2000. VIII.évfolyam 6.szám

SZAK-
SZERVEZETI
ÉLET

Beszélgetés az ÉDOSZ vezetőivel

Az egységszakszervezet létrehozása a legfontosabb tennivaló

Egy évvel az Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetsége (ÉDOSZ) kongresszusa és néhány héttel a legutóbbi kibővített választmányi ülés után ültünk le beszélgetni Kapuvári József elnökkel, Steer Lajosné és Dékán Jenő alelnökökkel, hogy áttekintsük a szövetség életében bekövetkezett változásokat, valamint az aktuális érdekvédelmi problémákat.

- November elején volt az a kibővített választmányi ülés, amelyre meghívtuk a szövetséget alkotó hat szakszervezet valamennyi alapszervezeti tisztségviselőjét, hogy az érintett kollégák mindegyikének lehetősége legyen megismerni az ÉDOSZ aktuális problémáit, valamint, hogy mi is tisztában legyünk a helyi gondokkal és a tagokat foglalkoztató kérdésekkel - kezdte a beszélgetést Kapuvári József elnök. Sajnos az értekezlet nem igazán érte el eredeti célját, mert a résztvevők egy része azt várta, hogy konkrét anyagokat, javaslatokat teszünk eléjük. Mi pedig azt vártuk, hogy elmondják elképzeléseiket és majd közösen dolgozzuk ki a tennivalókat. Azt szerettük volna, ha a szövetség jövőjére vonatkozóan elkészített két variációról - amelyek az új szervezet jogi és vagyoni helyzetére vonatkoztak - döntöttek volna. Továbbá a kongresszus óta eltelt egy év, és az alapszabály szerint november 30-ig bizonyos pénzügyi, financiális döntéseket is kellett volna hozni. Az azért kirajzolódott, hogy a hat szakszervezetből öt biztosan akarja az egységet (a sütőiparban még bizonytalan a helyzet) és a további közös munkát olyan módon, hogy a jelenleginél egységesebben és megerősödöttebben lépjünk tovább.

- A sütőiparnak elég nehéz a helyzete anyagilag és szervezetileg is, bár mindeddig az egységszakszervezet mellett állt ki - tette hozzá Dékán Jenő. November végén volt egy értekezlet, tehát mire megjelenik az újság, mindenképpen tisztábban fogjuk látni, hogy csatlakozik-e a sütőipar is az ÉDOSZ-hoz, vagy esetleg külön próbál tovább működni.

- Gondolom az egységszakszervezet létrejöttét elsősorban az anyagi kérdések, a vagyon körüli vita nehezítette, gátolta meg. Mi most a valós helyzet?

- Az egységszakszervezet megalakulását mindenki támogatta és támogatja, ám amikor a gyakorlati lépések megtételére kerül sor, mindig előkerülnek a vagyoni, személyi ellentétek - veszi át a szót Steer Lajosné. Ráadásul a vagyon körüli kérdések is kétfelé ágaznak, az egyik a pénz, a másik az ingatlan témája. Az egyes szakmáknál természetszerűleg nem egyformán jelentkeznek ezek a felvetések, mert vannak nagyobb és gazdagabb szervezetek és természetesen léteznek kisebb és szegényebb szakmák is. Véleményem szerint ezek az ellentétek kellő bizalommal feloldhatóak, mert az egységes fellépés és erő ellensúlyozza a pusztán anyagi felvetéseket. Az ÉDOSZ esetében nagyon szerteágazó szakmák és lehetőségek - sütőipar, söripar, húsipar, édesipar, konzervipar, növényolajipar, stb. - egységbe kovácsolása a feladat, amikor mindenki a maga sajátosságait hozza a "házasságba". Van aki az ágazati bérmegállapodást, a kollektív szerződést, a multinacionális vállalatok kapcsolatrendszerét, az ingatlanvagyont, vagy a pénzt tudja a közösbe tenni, amelyet összerakva és rábízva egy támogatást élvező vezetésre, lehet sikeres az egységes szövetség. Ez a személyi, vagyoni, készpénzre vonatkozó bizalom adhatja meg a továbblépés és megerősödés lehetőségét. Mindezek felvetődtek már a tavalyi kongresszuson, sőt korábban is, ám mind a mai napig megoldatlanok. Tudjuk, hogy mindennek a megvalósítása időigényes, de szeretnénk végre lezárni az egész szövetséget érintő alapvető kérdéseket, mert ezek nélkül is elég támadás éri a szakszervezeteket, a dolgozókat. Elég a kormány munkavállaló ellenes lépéseire, a Munka Törvénykönyve tervezett módosításaira utalni, tehát kár belső ellentétekkel is gyengíteni magunkat. Sokkal fontosabb, hogy a választmányi ülésen végre elfogadtunk egy országos bérajánlást. Ezen kívül a lehetőségekhez képest segítjük a közép-, és alapszintű munkát, ha kell jogi tanácsadással, számítógépes nyilvántartással és személyes jelenléttel is.

