Korszakváltás előtt a Pick

A végéhez közeledik a Pick Szeged Rt.-nek a gazdasági rendszerváltozás utáni első korszaka, amelyet a Bihari Vilmos vezérigazgató vezette menedzsment kvázitulajdonosi irányító szerepe fémjelzett. Azzal, hogy az Arago Holding Rt. meghatározó tulajdoni hányadot szerzett a cégben, és képviselője megjelent a cég irányító testületeiben, a döntésekben megjelent vele a valódi tulajdonos érdeke és nézőpontja. Az utóbbi hónapokban bekövetkezett fejlemények, amelyek az egész húsipart érintették - a minisztériumi szabályozás, illetve az exporttámogatás hiánya vagy bizonytalansága, az európai húspiac zavarai, a hazai élősertés árának a nyugat-európai átlagár fölé emelkedése - a Picknél is a nyereségesség romlásához vezettek. Párosult ez azzal, hogy a BUX-index különböző okok miatt jelentősen csökkent.

A megjelenés hagyományos

A Pick esetében az egyéb befektetőkben tudatosult az Arago Holding Rt. meghatározó befolyása, és ezek a folyamatok együtt a cég részvényárfolyamainak drasztikus csökkenéséhez vezettek. Ebből pedig az következett, hogy az alulértékelt részvényeket olcsón meg lehet vásárolni, és a Pick-csoportot kivezetni a tőzsdéről. Ennek a folyamatnak a részeként az Arago Holding ajánlatot tett a Pick teljes részvénypakettjének felvásárlására. Bár a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) október derekán hiánypótlásra visszaküldte az ajánlatot, igen nagy a valószínűsége, hogy a cég fő tulajdonosa a teljes, vagy csaknem teljes részvénypakettet megszerzi a közeljövőben.

Sok a találgatás azt illetően, hogy milyen hatással jár mindez a Pick- csoport több mint négyezer munkavállalójára, és több tízezer élőállat-termelőre. Golhovics Gábor, a Pick Szeged Rt. szakszervezeti bizottságának elnöke szerint egy pénzügyi befektetőnél mindig jobban számít a költség és a haszon, mint egy szakmai befektetőnél. A közeljövőben átvilágítják a céget, és tartani lehet tőle, hogy ennek később létszámcsökkentés lesz a következménye. A közeljövőben kezdődnek az első igazán kemény bértárgyalások is, amelyeken munkaadói oldalról már nem kizárólag a menedzsment, hanem a tulajdonosok szempontjai érvényesülnek. Korábban véglegesnek lehetett tekinteni, amiben a szakszervezet megállapodott a menedzsmenttel, most azonban a tárgyalópartnernek is megköthetik a kezét a tulajdonos követelései.

Sokakat izgat, megmarad-e a jövőben is a Pick Szeged Rt. eddigi menedzsmentje. Golhovics Gábor szerint ez attól függ, hogy azok a vezetők, akik korábban saját maguk határozták meg a cég irányvonalát, hajlandók és képesek lesznek-e a tulajdonos akaratát végrehajtani - olykor akár a saját véleményük ellenére is. A szakszervezeti vezető úgy látja: a korábban emlegetett vita a menedzsment és a tulajdonosok között az új akvizíciókról a gazdasági helyzet alakulása miatt ma nem aktuális.

Mi lehet a jövője Magyarország legnagyobb húsipari vállalatának? Golhovics Gábor azokkal ért egyet, akik úgy vélik: a pénzügyi befektető, miután olcsón megszerezte a teljes részvénycsomagot, szakmai befektetőnek fogja eladni a céget. Nincs érdemi információ arról, hogy van-e jelölt, illetve, hogy a szakmai befektető megjelenését mikorra lehet várni. Nyilvánvalóan csak akkorra, amikor stabilizálódik az ágazat helyzete Magyarországon, és egy szakmai befektető is nyereséget várhat a cégcsoport működtetésétől.

Golhovics Gábor nem tart attól, hogy olyan vevőnek adják el a céget, amely csak a piacot vásárolná meg, és megszüntetné a termelést. Egyrészt azért, mert a hazai piacnak a 30 százalékát a Pick-csoport birtokolja, és Magyarországon nem igazán kedvelt a nyugat-európai ízvilág. A hazai ízlésnek megfelelő termékeket pedig nyilvánvalóan Magyarországon fogják gyártatni. Az is nyilvánvaló, hogy a világmárkának számító téliszalámi gyártását nem fogják abbahagyni. A Pick eddig is jelen volt a nyugat-európai piacokon, főleg Németországban, annak dacára, hogy sokkal mostohább helyzetben működött, mint nyugat-európai versenytársai.

A Pick számára, akárki lesz a tulajdonosa, egy megalapozottabb, több kormányzati cikluson átívelő, kiszámítható és eurokonform agrár- és élelmiszerpolitika jelentené a hosszú távú biztonságot. Az ország adottságai nagyon jók a takarmány- és hústermeléshez. A szakszervezeti vezető Dánia példáját említi, ahol negyedszázada nagyjából olyan szinten volt a sertéstartás, mint Magyarországon, azóta azonban egy távlatos gazdaságpolitika miatt messze megelőztek bennünket. Egyelőre azonban nem látni a hazai koncepcióváltásra utaló jeleket. Sőt, a jelenlegi piaci helyzetben inkább csődhullám, fúziók prognosztizálhatók, s nem tudni, kinek hogyan sikerül átvészelni a piac átrendeződését.