Dühösek trombitálása
A társadalombiztosítás újraállamosítása, a tb-önkormányzatok felszámolása ma
már a közelmúlt témájává vált, a tanulságok azonban még hosszú ideig
időszerűek maradnak. Emlékezetes, hogy az új kormány még meg sem alakult,
már elhangzott a hadüzenet a demokratikusan megválasztott tb-önkormányzatok
szanálására, mondván, gátat kell vetni a további pazarlásnak, „fel kell számolni
a
kollektív felelőtlenséget".
A felszámolók ki nem mondott, háttérben meghúzódó igazi céljai azonban a
következők voltak: megszerezni a több mint ezermilliárd forint feletti
rendelkezési jogot, s e jelentős vagyonnal megerősíteni a hatalmi pozíciókat,
szabad utat biztosítani az egészségügy privatizálása számára, és nem utolsó
sorban visszavágni a szakszervezeteknek, elsősorban az MSZOSZ-nek,
meggyengíteni az amúgy is fogyatkozó erőiket.
Az újraállamosítás legfelháborítóbb mozzanata, kísérőjelensége azonban az a
mód és stílus volt, ahogyan ez végbement. Az egész akció rendkívül gyorsan és
erőszakosan, rajtaütésszerűen történt, nélkülözött minden előzetes szakmai
vitát,
politikai konzultációt, egyeztetést. Az erőfölény ilyen mértékű alkalmazása, az
érintett járulékfizetők és felhasználók, a nyugdíjasok, a polgárok érdekeinek
ennyire látványos mellőzése önkényeskedésre vall. Ahol hiányzik a tapintat,
csorbul a jóizlés, ott sérül a demokrácia is.
A tb-önkormányzatok megszüntetésének puccsszerű folyamatában az igaztalan
vádak és az alaptalan érvek keveredtek a valós elemekkel. Azokkal a jogos
kritikai észrevételekkel, miszerint a tb-önkormányzatok - különösen az
egészségbiztosítási - működhettek volna jobban, kevesebb hibával és tévedéssel
is. Ami pedig PR-munkájukat, sajtónyilvánosságukat illeti, az kritikán aluli
volt.
A nyugdíj- és egészségbiztosítás a társadalmi élet olyan területe, amely
mindenkit
érint, ezért senki sem sajátíthatja ki, működtetésében senki sem tehet szert
kizárólagos jogosítványokra. Olyan rendszerre van szükség, amely garantálja
minden réteg és korosztály betegség-megelőzését, gyógyítását, a nyugdíjak
megélhetést biztosító értékét, az időskorúak szociális ellátását.
Ahhoz azonban, hogy a dolgokba továbbra is minden érintett beleszólhasson,
lehetőség nyíljon ezen a területen is civil kezdeményezésekre, demokratikus
részvételre és ellenőrzésre, ujabb erőfeszítésekre, összefogásra van szükség. A
biztosításban résztvevők érdekeinek védelmében ezért alakult meg szeptember
elején a Társadalombiztosítási Érdek-képviseleti Egyesület, a Tébéke.
E civil szervezet, mozgalom, - amely alapszabályának elfogadásával és vezető
testületeinek, tisztségviselőinek megválasztásával megkezdte működését - nem
kormányellenes, és nem az önkormányzatok helyett jött létre. Nem is „a dühösek
trombitálása", hanem az akarat kifejezése. Annak a vállalt célnak és feladatnak
a
teljesítése, hogy - hasznosítva az önkormányzatiság felgyülemlett értékes,
szakmai tapasztalatait - nyomon kövesse a pénzek felhasználását, társadalmi
ellenőrzést gyakoroljon az új tb-igazgatás felett.
Kárpáti Sándor