HÚSOS 2008. XVI. évfolyam 2.szám
KITEKINTÉS

Szolidaritásból ötös

Még tavaly októberben foglalt állást a Húsipari Dolgozók Szakszervezetének választmánya, hogy ellenszegül a társadalombiztosítás privatizálását célzó terveknek. A kormánypártok ugyanis törvényben biztosítottak volna lehetőséget arra, hogy a társadalombiztosítási kasszát 49 százalék erejéig magánbefektetők a tulajdonukba vonják, az irányítást pedig lényegében teljesen a kezükbe vegyék. A kibontakozó társadalmi ellenállásban igen szép pozíciót foglalt el a húsos szakszervezet, amely a népszavazást követően a győztesek között érezheti magát. Voltak a szakszervezeti mozgalomban, akik radikálisabban képviselték az álláspontjukat és voltak jócskán, akik titkolták a véleményüket. A húsosok büszkék lehetnek arra, hogy nem csak szavakkal, de tettekkel is vállalták a meggyőződésüket. Hiszen nem volt könnyű kiállni a kormányzati úthenger elé, megszólítani országgyűlési képviselőket, hogy gondolják meg jól a dolgot. Mennyi pökhendi, nagyképű megnyilvánulást kellett elviselni okoskodó emberektől, akik nem képesek megérteni, hogy a népet nem lehet akarata ellenére boldogítani.

Mi adta a bátorságot? Nyilvánvalóan a tapasztalat, a privatizációról (a tőkés befektetőkről) szerzett tudás, hogy nem lehet felülni illúzióknak. A tőke korlátozása lehet politikusok ambíciója, a valóságban azonban alig lehetséges. Mesél a múlt: teszem azt ki tudta meggátolni a nagybefektetőt, hogy lerabolja a nagy múltú vágóhidat? Ki tud ellenállni a külföldi tőke nyomulásának? Miért viselkedne másként a tőke a társadalombiztosításban, mint az élelmiszeriparban? Mindenhol a profit diktál.

A kormánypárti kampányban jellemzően a tőke világában járatlan politikusok vitték a prímet, kellő naivitással hirdették az igét. A szavaik mögött azonban jól hallható volt a koncra leső farkasok vicsorgása. Hallhatta, akinek van füle a finom zajokra. Szembeötlő volt minden esetre, hogy szakszervezeti vezetők régen kerültek annyira távol - a liberális törekvéseket átvállaló - baloldali politikusoktól, mint az elmúlt hónapokban. Pontosabban magukat baloldalinak tartó politikusok kerültek távol a munka világától. Noha szándékuk szerint a társadalombiztosítást szerették volna rendbe tenni. Félrecsúszott ez a szándék, és most sok mindent elölről lehet kezdeni.

Szolidaritásból ötösre vizsgázott a húsos szakszervezet. Aktívan kivette részét a társadalombiztosítás megvédéséből, segített elhárítani a privatizálás veszélyét. Az ellendrukkerek talán egy „pardont” elsuttoghatnának most és a szakszervezeti tisztségviselőket „megszívató” bölcs vezetők is megemelhetik a kalapjukat. Csak úgy önbecsülésből.

-th