Csabáról csak csabait!
Üzemszerű termelés és házi ízek
Miben különbözik egymástól a Csabai és Gyulai kolbász? És miben a Békéscsabán
gyártott Csabai és a Gyulai Húskombinátban előállított Csabai? Egyáltalán milyen
az igazi csabai kolbász? - tolulnak fel a kérdések nem sokkal az immár harmadszor
megrendezett Csabai Kolbászfesztivál után. A kérdések egy részére tudunk
válaszolni, míg néhányra nem. Akik segítenek, s egyben cégüket is közelebb hozzák az
olvasókhoz, Dékány Ferenc, a Csabahús Kft. üzemigazgatója és Tóth Ádámné, a
szakszervezet helyi vezetője.
|
A Csabahús csapata a fesztiválon
|
A régi hagyományokat felelevenítve iparszerűen 1963-tól gyártanak Békéscsabán Csabai
kolbászt - tudtuk meg Dékány Ferenctől. Dedinszky Gyula, a Viharsarok fővárosának
legjobb ismerője, helytörténésze a Csabai kolbász című tanulmányában úgy fogalmazott,
hogy ebben a kiváló ételben a néplélek is benne van. Ám ehhez hozzátette: igazi recept
szerinti Csabai kolbász valójában nincs, hiszen azokat házaknál állították elő,
elkészítésének módja apáról fiúra szállt sok-sok generáción keresztül, de a házijelleg miatt
mindig is egyéni ízlést képviselt. Mint mondják: egyik finomabb, mint a másik.
Hagyományteremtő szándékkal elsőként 1997-ben rendezték meg Békéscsabán a
kolbászfesztivált, amelyből kivette részét a Csabahús Kft. is. Sőt arra is bizonyságot
szolgáltattak, hogy az üzemszerű termelés és a házi ízek nem zárják ki egymást. A
húsipari cég hagyománnyá nemesítette, hogy minden évben megvásárolja a
fesztiválgyőztes kolbász receptjét, s a termékpalettáját ezzel is bővítve, eljuttatja az ínyenc
vásárlóknak.
Immár harminchetedik éve gyártanak Csabai kolbászt Békés megye fővárosában, de
csabait készítenek Gyulán is. Dékány Ferenctől megtudtuk, a csabai Csabai valamivel
nagyobb méretű és érezhetően fűszeresebb is, mint amit a szomszédvárban előállítanak, a
Gyulai pedig köztudomásúan vékonykolbász, amelyben marhahús is van. A Csabahús Kft.
mai üzemcsarnokát 1977-ben adták át rendeltetésének, amely akkortájt Zöldért Húsüzem
volt. A melegüzemrészben virslit, míg a szárazárurészlegben kolbászt gyártottak. A
vevőkört a KGST-tagállamok, köztük is elsőrendűen a Szovjetunió képviselte. A
rendszerváltás után nehéz évek következtek, a termelés nagyságrendje radikálisan
csökkent, sőt szomorú, de igaz: a gyárat 1992 novemberétől 1994 őszig bezárták.
Ekkor a Terimpex privatizálta a Csabahúst és 1996-ig működtette, amikor is a cégcsoport
csődbe ment. Majd új pénzügyi befektetőként a Bankár Kft. tűnt fel, amely annak idején a
Gyulai Húskombinát megszerzésében is nagy versenyt futott a HAGE Rt.-vel. A Bankár-
csoport a kilencvenes évek közepén jelentős érdekeltséget szerezve megvásárolta a
szolnoki, a debreceni, a ceglédi húsipari cégeket, valamint a kispesti feldolgozót. 1996.
szeptember elsején került a békéscsabai cég élére Dékány Ferenc, aki mögött ekkor már
harmincöt éves húsipari múlt állt, és 1994 decemberében nyugdíjazták a Gyulai
Húskombináttól. Az új vezető új stratégiát dolgozott ki, az addigiaktól merőben eltérő
termelési és értékesítési koncepciót vázolt fel, amelynek legfőbb célja első lépésként a
veszteségek csökkentése volt.
