Az egészség védelmében

Élelmiszer-biztonsági hivatalt hoznak létre

Dr. Biacs Péter (63) Budapesten született, a Budapesti Műszaki Egyetemen végzett, okleveles vegyészmérnök, a kémiai tudományok doktora (MTA), egyetemi tanár. 1964-1977 között a BME kémiai technológiai tanszékén adjunktus, 1977-1979 között a MÉM Szakoktatási és Kutatási Főosztályának helyettes vezetője, 1982-2001 között több ciklusban a Központi Élelmiszeripari Kutató Intézet főigazgatója. 1985-1990 között országgyülési képviselő, a Tudománypolitikai és Műszaki Fejlesztési Bizottság tagja. A Magyar Gazdasági Kamara, majd a Munkakadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke, az Országos Környezetvédelmi Tanács elnökhelyettese, 1986-2002 között elnöke. FAO díjas, az FVM miniszteri tanácsadó testületének több ciklusban tagja. 2002. július 15. óta a minisztérium élelmiszerbiztonságért és fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkára.

Hazánkban több minisztérium és azok keretében működő hatóság foglalkozik az élelmiszerek vizsgálatával. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban (FVM) a növény- és talajvédelmi, az állategészségügyi és élelmiszerellenőrző szolgálat, a vetőmag-felügyelet és a fajtaminősítés működik. Az Egészségügyi, Szociális és Családvédelmi Minisztériumban az állami népegészségügyi és tisztiorvosi szolgálat, a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumban a fogyasztóvédelmi főfelügyelőség dolgozik. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumhoz tartozó környezetvédelmi főfelügyelőségek a mosó és tisztítószereket ellenőrzik, a Pénzügyminisztérium vám- és pénzügyőrsége pedig az export-importot, a határállomásokat figyeli. A hatóságok többsége megyei hálózatot tart fenn. A magyar élelmiszer-ellenőrzés sokrétű szervezete ugyan párhuzamos elemeket is tartalmaz, mégis kitűnő színvonalon, jó felszereltséggel és megfelelő módszerekkel látja el feladatát. Munkájuk koordinálására, Európai Uniós adatszolgáltatási feladataik ellátására hozzák létre a Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatalt, amelynek működéséről Dr. Biacs Péterrel, az FVM helyettes államtitkárával beszélgettünk.

Minőség és biztonság

- Államtitkár úr, divatossá vált az utóbbi években az élelmiszerbiztonság kérdése. Mi ennek az oka?

- Elsősorban az, hogy ma már tudományosan is alátámasztott tény, hogy az élet minősége függ a táplálék minőségétől, biztonságától. Úgy is fogalmazhatnék, hogy az élelmiszerek piaci forgalmazhatóságának két alapvető feltétele van: a termék minősége és a biztonsága. A közforgalomba kerülő élelmi anyagok piacképességét a minőséggel kifejezhető értékkel jellemezhetjük, a forgalmazhatóságnak azonban határt szab a piacon áruként megjelenő termékek biztonságának hiánya, kifogásolhatósága. Az élelmiszerek szennyezettségének mértéke (toxikussága), ezen belül a mikrobiológiai fertőzöttség szintje képezi a legfontosabb kifogást, melyet a fogyasztók egészségének védelmében a hatóságok kiemelten vizsgálnak. A többi minőségi előírásnak való megfelelőség, vagyis konformitás a piaci versenyképességet befolyásolja, ez inkább az előállítók - termelők, feldolgozók - és a kereskedelem feladata. A minőség szélesebb, tágabb fogalom, mint a biztonság, de nem-biztonságos élelmiszert tilos forgalomba hozni, bármilyen vonzó minőséget is képvisel a fogyasztó számára. Ugyanakkor találunk példákat a teljes körűen megvalósuló biztonságra (lásd steril élelmiszerek), amelyek azonban érzékszervi tulajdonságukban annyira megváltoznak - a hőkezelés következtében főtt ízt kapnak - hogy a fogyasztók már elutasítják azokat.

- Azt hiszem, megérné tisztázni, hogy milyen a viszonya az élelmiszer-biztonságnak és az élelmiszerminőségnek?

