmatörténeti emlékek a Kisalföldön

Érdekes ipartörténeti előadást rendezett Győrött a MÉTE győri területi szervezete. Dr. Havas Ferenc, a húsos mesterség lelkes kutatója a megye egész területéről összegyűlt - főleg szakmabeli - hallgatóság előtt ismertette a mészáros és hentes szakma sok száz évre visszatekintő Győr-Moson-Sopron megyei történetét.

Az előadó izgalmas anekdotákkal és hiteles dokumentumokkal fűszerezett előadásából a hallgatóság megtudta, hogy Sopronban, ahol mindig gondosan őrizték az írásbeliség emlékeit, a levéltári anyagok alapján a 19. században már publikációk jelentek meg a mészáros szakmáról. A városban egy 1321-ben kelt oklevél 5 hússzék eladásáról tanúskodik. Magyarország két legrégibb mészárosa is innen való, név szerint Mugel Ottó és Pfersichkern Miklós. Ugyancsak írásos dokumentumok vallanak arról a mészárosról, aki először vállalt közéleti szerepet. Ez 1360-ban volt, amikor Gaissel Miklósból városbíró lett. Ezt követően polgármester volt. 1428-ban 14 hússzéket alakítottak ki Sopronban, az egykori Só piacon. A mészárosok utcáját (ma Templom utca) 1453-ban említik először.

Az 1271 óta városi ranggal bíró Győrben a török megszállás idején (1594-ben) a húsos szakmára vonatkozó dokumentumok is elpusztultak. Akkoriban 4 mészárszéket semmisítettek meg a Dunakapu-téren, egyet pedig a Káptalandombon. Amikor aztán a törököket sikerült kiverni, a várban dolgozó mészárosoknak az erődfőparancsnok külön céhlevelet adott. A győri múzeumban megtekinthető két remekműnek számító céhláda (egyik 1640-ből, a másik 1844-ből), bennük értékes ereklyékkel. Ugyanott láthatók az 1710-ből, illetve 1844-ből származó pecsétek, valamint a céh 1782-ben készült piros selyemdamaszt zászlója, amelyre arany festéssel került fel az osztrák és a magyar címer. A szakma későbbi győri történetéhez tartozik, hogy id. Halbritter Ferenc 1860-61-ben hozta magával Győrbe a virsli készítésének titkát. Fiai közül kettő lett hentes. Majd később, egy másik Halbritter, mégpedig Károly neve a Győri Magyar Szalámigyár tulajdonosaként lett ismert.

Kapuváron az Esterházy birtokon tenyésztett hatalmas állatállomány feldolgozására épült a Rábaközi Húsárugyár, amely a múlt században, a két világháború közötti gazdasági világválság következtében csődbe ment. A kapuvári húsfeldolgozás igazi fénykorát az a későbbi időszak jellemezte, amikor a világ szinte minden országába szállíthatta termékeit.

Mosonban 1851-ben alapított húsfeldolgozó üzemet Csókay Károly. Utána Károly nevű fia 40 éven át irányította a gyárat. A múlt századi államosításkor ez a győri húsgyár részévé vált, ma pedig a Kaiser Food Élelmiszeripari Kft. exportra termelő egysége működik ott.

Dr. Havas Ferenc előadását a szakma iránt érdeklődő hallgatóság nagy elismeréssel fogadta.