Nyomás alatt a sztrájktörvény

Éles vita alakult ki az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) arról, hogy szükséges-e módosítani a sztrájktörvényt. A munkáltatói oldal törvénymódosítási javaslatot dolgoz ki ennek érdekében, a kormányzati oldal szerint is meg kell vitatni ezt a témát, a szakszervezetek viszont kategorikusan elutasították a törvény módosítására vonatkozó igényt.

A vasutasok „gördülő sztrájkjával” összefüggésben az ismert nagytőkés „beszólt”, ami megkavarta a sztrájktörvény körüli állóvizet. Nyilvánvalóvá vált az utóbbi időben, hogy a szállítás, szolgáltatás területén viszonylag kevés számú munkavállaló is komoly fennakadásokat tud előidézni a napi működési folyamatokban. Ezek a leállások komoly kockázatokat jelentenek azoknak a munkáltatóknak is, akiknél egyébként közvetlenül nem kell számolni munkabeszüntetésekkel. A kevés sztrájkórához mértem nálunk „mumus” lett a sztrájk cégvezetői körökben. Ezért nem mondható meglepetésnek, hogy javaslattal álltak elő az országos érdekegyeztető fórumon. A munkáltatók módosítási igényét indokolva Dávid Ferenc, az oldal szóvivője elmondta: a sztrájkjog érvényesülése nem akadályozhatja más alkotmányos jog érvényesülését. Így például a közszolgáltatások igénybe vételéhez, a munkába való eljutáshoz, a munkavégzéshez ugyanolyan alapvető joga van a dolgozóknak, mint a sztrájkhoz és a munkáltatóknak is alapvető joguk tulajdonuk működtetése.

Kifogások

A jelenlegi sztrájktörvény nem tisztázza a sztrájkkal való visszaélés alapeseteit, nem teszi kötelezővé a sztrájk időbeni bejelentését, nem szabályozza egyértelműen a még elégséges szolgáltatás ügyét. Ez utóbbi az egyik legkomolyabb probléma.

Csizmár Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára elmondta: a jelenlegi sztrájkokat olyan cégeknél tartják a szakszervezetek, amelyek jelentős állami támogatásban részesülnek. Így például a MÁV 180 milliárd forintos, a BKV 53 milliárd forintos támogatást kap a költségvetéstől és a sztrájkot ezen felüli támogatásokért indítják a szakszervezetek. Az államtitkár szerint az OÉT valamennyi résztvevőjének felelőssége van abban, hogy a közszolgáltatások igénybe vehetők-e.

Az államtitkár érvelése mögött nem nehéz felismerni azt a gyanút, hogy az állami cégeknél folytatott sztrájkok paravánja mögött esetenként összekacsint a munkáltató a munkavállalókkal és lényegében a „harc” célja plusz források megszerzése. Máskülönben nehéz magyarázatot találni arra is, hogy például a közlekedésben a teljesen szétszabdalt munkavállalói érdekképviselet hogyan tudja gyakran elérni a követelései megvalósítását. Minden esetre a versenyszféra számára komoly elemzést kíván a sztrájktörvény esetleges módosítása. Biztos, hogy a versenyszférának kell lenni az etalonnak a sztrájkjog érvényesülésében, és ehhez képest közérdekből lehet bizonyos korlátozásokat alkalmazni egyes területeken, ha az érintettek megfelelő ellentételezést kapnak. A sztrájkjog megszületése (1989) idején senki nem akart korlátozásokról és ellentételezésekről sem beszélni, így jött létre a máig érvényben lévő törvény.

Ajánlás is lehet

A törvénymódosítást - mivel kétharmados törvényről van szó - csak akkor nyújtja be a kormány, ha annak szövegéről teljes egyetértésre jut az OÉT-ben a munkáltatói és a munkavállalói oldallal. Lehetséges viszont - mondta Csizmár Gábor -, hogy a problémát a munkáltatóknak és a szakszervezeteknek tett OÉT-ajánlás is mérsékelné, a követendő gyakorlatot javasolhatná az országos fórum. A témát mindenesetre meg kell vitatni, a kormány ezért kész a munkáltatói előterjesztésről tárgyalni az OÉT-ben. A kormánynak is vannak szakértői előmunkálatai a sztrájktörvényhez. Az államtitkár utalt arra is, hogy a Magyar Munkajogi Társaság például április 23-án konferenciát tart a kérdés megvitatása érdekében.

A szakszervezeti oldal kategorikusan elutasította a sztrájktörvény módosítására vonatkozó igényt. Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke elmondta: nem a sztrájktörvényt kellene módosítani, hanem a sztrájktárgyalásokon alkalmazott gyakorlatot. Nem szabad ugyanis összekeverni az alapköveteléseket a még elégséges szolgáltatások ügyével. Ezt szakmaiatlannak nevezte a szakszervezeti vezető. Horváth Lajos, a LIGA Szakszervezetek alelnöke szerint az állami támogatásoknak semmi köze sincs a sztrájkhoz. Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke, a munkavállalói oldal soros elnökeként kijelentette: a sztrájkjog a munkavállalók alapvető alkotmányos joga, annak módosítását nem fogadják el.