Egy felszámolásos akadályverseny állomásai
Az egykor szebb napokat látott szolnoki Solami Rt. két volt vezetője és
tulajdonosa, idősebb és ifjabb Zöld Gyula tavaly december óta előzetes
letartóztatásban várják sorsuk jobbra fordulását. A beszállítók és a dolgozók arra
számítanak, hogy mihamarabb pénzükhöz juthatnak. A helyzetet bonyolítja, hogy
a Zöld-birodalmat hitelező Postabank kétes követeléseit a Reorg-Apport Rt.
vásárolta meg, ám a Solami és a Reorg között létrejött megállapodást utóbb a
felszámolásra kijelölt békéscsabai székhelyű Csabaholding Kft. feltűnő
értékaránytalanság miatt megtámadta. Máté Istvánné, a felszámoló cég
munkatársa tudósítónkat arról tájékoztatta, hogy az elhúzódó munkaügyi perek
miatt még nem nyújtották be az igényt a Bérgarancia Alaphoz. Tekintve, hogy az
csak egyszer igényelhető.
A bukás
"Mostanában merész dologba vágtuk a fejszénket: leporoltuk a régi gyártmánylapokat,
receptúrákat és húsból készítjük a termékeinket" - idézte a HVG 2001. január 13-ai
száma Zöld Gyulának, a Húsosnak adott néhány évvel ezelőtti nyilatkozatát. Ezek a
szavak, akárhogy nézzük, kellő optimizmusról árulkodnak. Ebben a cikkben nem
tisztünk annak tisztázása, hogy miképpen jutott a jobb sorsa érdemes cég a csúcsról a
pokolba, azt viszont feladatunknak érezzük, hogy a felszámolási eljárás legfontosabb
mozzanatait sorra vegyük és értékeljük. Arra is választ keresünk, ami a dolgozókat a
leginkább érdekli, hogy mikor kaphatják meg jogos járandóságukat. Nekik is több
százmillió forinttal tartoznak.
A legolvasottabb gazdasági hetilap cikkírója szerint a honi húsipari cégeknek nem a
legértékesebb darabjait megszerző Zöld Gyula vesztéhez a postabankos pénzeszsák
bezárulása éppúgy hozzájárult, mint cégvezetési hibák, valamint az, hogy a
húsfeldolgozó cégekben a veszteségek ellenére nem emelt tőkét, nem váltotta ki a
hiteleit, és a termékek minőségéhez képest nagyon alacsony árakkal jött ki a piacra. A
Zöld-birodalom majdnem minden érdekeltsége a kilencvenes évek legvégén
adósságokat halmozott fel. Összességében a tétel több milliárdos nagyságrendű volt. A
telefonos rendszerek tervezésében és kivitelezésében komoly részt vállaló Fázis Rt. 2,5
milliárd, a szekszárdi Tolna-hús Rt. 900 milliós, míg a szolnoki Solaminak 580 millió
forint tőkeösszegű hitele volt a "banknál, amelyik igazán közel állt hozzánk". Ezeket a
követeléseket vásárolta meg utóbb a Reorg-Apport Rt.
A felszámolás
A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság 2000. június 13-án jogerős végzésében
elrendelte a Solami Rt. felszámolását és felszámolóként a békéscsabai székhelyű
Csabaholding Kft.-t jelölte ki. Mint a felszámolási eljárásról készített tájékoztatóból
kiderül - ezt Máté Istvánné, a Csabaholding Kft. munkatársa bocsátotta a
rendelkezésünkre -: a felszámolást megelőzően már 2000. január 27-én felszámolási
kérelmet nyújtott be több hitelező a szolnoki húsipari részvénytársaság ellen. Ezt
azonban a cég vezetői két hónappal később, 2000 márciusának végén azért fellebbezték
meg, mert vélekedésük szerint a bankot képviselő hitelezőn kívüli csoportok - a
dolgozók, a szállítók egy része és a tulajdonosok - hátrányos helyzetbe kerülhetnek. A
Solami Rt. Postabank hiteleit átvevő Reorg-Apport 2000. január 17-én végrehajtást
kezdeményezett a szolnoki húsos cég ellen, amelyhez nem sokkal később, március 3-
án csatlakozott az adóhatóság is. A kijelölt felszámoló szervezet megállapítása szerint
a végrehajtás kezdetekor a Solami Rt. megközelítően kétmilliárd forintos eszköz-
főösszeggel rendelkező nagyvállalat volt, miközben adósságállománya elérte az 1,95
milliárd forintot. Ezek nyomán nem meglepő, hogy a 2000. március 7-én lezárult
végrehajtás a részvénytársaság teljes vagyonának elvesztéséhez vezetett. A felszámoló
tavaly szeptember 5-én kapta kézhez a 2000. július 13-ára vonatkozó jogerős
felszámolási végzést, ezután azonnal felvette a kapcsolatot az illetékes szolnoki
rendőrhatósággal, valamint a Solami Rt. (Felszámolás Alatt "FA") vezérigazgatójával.
A felszámolást elrendelő végzés 2000. szeptember 21-én jelent meg a Cégközlönyben.
