2003. XI.évfolyam 3.szám |
BÉR ÉS MUNKA |
Elhúzódó bérvita GyöngyösönA szakszervezet kitart álláspontja mellett
A sertésvágó üzem bejáratánál jártunk Molnár Attila üt. elnökkel, amikor egy tagbaszakadt , véres
köpenyű, kezében kést tartó férfi jelent meg az ajtóban: Nemcsak a pénz a gondTavaly a cég még az Arago Rt. csoportjához tartozott, idén már a Carnex csoport tagjaként tevékenykednek, miközben új vezérigazgató került hozzájuk, aki egyúttal a miskolci Borsi Hús Rt. vezérigazgatója is. Molnár Attila, aki tizenegy éve dolgozik az üzemben hűtőgépész és kazánfűtő munkakörben, s társadalmi munkában látja el a Húsipari Dolgozók Szakszervezete gyöngyösi alapszervezetének elnöki teendőit és tagja a felügyelő bizottságnak, valamint a HDSZ országos választmányának és az ügyvivő testületnek, nemcsak az alacsony átlagbér-színvonalban látja a kialakult feszült helyzet okát. Tény, hogy a tavalyi 84 ezer 340 forintos fizikai munkás- és a 97 ezer 500 forintos szellemi foglalkozású átlagbér a legalacsonyabbak közé tartozik a húsipari ágazatban. Mindamellett borzolja a kedélyeket, hogy a cégvezetés bejelentette: az eddigi órabér-rendszer helyett a teljesítmény szerinti bérezés bevezetését tervezik, először két hónapos garanciavállalás mellett a sertés- és marhavágó üzemben, majd a készítménygyártó részlegnél is. Ehhez normaszabályzatot kell készíteni, egyeztetni az érdekvédelmi szervezettel. A munkavállalók tudomására hozták, hogy amennyiben nem tudnak egyezségre jutni az általuk ajánlott bérkondíciókban, akkor nem tudják vállalni az ingyenes üdültetést, a melegétkeztetést, a kedvezményes áru húsvásárlást. Molnár Attila szerint az érdekérvényesítésnek számos eszköze van, amivel ha szükséges, élni fognak, csak legvégső esetben gondolnak a sztrájk lehetőségére. A fizikai dolgozók körében most is nagy a fluktuáció, amit motivál a szociális juttatások szerény lehetősége. Segélyezésre egymillió forint áll rendelkezésükre, ami ugyancsak a legalacsonyabb az ágazatban. Nincs törzsgárda szabályzatuk, a hűséges munkának nincs igazán becsülete, a szakszervezet ezért is veszi fontolóra a törzsgárda szabályzat újbóli bevezetését, ami korábban már létezett. Három lépcsőbenA szakszervezet állást foglalt a minimálbér három lépcsős rendezésében. Segédmunkások körében - normál munkakörülmények között - javasolt minimálbér 52 ezer forint; segédmunkásnak - kedvezőtlen munkafeltételek mellett, illetve betanított munkásnak - normál feltételek mellett - 55 ezer forint; betanított munkásnak kedvezőtlen feltételek mellett, valamint szakmunkásnak 57 ezer 500 forint. Ezt is egyeztetik a munkáltatóval. A vállalat az üzemegészségügyi szolgálat biztosítására szerződést kötött üzemen kívüli szakorvossal, aki az időszakos, kötelező egészségügyi szűrővizsgálaton túl háziorvosi feladatot is ellát a tb-kártyát leadók részére. Az üzemi termelés az ISO 9002-es minőségi szabványsorozat szigorú élelmiszer-biztonsági követelményeknek megfelelően történik, a készítmények legmagasabb minőségi garanciájával. Az elmúlt időben az emlékezetes kerge-marhakór óta többször volt egészségügyi vizsgálat náluk, de mindenkor, mindenben megfeleltek a magas szintű minőségi előírásoknak. A cég termékei eljutnak a világ különböző országaiba. Idei, mintegy tízmilliárd forintos, tervezett árbevételük egyharmadát az exportra kerülő termékek jelentik. Korszerű vágóhidakon az un. "dán-vonalú" berendezések működnek, amit szívesen kaptunk volna lencsevégre, sajnos engedély hiányában csak külső, udvari felvételeket készíthettünk. A sertés- és marhavágó üzem, a készítménygyártó részleg, a hűtőház jelentik a rt. produktív területét, a Szurdokparti úti főbejárat mellett van a cég húsáruháza, ahol a dolgozók előre leadott rendelésük alapján vehetik át kedvezményes áron az igényelt húsárut. Javuló érdekvédelemA részvénytársaság 4l7 dolgozójából százharminc tagja a szakszervezetnek, amely a korábbi években önálló szervezetként működött, de két éve csatlakozott a Húsipari Dolgozók Szakszervezetéhez. A héttagú üzemi tanács, az öt bizalmi lelkes, ügybuzgó tevékenysége is hozzájárult a szerény szociális juttatások megtartásához, s ahhoz, hogy a napokban Molnár Attila nyolc új tag belépési nyilatkozatát írhatta alá. A dolgozók bíznak abban, hogy a kitartó, következetes szakszervezeti magatartás végül is eredményhez vezet. Remélik, hogy a módosításra kerülő kollektív szerződésben a munkáskollektíva érdekei érvényesülnek. Jó érzéssel beszélt az üt. elnök a szakmai utánpótlást jelentő negyven szakmunkástanulójukról, akik Dávid József szakoktatójuk vezetésével sikeresen sajátítják el választott mesterségüket. Figyelemmel kísérik, hogy a módosított Munka Törvénykönyve vonatkozó rendelkezései maradéktalanul érvényesüljenek. Éves túlóra keretük - amit igen nehéz betartani- személyre bontva 200 óra, ami az indulás percétől százszázalékos túlóra díjat jelent. Minden fizikai munkás részére hat, a műszakiaknak három garnitúra védőruhát biztosítanak, amelynek tisztításáról a vállalat gondoskodik. A környéki településekről bejáró munkavállalók a 80 százalékos közlekedési költségtérítést kapják, s a munkáltató gondoskodik a bérletek beszerzéséről. A részvénytársaság minden dolgozója után befizeti az önkéntes nyugdíjpénztárba az alapbér 5 százalékát. A gyár régi dolgozói közül tíz a nyugdíjba vonulása után tovább dolgozik, rájuk is gondolnak majd, ha a törzsgárda szabályzatukat sikerül megalkotniuk. Molnár Attila jelenleg megbízott szakszervezeti elnök, akit a rövidesen sorra kerülő szakszervezeti választáson minden bizonnyal véglegesít, megválaszt a tagság. A cégnél eltöltött tizenegy év alatt, a most harmincéves fiatalember bizonyította rátermettségét, élvezi az emberek bizalmát. Az elhúzódó bérviták ellenére eltökélt abban, hogy a végleges döntés a munkavállalók javát szolgálja. GREGOR PÁL
|
elöző cikk | újság tartalomjegyzék | következő cikk |
rovatban vissza | rovat tartalomjegyzék |