- Arról is érdemes beszélni, hogy a miniszterelnök és a kormány tagjainak hangzatos kijelentései ellenére ma nem működik érdemi érdekegyeztetés és egyre nyilvánvalóbb a hatalom munkavállaló ellenessége - veszi vissza a szót az elnök. Sajnos az egész szakszervezeti mozgalom képtelen eredményesen fellépni ezen tendenciák ellen, befelé fordulnak és alig hallatják a hangjukat. Mindez igaz az MSZOSZ-re, de a többi országos szakszervezeti szövetségre is. Az egyetlen sikeres fellépés a hat szakszervezeti konföderáció mostani közös demonstrációja volt, amikor végre tíz év után együtt szerveztük meg a nagygyűlést. Ez előrelépés, de a további megmozdulásokra és válaszlépésre senki nem készült fel, pedig a kormányzat hajthatatlannak tűnik. Továbbra sem változtattak a Munka Törvénykönyve előterjesztésén, a munkavállaló ellenes politikán, a multiknak kedvező hozzáálláson és megint lépéshátrányba kerülhet a szakszervezeti mozgalom.

- Mindez tagadhatatlan és szomorú tény, de valahol az alapoknál kell kezdeni az egész megújulást. Vagyis az ÉDOSZ és a többi ágazati szakszervezet belső működését kellene először új alapokra helyezni…

- Természetesen ez is igaz és az ÉDOSZ vezetői is ebben az irányba szeretnének továbblépni - erősíti meg Kapuvári József. Rengeteg információra van szükség, hogy segíteni tudjuk a helyi munkát, de ennek az információcserének oda-vissza alapon kell működnie. Segítünk ahol tudunk, akár jogi, akár egyéb problémánál, ám korlátozottak a lehetőségeink. Látni kell, hogy ennél a kormánynál a multinacionális vállalatok sikeresebben érvényesítik az érdekeiket, mint a munkavállalók. Nehezményezzük és helytelenítjük azt is, hogy nem egy esetben (például az édesipar vagy söripar területén, ahol köztudottan a multik dominálnak), az érdekeiket többek között Pál Lajos helyettes államtitkár ügyvédi irodája védi és segíti a tárgyalásaikat. Elfogadhatatlan az ilyenfajta összefonódás, mert a kormányzatra gyakorolt befolyást veti fel.

- Mindez együtt nem eredményezi azt, hogy lassan elfogy a tagság és felmorzsolódik az egész szakszervezeti mozgalom?

- Tagadhatatlanul megvan ennek is a veszélye, ám egyre többen ismerik fel a munkahelyeken, hogy magukra hagyatottan semmi esélyük sincs az érdekvédelemre az embereknek - erősíti meg Dékán Jenő. Bármennyire is a mozgalom ellen hatnak a külső és olykor belső harcok, az egyetlen védekezés a közös és erős fellépés. Éppen ezért kell minden erőnket az egységszakszervezet megalakulására kell fordítani, mert különben eltaposnak mindenkit a profithajszoló cégek és az őket segítő kormányzati törekvések.

M.Gy.


előző cikk újság tartalomjegyzék következő cikk
rovatban vissza rovat tartalomjegyzék rovatban előre