Viták fönt, várakozás lent

Érdekvédelemre mindig szükség lesz

Németh György (Kaposvár), a HDSZ alelnöke: Az alapszervezeti munkát hátrányosan érinti, hogy országos szinten nincs leszabályozott érdekegyeztetés. Példa erre az 1999. évi vállalati bérmegállapodások alakulása, amelyek azért mennek annyira nehezen, mert a korábbi évektől eltérően ma mindenki a saját feje után megy. Mindenki olyan bérmegállapodást tud kötni, amilyet az adott szituációban képes harcolni. Véleményem szerint mindenképpen jó lenne egy törvényesen szabályozott érdekegyeztető fórumot létrehozni, amely megfelelő hatáskörrel rendelkezne. Messze nem mindegy ugyanis az alapszervezetekben, hogy fönt hogyan mennek a dolgok. Ezért tartom szükségesnek, hogy a kormány és a szakszervezetek között a vitatott kérdésekben megszülessen valamilyen megoldás.

Ferenczi József (Győr): Nehéz megítélni, hogy az országos érdekegyeztetés helyzete mennyire befolyásolja az alapszervezetekben folyó érdekvédelmi munkát. Valamelyest bizonyára hatással van rá, de szerintem nem a budapesti tárgyalások határozzák meg, hogy egy adott cégnél milyen bérfejlesztést lehet kiharcolni. Sokkal nagyobb szerepe van a helyi érdekvédelemnek és persze a gazdasági szituációnak. Én legalábbis úgy látom, hogy igazából nem rendít meg bennünket az ÉT megszűnése. Ha valami, akkor inkább az iparág válsága korlátozza az érdekvédelem lehetőségeit. A hazai húsipar nehéz helyzetbe került, elveszítettük a piacokat Keleten, túltermelési válság tapasztalható Nyugaton. Az ország gazdasági ereje pedig nem teszi lehetővé azt a támogatási szintet, ami az ágazat versenyképességéhez kellene. Mindazok a dolgok viszont, amit az előrelépés érdekében tenni kellene, nem az érdekegyeztetési fórumokon dől el. Végeredményben: a fönti vitákat mérsékelt érdeklődéssel figyeljük.

Homai Lászlóné (Szeged): Természetesen a cég dolgozói a médiából értesülnek az országos érdekegyeztetés körül kialakult vitákról. Elég elkeserítőnek tartjuk a kialakult helyzetet, mivel úgy érezzük, hogy a kisemberek megélhetése forog kockán. Gyakorlatilag megfosztják a kiskeresetű munkavállalókat attól, hogy biztosítani tudják a saját jövőjüket. Bizonytalannak érezzük a gyermekeink jövőjét is, és ez gyakran felvetődik a munkahelyeken. Nagyon bízom abban, hogy a szakszervezetek olyan átalakuláson mennek át, miáltal hatékonyabbá válhat a munkavállalói érdekvédelem. A régi beidegződések leküzdésével tisztulhat az a jövőkép, amelyet én most elég sötétnek látok. Úgy érzem, hogy mi most a szakszervezetben csak lerakjuk az alapokat a következő generációnak, amely sokkal többet tud majd elérni a maga érdekében. A mostani helyzet talán kihozza a szakszervezetekből, hogy sokkal harcosabbak lesznek a céljaik elérésében, mint eddig voltak.

Bordács Ferenc (Szolnok): Szerintem néhány hónap múlva a munkahelyeken is érződni fog az országos érdekegyeztetés meggyengülése. A munkáltatók körében felerősödhet az a vélemény, hogy ha a kormány semmibe veszi a szakszervezeteket, akkor ők sem tekintik partnernek az érdekvédelmet. Ahogy mondani szokták: minden a fejtől indul el… Lehetséges persze, hogy az emberekben ez a helyzet ellenreakciókat vált ki, s az eddiginél szorosabb egységbe tömörülnek. Elindulhat akár egy tagi belépési hullám is, mert sokan ráébrednek arra, hogy ha teljes egészében hagyják magukat rabszolgává tenni, akkor nincs esélyük. Tömörülni fognak a szakszervezetbe, mert csak itt találják meg az érdekérvényesítés lehetőségét. A politikai pártok ugyanis gyakorlatilag becsapták a munkavállalókat, magukra hagyták őket. Véleményem szerint a szakszervezetek megerősödve kerülhetnek ki a mostani helyzetből, de jobb lett volna, ha a kormány nem írta volna le ennyire a munkavállalói érdekvédelmet. Megismétlődhet, ami 1991-ben történt, hogy a kormány szakszervezet-ellenes lépései ellenkező hatást váltanak ki, megerősödhet az érdekvédelem. Ennek jele, hogy az utóbbi időben nagyon egységesen nyilatkoznak a különféle konföderációk vezetői.

Ozwald Péter (Baja): Az alapszervezetünk tagjait is foglalkoztatja az érdekegyeztetés átalakulása, nagyon kíváncsi mindenki arra, hogy mi lesz a dolog végkimenetele. Nem lehet tudni, hogy maga a kormány mit akar. Úgy látszik, hogy a szakszervezeteket szeretné meggyengíteni, de nem tudni, hogy mi és hogyan történik, mert hatalmi harcok, tülekedések is észlelhetők. Nálunk most komolyabb gondok is vannak, mivel húsz kilométerre vagyunk a jugoszláv határtól. Sok ember összecsomagolt, hogy támadás esetén menekülni tudjon. A környéken fontos stratégiai objektumok találhatók, nyugtalanságot keltenek a határon túli bombázások is. Magam is láttam a határsértő repülőgépeket. Megerősíthetem: az országos érdekvédelem fórumai befolyásolják az alapszervezetben folyó munkát. Különösen a fiatalok körében tapasztalom, hogy egyes megnyilatkozások hatása alá kerülnek. Azt mondják, hogy ők nem lépnek be a szakszervezetbe, mert a kormány is fölöslegesnek tartja a működésüket. Hiába mondjuk el százszor, hogy ha problémáik vannak, csak a szakszervezethez fordulhatnak, még nem ismerték fel, hogy munkavállalói érdekvédelemre mindig szükség lesz. Az sem szerencsés a számunkra, hogy az érdekegyeztetés körüli viták rontják a szakszervezet imázsát, a hatalmi harcok elterelik a figyelmet a munkavállalók valódi érdekeiről.