Marhahús-piaci helyzet

Az Élelmiszeripari Szakszerveztek Világszövetsége(IUL) 2001. szeptember 17-19.-én a kanadai Torontóban tartja a húsipari szektor dolgozóinak nemzetközi konferenciáját. A tanácskozás előzetesen kiadott anyaga néhány érdekes megállapítást tesz a marhahús-piac helyzetéről, amelyet némileg rövidített formában közlünk az alábbiakban.

Európai árnyak

A marhahús-szektor globális krízisének egyik jele, hogy története során először a McDonald’s forgalma és nyeresége három egymást követő negyedéven keresztül folyamatosan csökkent. Az európai fogyasztók aggodalma a hamburger biztonságát illetően a forgalom 6%-os és a bevétel 11%-os visszaesését eredményezte Európában, jóllehet egyébként az európai üzletek a McDonald’s forgalmának egynegyedét és nyereségének egyharmadát tették ki. A gyorsétterem- lánc fontolgatja 250 étterem bezárását és megkísérli a hamburgert más, marhahúst nem tartalmazó termékekkel helyettesíteni.

Az európai fogyasztók a marhahúsfogyasztás korlátozásával reagáltak a BSE és a száj- és körömfájás járványra. 2001 júliusában az európai mezőgazdasági felügyelő, Franz Fischler arról számolt be, hogy a marhahúsfogyasztás 10%-kal maradt a krízis előtti szint alatt.

A Nagy-Britanniából jelentett kereken 100 Creutzfeld-Jacob haláleset, valamint a tömeges állatvágásokról, a száj-és körömfájástól sújtott marhaállományról beszámoló médiajelentések hatására egymillió brit háztartásban hagyták teljesen abba a marhahús fogyasztását.

Jóllehet Nagy-Britannián kívül csak elszórtan léptek föl Creutzfeld-Jacob esetek, a német és francia fogyasztók is korlátozták marhahús fogyasztásukat. 2000. decemberében Németországban 70%-os visszaesés mutatkozott, amely 2001. közepéig 20%-kal maradt el a korábbi szint mögött.

Ezzel szemben a baromfihús iránti kereslet Németországban 2001. januárjától júniusáig 15-20%- kal nőtt. A krízis felgyorsította a már amúgyis meglévő tendenciát, amely a marhahús fogyasztás csökkenésére és a baromfi- és (csekélyebb mértékben) sertéshúsfogyasztás növekedésére irányult.

Jelenleg az EU ellenőrzi az állatállományt és megsemmisíti nemcsak a fertőzött állatokat, hanem legalább kétmillió egészséges állatot is, hogy támogassa a gyorsan zuhanó marhahús-árakat. Az összköltség akár 6 milliárd EUR-ra is rúghat.

Mintegy 12.000 német dolgozót bocsátottak el vagy foglalkoztatnak csökkentett munkaidőben. Az NGG követelte, hogy a dolgozókat kártalanítsák a veszteségeikért és foganatosítsanak drasztikus intézkedéseket a fogyasztók bizalmásnak visszaszerzése érdekében ("átvilágítás a termelőtől a tányérig").

Átalakul a húsipar

Az Egyesült Államokban a húsfogyasztás hosszú évek óta folyamatosan csökkenőben van. Az amerikai húsfeldolgozók nyeresége egyre kisebb, jóllehet felgyorsították a futószalagjaikat és alacsony szinten tartották a fizetéseket azáltal, hogy gépiesítés révén egyszerűsítették a foglalkoztatottak munkáját. Harminc évvel ezelőtt a marhavágás olyan városi központokra koncentrálódott, mint Chicago, Kansas City és St. Louis. Jóllehet a húsfeldolgozás kemény és gyakran veszélyes munkának tekintették, viszonylag magasan kvalifikált munkaerőt alkalmaztak és szakszervezetileg úgyszólván 100%-ig fedett volt, olyan fizetésekkel és mellékszolgáltatásokkal, amelyek messze meghaladták az átlagot. Mára azonban vidéki óriás-üzemek váltották föl a városi vágóhidakat. Az UFCW, az egykori húsipari dolgozók utódszakszervezete csak rettentően nagy és gyakran hiábavaló erőfeszítések árán tudja megőrizni jelenlétét a szektorban. A fizetés az atlagosan elfogadott szint alá került, s a munkavállalók - a felgyorsult munkatempó következtében - állandó fenyegetettségnek vannak kitéve.

Az IBP a világ legnagyobb marhahús termék előállítója, 60 termelési egységgel Észak-Amerikában és közös vállalatokkal Kínában, Írországban és Oroszországban. Az USA marhahúspiacának 28%- át uralja, valamint a sertéshús-piac 18%-át. A forgalma 14,1 milliárd USA dollárt tesz ki és 49.000 dolgozót foglalkoztat. Az IBP fejleszette ki a "trancsírozó futószalagot" és egyemeletes üzemeket létesített vidéki területeken, amelyek - a régebbi húsfeldolgozó üzemekben foglalkoztatott hentesekkel szemben - kevésbé kvalifikált munkaerőt igényelnek. A munkát pontosan körülhatárolt rutinfeladatokra osztották fel, amelyeket a kvalifikált, szakszervezetileg összefogott hentesek helyett tanulatlan dolgozók is el tudnak végezni. A ConAgra és a Cargill követte az IBP példáját. Ez a három vállalat elnyelte a hagyományos húsfeldolgozó üzemeket és drasztikusan visszaszorították a szakszervezeti tevékenységet. A kevés túlélő egyike a Farmland Industries, egy termelői szövetkezet, amely nagy kapacitású vágóhidak és friss hús révén erősen koncentrált tevékenységet végez. Júliusban a Farmland, jóllehet nagy veszteségei voltak, kijelentette, hogy megpróbál versenyre kelni a szektor vezető vállalataival, az IBP-vel, a Cargill-lal és a ConAgra-val, amennyiben eladásra kész, márkás hústermékekre fekteti a hangsúlyt.

Vesztesek és nyertesek

2000-ben az IBP nyeresége is visszaesett a forgalom 1,5%-ára, ami oly mértékben meggyengítette a vállalatot, hogy a vezető sertéshús termelő Smithfield és a vezető baromfihús feldolgozó Tyson Foods túllicitálták egymást egy esetleges felvásárlást tekintetében. Tyson és Smithfield az USA élelmiszer szektorának a legrentábilisabb vállalataihoz tartoznak, jelentősen profitálnak a baromfihús és (csekélyebb mértékben) a sertéshús iránti kereslet növekedéséből, a marhahús- fogyasztás rovására. Ennek megfelelően abban a helyzetben vannak, hogy ajánlatot tudnak tenni a marhahús termelőknek és nemzetközi szinten terjeszkedhetnek, hogy kihasználják a költségmegtakarítás lehetőségeit. Tyson célja az IBP-vel az, hogy egy évtizeden belül termelé- sének felét márkás marhahús- és sertéshús termékként, magasabb áron adja el. További marhahús-exportáló országok Argentína, Auszrália, Brazília és Új-Zéland.