A káosz
Az ezt követő felszámolási eljárásban a felszámoló a szükséges iratok átvétele
érdekében megkereste a rendőrséget, amely a Solami Rt. iratait korábban, még a
felszámolást megelőző feljelentés nyomán lefoglalta. A lefoglalt iratokból és a
végrehajtási okiratokból a Csabaholding Kft. tudomására jutott tények alapján, a
bíróságon megtámadta az adós (Solami Rt.) és a Reorg-Apport közötti 2000. március
6-án keltezett megállapodását. Ennek indoka a feltűnő értékaránytalanság volt. A HVG
értesülése szerint két, két és félszeres áron adta tovább az Ingatlan ’98 Kft. a Solami és
a Reorg közötti megállapodásban szerepeltetett ingatlanokat és eszközöket, így a
hitelezőt jogtalan előnyhöz juttatta. Mindennek végeredménye a végrehajtásban történő
teljes körű vagyonelvonás lett - tudtuk meg.
A felszámolást végző békéscsabai cég több mint hatszáz folyamatban lévő peres ügyet
örökölt, amelynek döntő többsége a dolgozók és a kistermelők indította követelés volt.
Ezek közel egyharmada máig sem zárult le. A felszámolás alatt lévő cég
vezérigazgatója felvette a kapcsolatot a Csabaholding Kft.-vel, ám az iratok felkutatása
sok időt vett igénybe, rendőrségi lefoglalásuk csak tovább bonyolította az amúgy sem
egyszerű ügyet. Az ezekből adódó nehézségek miatt a tevékenységet lezáró mérleget
csak tavaly decemberre sikerült összeállítani. Tovább nehezítette a helyzetet, hogy az
adós szolnoki cég már 1999-ben sem készített sem mérleget, sem adóbevallást. A
felszámolónak azzal is szembe kellett nézni, hogy a szükséges cégiratok összegyűjtése
és feldolgozása azért is problematikus, mert a felszámolás alatt lévő cég hatalmas
iratanyagának nagyobbik részét átszállították Szolnokról Ceglédre.
A per
Máté Istvánné arról tájékoztatta tudósítónkat, hogy a felszámolás kezdetén a ki nem
fizetett munkabérek miatt közel háromszáz munkavállaló munkaügyi pere folyt a
Szolnoki Munkaügyi Bíróság előtt, és ezek nagy része utóbb a dolgozók
pernyertességével zárult. Ám új fejlemény, hogy a munkavállalók egy csoportja ezután
újabb munkaügyi pert kezdeményezett.
A Csabaholding munkatársa tájékoztatójában arra hívta fel a figyelmet, hogy a
felszámolás alatt lévő Solami Rt. vezetője által tavaly július 13-án benyújtott 830
millió forintos kötelezettségről számot adó tevékenységzáró mérleg sok hibát és még
ennél is több hiányosságot tartalmaz. Ennek egyik oka, hogy az iratok teljes körű
feldolgozása az alapbizonylatok hiányában nem történhetett meg, másrészt a több mint
gyors végrehajtási eljárás nem tette lehetővé, hogy mindazon vevők "kivezetésre"
kerüljenek, akik közvetlenül a végrehajtónak teljesítettek. Mindezek fényében - állítja
a felszámoló - 275 millió forintos vevőkövetelés nem a valóságnak megfelelő. Máté
Istvánné szerint bonyolítja a helyeztet, hogy a mérlegben szereplő 7,4 millió forint
összegű berendezés ténylegesen nem került lefoglalásra, ám ennek ellenére az Ingatlan
’98 Kft., mint árverésen kívüli vevő, ezeket a vagyontárgyakat magához vonta. A le
nem foglalt és ténylegesen a Szolnok, Vágóhíd utca alatt található eszközök kiadása
érdekében intézkedett a felszámolást végző cég. És nem mellesleg: a felszámolást
végző Csabaholding Kft. a beszerzett iratok alapján csődbűntett alapos gyanúja miatt
feljelentést tett az adós cég vezetői ellen.
A követelések
Az idén február elején a felszámolóhoz bejelentett igények szerint annak bejelentett
összege 584 és 614 millió forint között mozog. Mindez 490 dolgozót érint, náluk az
összeg nagysága 170-200 millió forint között lehet valahol. Ők "A" kategóriás hitelező
kategóriába tartoznak. Mellettük, a teljesség igénye nélkül, ezerháromszáz termelőt
találni, aki együttesen 140 millió forintra számítanak a felszámolási eljárás lezárulta
után. A Csabaholding munkatársától megtudtuk, hogy a bejelentett hitelezők száma
folyamatosan változik, ezért az imént említett adatok csak megközelítőek. Ezért a
felszámoló arra kér minden az ügyben illetékest, hogy igényük mellé eredeti
dokumentumaik másolatát is küldjék meg. Ezt az is szükségessé teszi, hogy a Solami
Rt. iratanyaga - a fent említett okok miatt - igen hiányos.
A felszámoló kimutatása szerint a fentiekből kitűnik, hogy a tevékenységzáró
mérlegben kimutatott értékek ellenére a felszámolás alá vont cégnek gyakorlatilag
nincs vagyona. Ám a felszámoló reméli: az általa kezdeményezett megállapodást
megtámadó perekben a bíróság neki ad igazat, és így a vagyon nagy része
visszakerülhet a hitelezői igények kielégítésének körébe. Ebben az esetben akár az "F",
tehát a sokadik kategóriás hitelezők részleges kielégítése is valószínűsíthetővé
válhatna. A folyamatban lévő perek elhúzódása esetén a dolgozói képviselettel
egyeztetett időpontban lehetőség lesz az állami bérgarancia igénylésére. Ehhez
azonban dolgozói szolidaritásra is szükség van, mert a bérgarancia támogatás csak
egyszer igényelhető. Ez azonban nem kevesebbet jelent, mint hogy azok a munkaügyi
perek, amelyeket a későbbiekben nyerhetnek meg a dolgozók, már nem remélhetnek
kifizetést a Bérgarancia Alaptól.
Bod Tamás