Foodapest '98

Elismerés a húsiparnak

Az idei Foodapest mintha csak feledtetni akarta volna a hazai élelmiszeripar fölött tornyosuló felhőket, a gabonaháborút és az árvizet, az orosz piacot és a túltermelést, számos áruféleséggel, sok újdonsággal, igényes csomagolással és ígéretes fejlődéssel kápráztatta el a látogatókat. Rangos eseménnyé nőtte ki magát a vásár. Szinte mindenki megjelent, aki valamit is számít a hazai piacon. A húsipar - mint ahogy a korábbi években megszoktuk - ezúttal is kitett magáért. Szépen fölépített standok, jól megcsinált látvány, színvonalas tájékoztatás jellemezte a legnagyobb cégek bemutatkozását.

Az élet ízei

Elhelyezés és megjelenés szempontjából is kiemelkedett a Délhús bemutatkozása. „Az élet ízei" szlogen csalogatta közelebb a látogatókat a cég kitűnő termékeihez.

Mint Schmidt Jánosnétól megtudtuk, a jelmondatnak „története" van. - A Délhús a fontos családtag - emlékeztetett bennünket a PR-szakember a cég általánosan használt szlogenjére -, de mivel a IV. Foodapest a „reggelitől estebédig" gondolat köré szerveződött, valójában az étkezésről szól. A Délhús pedig az év elejétől, vagyis négy évszakon keresztül következetesen készült a vásárra. Ezt igyekeztek megjeleníteni képben és szóban. Körülpillantva tényleg fölfedeztük a „sztorit", ahogy a család négy évszakban, reggelitől estebédig fogyasztja a különböző finomságokat. Az „üzenet" tehát arról szól - kaptuk a megerősítést -, hogy a családok „az élet ízeivel" a Délhús termékein keresztül találkoznak. Miután így fölfogtuk, amit kell, megkérdeztük a Délhús háziasszonyát, hogy a sertéshús-fogyasztás visszaszorulásának időszakában mit üzennek a fogyasztóknak.

- Erre is készültünk - kaptuk a választ. A Délhús kimondottan a Foodapestre fejlesztette ki a Karát termékcsaládot. Mégpedig pulykahúsból. Ha a piacnak arra van szüksége, mert az egészségügyi propaganda változtatott az igényeken, akkor a Délhús is gyárt baromfi alapú termékeket.

Portástól a vezérigazgatóig

Az „utca" másik végén, némileg visszafogottabb megjelenéssel mutatkozott be a vásár közönségének a Gyulai Húskombinát Rt. Egy bekeretezett oklevél és egy szép aranytál „ékesítette" a stand főhelyét. Az előbbi arról árulkodott, hogy a gyulaiak Export Nagydíjat nyertek a 10 millió dollár feletti kategóriában, az utóbbi pedig a gyulai kenőmájasért kapott sikerdíjat jelezte. Mint megtudtuk, a külföldön is jóhírnek örvendő cég az elmúlt két évben megtriplázta a exportszállításait. Főként a gyulai, a farmer- és a Fortuna elnevezésű kolbászfélékből sikerült elhelyezni nagyobb mennyiségeket külpiacokon. Itthon viszont a kenőmájas jelenti a csúcsterméket, ebből adnak el a legtöbbet. Nézelődve a gyulaiak portáján, egy kicsit elmerengtünk, hogy egy ilyen vásári sikerdíj mennyi ember munkáját dicséri. Ilyenkor a cég egész kollektívája, a portástól a vezérigazgatóig egy kicsit büszke lehet a teljesítményére.

Olaszország itt van!

Magyarok mellett számos külföldi cég is bemutatkozott a budapesti közönségnek. Egy tablón öles betűk figyelmeztették a látogatót (fogyasztót), hogy Olaszország itt van. Már mint a magyar piacon. Ezt eddig is észrevettük, különösen a talján tésztaféléket kínáló bolti polcok előtt. Az olasz húsipar azonban még nem nagyon szorongatta meg a hazai feldolgozókat. A Foodapesten kiállított - és kóstolásra kínálgatott - fatörzs méretű mortadella viszont kétséget kizáróan jelezte: itt vannak az olaszok! (Az egykori híres filmre utalva azt is mondhatnánk, hogy az olaszok már a spájzban vannak.)

Zappi Mauro úr, aki - ellentétben az egyik magyar cég képviselőjével - örömmel adott tájékoztatót lapunknak, elmondta, hogy tipikus olasz termékekkel szeretnék megismertetni a magyar fogyasztókat. Öt évvel ezelőtt lettek a magyar piac szereplői, kedvezőek a tapasztalataik, ezért jelentek meg a vásáron is.

Egyébként az olasz kolléga elismerésének adott hangot, hogy a magyar húsüzemek kínálata nagyon sokat fejlődött az elmúlt években. Kiteljesedett a konkurencia - tette hozzá jelentőségteljesen.

A privatizátor visszanéz

Vásárban mindenkivel találkozik az ember. Jól esik megosztani a frissen szerzett élményt, a tapasztalatokat. Az ismert agrárpolitikus, a hazai élelmiszeripar egykori főprivatizátora, akivel a Pick standja elött futottunk össze, dicsérte a húsipar megjelenését a Foodapesten. - Úgy érzem, engem igazolt az idő - utalt vissza hivatali idejére.

Fölemlegetjük a korábbi vitákat, érveket, az egymást keresztező elképzeléseket. Harag és szemrehányás nélkül, kölcsönös tisztelettel folyik a szó. Habár visszavonult - kiszorult - az aktív politizálásból, védi egykori álláspontját a versenyről, a külföldi tőkéről, a piac működéséről. Kesereg egy kicsit, hogy pártjában sem támogatták törekvéseit. Mióta maga is vállalkozó lett, úgy érzi, véleménye is egykori ellenfeleinek álláspontjához került közelebb.

- Bizonyítani akartam - mondja elgondolkodva -, hogy a gyakorlatban is hasznos, amit elviekben képviseltem. Sikerült is - mosolyog magabiztosan - és azt sem titkolja, hogy a nagy adófizetők közé tartozik. - Magyarországon is lehet az agráriumban profitot termelni - bizonygatja búcsúzóul.

Ez sem semmi, jegyezzük föl a tanulságot. Reméljük ez még inkább igaz lesz a következő Foodapesten.