HÚSOS 2003. XI.évfolyam 3.szám
KITEKINTÉS

Hungarikumok

Az élelmiszerbiztonság kérdése benyomult a politika látóterébe, legalább is erre lehet következtetni Kiss Péter kancelláriaminiszternek egy május végi baloldali tanácskozáson tett kijelentéséből. A szocialista politikus szerint a jövőben előtérbe kerülnek az élhetőbb környezet kialakításának, az életminőség javításának a feladatai, a környezetszennyezés megakadályozásától az élelmiszerek biztonságának a megteremtéséig. A politikai baloldal számára ezek ugyanolyan fontos kérdések, mint a nők és a gyermekek megbecsülése, az esélyegyenlőség vagy az éhezés határán élő szegények megsegítése. Az Európai Unió kapujában a magyar politikusoknak nem elég általában választ keresni a világ nagy kihívásaira, a gazdasági recesszió vagy a munkanélküliség problémáira, mivel a hazai viszonyok speciális megoldásokat, mondhatni "hungarikumokat" igényelnek. A tradicionális, minőségi hazai élelmiszerekre használt fogalom felidézése ilyen összefüggésben egy kicsit meglepő volt, minden esetre a közönségnek tetszett és jól illett az élelmiszerbiztonság gondolatának előtérbe állításához. Kiss Péter hangsúlyozta: a gazdasági növekedésnek az ad értelmet, ha az eredmények hozzájárulnak a társadalmi jólét növekedéséhez, a szociális nehézségek felszámolásához és az esélyegyenlőségek javításához. Úgy ítélte meg, hogy a lassuló hazai gazdasági növekedés mellett is, az Európai Uniótól nyerhető támogatások bekacsolásával a kormányzó szocialisták meg tudják valósítani az eredeti programjukat.

Ugyanezen a fórumon Hiller István kultuszminiszter, a szocialisták stratégája a magyar baloldal államfelfogásának újragondolását sürgette. Kijelentette: az elmúlt évtizedben egy neoliberális felfogás érvényesült, amely kívánatosnak és szükségesnek nevezte az állam kivonulását a gazdaság és a kultúra számos területéről. Ezen változtatni kell - mondta -, mert az esélyteremtő államból nem kevesebb, hanem több kell az oktatásban, a kultúrában, a szociális ellátásban és az élet számos területén. A neoliberális felfogást Krausz Tamás egyetemi tanár is bírálta, aki szerint a magyar társadalom nem tud megbékélni azzal, hogy miért nem lehet keretek közé szorítani a magántőkét.

H.L.