- Az élelmiszer-biztonság azt a feltételrendszert jelenti, melynek teljesülése esetén az élelmiszer nem ártalmas az egészségre, életminőségre, nem okoz kárt a fogyasztónak. Az élelmiszerminőség mindazon feltételek teljesülését jelenti, mellyel az élelmiszer piaci versenyképessége biztosítható, értéke leírható. Az élelmiszereket fogyasztók elsősorban a hatóságoktól várják, hogy védjék meg őket a hamisított összetételű, félrevezető árujelzéssel ellátott, megtévesztő csomagolásban lévő élelmiszerektől, mert attól félnek, hogy nem csak becsapják őket, hanem még az egészségük is károsodik, ha ilyen kifogásolható terméket, árucikket vásárolnak. Az élelmiszer- biztonságot a fogyasztók egészségének érdekében kell megteremteni, míg a tágabban értelmezhető élelmiszerminőség az értékkel kapcsolatos, melyet az árucikk képvisel.

Átvett tapasztalatok

- Milyen követelményrendszer él az Európai Unióban az élelmiszer-biztonságot illetően?

- Az Európai Unióban az élelmiszer-biztonságról szóló Fehér Könyv kibocsátása után, 1999 óta állította fel a tagországok többsége a saját élelmiszer-biztonsági hivatalát, de még korántsem teljes a hálózat. A döntő fordulatot a 2002. január 27.-én kiadott 178/2002 számú rendelet jelentette, melyet az ügy fontosságára tekintettel az Európai Parlament és az Európai Bizottság közösen bocsátott ki. Ez egységes alapelveket adott az európai élelmiszer törvénynek és irányelveket az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal felállítására, amelyre tavaly került sor. Hazánk az európai integráció keretében szoros együttműködést kíván létrehozni az Európai Unió és a magyar hivatal között, a hatóságok munkájára támaszkodva, a hazai és a nemzetközi kapcsolattartást koordinálva. A Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal megalapítására olyan időpontban kerül sor, amikor a tagállamokban már több különböző funkciójú és szerkezetű hivatal, hatóság, ügynökség, iroda működik, így ezek valószínűleg átalakulnak, és egységes rendszert alkotnak az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatallal. A néhány éves tapasztalatokat tehát még jó időben vehetjük át és tanulhatunk belőle, amikor a saját szervezetünket felállítjuk.

- Milyen hibákra gondol?

- A Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal nem kíván szuper-hatóság lenni, csupán a hatóságok munkájának szükséges koordinációját kívánja ellátni. Ezzel mind a magyar kormány, mind az unió kormányszerve számára egységes fellépést, véleményt továbbít. Elvárja ezt tőlünk az Európai Unió is. A feltételek teljesítése esetén már az indulásnál meghívást kapunk a szorosabb együttműködésre, megfigyelőként a közreműködésre. A hazai belső koordinációt az biztosíthatja, hogy a magyar hivatal felügyeletét egy irányító testület látja el, amelyben a három leginkább érintett minisztérium felső szinten (mondjuk helyettes államtitkárokkal), valamint a hátteret biztosító hatóságokat felügyelő főosztályvezetőkkel képviselteti magát. A hivatal vezetőjét, pályázat elnyerése esetén a miniszterelnök nevezi ki, ezzel is hangsúlyozva a tárcaközi együttműködés szükségességét, az EU képviselet fontosságát. A tárcasemlegesség hangsúlyozása érdekében a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal elhelyezését külön irodaházban kell megoldani.

Az érdekképviseletek szerepe

- Hogyan épül ki a magyar hivatal szervezete?