A legfőbb törekvések közé tartozott annak felmérése, hogyan bővíthető a piac, miként kell
átalakítani a termékszerkezetet, mennyiben lehet bővíteni az exportot. A termékfejlesztés
területén figyelembe vették: miként lehetne előtérbe hozni az igazi csabai termékek
gyártását. A fontos teendők közé tartozott az új arculat kialakítása mellett az is, hogy
tervszerűen bővítsék az addig kissé elhagyagoltnak számító szárazárugyártást. 1997
szeptemberében a Bankár Kft. debreceni és békéscsabai érdekeltségét eladta egy szakmai
befektetőenk, a R-KO-N Kft.-nek. Ma ehhez a cégcsoporthoz tartozik a fentieken kívül
Nyíregyháza, Miskolc és Balmazújváros is. A munkamegosztás akképp jellemezhető,
hogy az anyavállalat látja el alapanyaggal a nagyfokú önállóssággal dolgozó egységeit.
Tavaly év végére a cég működése szerény eredményt mutatott, miközben bővítették a
hazai és a cseh piacon történt eladásaikat és újra megjelentek Oroszországban. Az
exportkövetelményeknek megfelelően kialakították a termékek csomagolásán a piros-
fehér-zöld országjelzést, szlogenük pedig amennyire alliterál, annyira igaz is: „Csabáról
csak csabait!" Ezt egy saját használatúval toldotta meg Dékány Ferenc, vélekedése szerint
ugyanis: „Nincs rossz kolbász, csak teli gyomor." Egyúttal védjegy alá helyezték a Csabai
Száraz és a Csabai Vastag kolbászt, valamint a Csabahús Kft. emblémáját, s megszerezték
a Kiváló Magyar Élelmiszer tanúsító védjegyet. Mint már említettük: nagy súlyt fektetnek
a házijelleg megőrzésére, erre példa, hogy Falusi, Paraszt és Ördög Kolbászt is gyártanak
a Diákcsemege és a Lángolt mellett.
Harmadik éve az egyre nagyobb hírnévnek és látogatottságnak örvendő Csabai
Kolbászfesztivál rendezésének oszlopos tagjai közé tartozik a békéscsabai cég. A jeles
eseményt beharangozó sajtótájékoztatót minden esetben a Csabahúsnál tartják - az
elmaradhatatlan kóstolóval együtt. A Csabai kolbász ízesítéséért a kalocsai és a szegedi
csípős paprika is „felelős", amely utánozhatatlan aromát kölcsönöz az ínycsiklandozó
termékeknek. A százhúsz-százharminc alkalmazottat foglalkoztató cég az idén 1500
tonnás termelés mellett 1,5-1,8 milliárd forintos árbevétellel számol, és az utóbbi években
megtalálta a kapcsolatot a Magyarországon megtelepedett multinacionális
élelmiszerláncokkal is.
Dékány Ferenc érdeklődésünkre elmondta, hogy míg 1997-ben termelésük felét itthon,
addig másik felét külhoni piacokon értékesítették. Tavaly már az arányok jelentősen
megváltoztak, közel kétharmadosra ugrott fel a belföldi eladás és egyharmadnyira
csökkent az export, ez jellemzi az idei évet is. A külföldi eladások közül említést érdemel
az orosz, a cseh, a grúz, valamint a volt Jugoszlávia területén található államok többsége.
Büszkék Békéscsabán arra is, hogy a boszniai IFOR-haderő is vásárol tőlük termékeket.
Tóth Ádámnétől, a helyi - az üzem méretei miatt - nem függetlenített szakszervezeti
vezetőjétől megtudtuk, az érdekvédelem szervezettsége 52 százalékos. A szervezet 1997
végén alakult meg hetven fővel, a szakszervezet helyi vezetése három főből áll, s eddig
minden alkalmommal bevonták őket a bértárgyalásokba. Tóth Ádámné nemcsak
korrektnek és kiegyensúlyozottnak, hanem kifejezetten jónak nevezi kapcsolatukat a
menedzsmenttel. Az idén áprilsi eljén 10 százalékkal emelkedtek a bérek, s az elmúlt
három évben összesen több mint 50 százalékkal - tudtuk meg. - Minden béralkuban a
realitásokat és a cég gazdasági teherbíróképességét vesszük figyelembe - hangsúlyozta a
szakszervezeti vezető. Az alapfizetés a teljesítménybérezés nyomán emelkedik, ez a
Csabahúsnál évi átlagban meghaladja az ötvenezer forintot, ám a csúcshónapokban akár a
60 ezret is. A pluszjuttatások közé tartozik, hogy minden alkalmazott ingyen kap reggelit
az üzemben, jövőre pedig üdülési támogatást is tudnak adni. - Ez az üzem nem kis
részben egy nagy családhoz hasonlít - mondta végül Tóth Ádámné.
Bod Tamás