- A korábbi években már sikeresen működött Magyarországon egy Élelmiszer- biztonsági Tanácsadó Bizottság, majd Testület, melybe nem csak a minisztériumok és a hatóságok, hanem az érdekképviseletek és tudományos intézmények, sőt a civil szervezetek is küldtek képviselőket. A testület sok értékes anyagot készített és megteremtette az együttműködés alapjait az élelmiszer-biztonság területén. Az új hivatal ezért építeni kíván az érdekelt szakmai érdekképviseleti szervezetekre és a hivatal vezetőjének mindennapi tevékenységét segítő Tanácsadó testületet kíván felállítani, amelybe az érdekképviseletek egy-egy képviselőt küldenek. Ez hasonló feladatot lát el, mint a gazdasági szférában az igazgatótanács, menedzsment testület. A társadalmi kontroll így hatékonyabban, operatívabban valósulhat meg, mint az irányító testület időszakos felügyeleti tevékenysége során. A széles körű tájékozottságra és társadalmi ellenőrzésre leginkább a szakmai, tudományos panelekben lesz lehetőség, melyek 15-20 fős létszáma bőségesen tükrözheti az élelmiszer-biztonsági hivatal működésében érdekeltek törekvéseit. A hivatalvezető kezdetben csak 25 fő irányításával dolgozhat, de ezek mindegyike segíti, gondozza a szakértői panelek tevékenységét, titkári teendőket lát el a panelt vezető külső, felkért szakember mellett. A panelek összetételében a hatósági, a tudományos és a gazdasági képviselők egyaránt felkérést kapnak, köztük a civil szervezetek is, mint például a fogyasztóvédők. A paneleket mindig a megoldandó feladatra hívja össze a hivatal vezetője és a tanácskozásuk eredményét közvetíti a kormánynak, a minisztériumoknak, amelyek ezek alapján hozzák meg döntésüket. Az Európai Unió Élelmiszer-biztonsági Hivatala számára készített irányelvekben már szerepel, hogy milyen feladattal megbízott panelekre van szükség, de a nemzeti sajátosságoknak és érdekeknek megfelelően ettől eltérhetünk, kibővíthetjük a kört. Az unió nagy hangsúlyt helyez az élelmiszerek mellett a takarmány-biztonságra, így nekünk is kiemelten kell foglalkoznunk a takarmányok ellenőrzésével, a Magyar Takarmánykönyv elkészítésével és hasonló feladatokkal. Az unió kifejezetten takarmány- és élelmiszer-biztonságról beszél minden esetben, hiszen az utóbbi évek botrányos esetei többnyire a takarmányok szennyezésével függnek össze.

A munkavállalók biztonsága

- Miért fontos a magyar hivatal működtetése a munkavállalóknak?

- A kérdésre több válasz is adható. Az élelmiszer-biztonság elsősorban hatósági feladat, de a fogyasztó érdekeit képviseli. Márpedig mindannyian - hatósági személy, munkavállaló, munkaadó stb. - fogyasztók is vagyunk, így tudni szeretnénk, milyen veszély, vagy biztonság vár ránk akkor, amikor valamilyen élelmiszert fogyasztunk. Egy vevő elvárhatja a kereskedőtől, hogy közölje vele, milyen veszélyes, káros anyag tartalma van az adott élelmiszernek. Az élelmiszer-biztonság egyébként jelentős számú új munkahelyet teremt, hiszen egyaránt szükség van képzett, szakmailag hozzáértő emberekre, miként azokra, akik statisztikai elemzéseket tudnak végezni, vagy számítógépes adatbázist kezelnek, hiszen ez most már nem megy másként, csakis az elektronikus információ áramlás segítségével. A munkaerő bizony eléggé specifikus ezen a területen. Élelmiszer-biztonsághoz sokan is értenek, de kevesen is vannak, tehát szükség lesz majd továbbképzésre, szakosított tudás megszerzésére. S bár az élelmiszer-biztonság - mint már említettem - elsősorban hatósági feladat, de az élelmiszer-minőség révén a biztonság is feladata az élelmiszert előállító cégeknek. A vállalatoknál dolgozó minőségellenőrző szakembereknek tehát a jövőben a biztonságra is oda kell figyelniük. Egy jól gondolkodó, hosszú távra tervező vállalatnál pillanatok alatt felismerik, hogy ebben a munkában komoly marketing lehetőség és érték is rejlik. Az a vállalat, amelyik meggyőzően tudja elmondani, hogy honnan származik az általa gyártott élelmiszer, és el tudja mondani a talaj összetételétől a végtermékig a történetet, nos ez a vállalat elnyeri a fogyasztók tetszését, bizalmát. Már most is vannak cégek, amelyek nevüket adják a termékhez. A cégek tehát közérthetővé teszik a tudományosan megfogalmazott elméleteket. S még valamit: eddig csak a fogyasztóról beszéltünk. De látni kell, hogy a munkavállaló biztonsága, a munka során végzett tevékenység kockázatainak kiszűrése is feladata az élelmiszer-biztonságnak. Ebből is látható, hogy mennyire szerteágazó tevékenységet kell az új hivatalnak elvégeznie.