A kongresszus munkájáról

- a házigazda véleménye

A Húsipari Dolgozók Szakszervezetének IV. kongresszusán a gyulai kollégák magasra tették a mércét - dicsérte a tanácskozás legtöbb résztvevője a kimagasló színvonalú rendezvényt. A helyi szervezőbizottság elnöke, Bezdán János érdeklődésünkre elmondta: helyesnek bizonyult a HDSZ döntése, amely Gyula városát jelölte ki az országos tanácskozás színhelyéül. A bérkövetelés megfogalmazása a kongresszus előremutató lépése volt.

- Megérte a fáradságot a több hónapi megfeszített szervezőmunka, hiszen mind tartalmi, mind formai szempontból azt hiszem, jó színvonalú kongresszust tartottunk 1997. november 14-15-én Gyulán - értékelte a rendezvényt Bezdán János. Elmondta: a HDSZ elnökségének 1997. márciusi ülésén fogadták el, hogy az őszi kongresszusnak a húsipar viharsarki fellegvára, a privatizációs vesszőfutás után talpra állt, és azóta évről évre jobb eredményeket felmutató Gyula adjon otthont, első vidéki helyszínként.

Az sem elhanyagolható tényező - derült ki a kongresszus ideje alatt -, hogy olyan emberléptékű városban került sor a kongresszus megrendezésére, ahol a november közepi hétvége legfontosabb eseménye ez a kétnapos rendezvény volt. Ennek kétségtelen hozadéka, hogy a helyi és a megyei médiumok nagy terjedelemben foglalkoztak a tanácskozáson történtekkel, a legfontosabb döntésekről pedig az országos napilapok is beszámoltak.(Képünkön Bezdán János az ujságirókat köszönti.)

- Minden bizonnyal a bérkövetelésünk nagyságrendjéről lezajlott vita, és az 1998-as béremelési követelésünk egységes megfogalmazása volt a mögöttünk hagyott tanácskozás egyik legfontosabb mozzanata - szögezte le Bezdán János. A Húsipari Dolgozók Szakszervezetének kilenc éves fennállásában történelmi „fordulatnak" számíthat ez, hiszen négyévente ülésező legmagasabb fórumon az érdekvédelmi szervezet még egyszer sem fogalmazta meg ilyen markánsan a munkáltatókkal szembeni anyagi elvárásait.

Mint az köztudott, a küldöttek többsége a 22 százalékos bérkövetelés mellett tette le a voksát, egyben abban is megegyeztek, hogy a bérkövetelést egységesen juttatják el az alapszervezetek a cégük vezetéséhez. Ezzel a követeléssel a HDSZ túllépte az Érdekegyeztető Tanács (ÉT) nem kötelező jellegű 13-16 százalékos ajánlatát. Mindezt a húsipar bérszínvonalának más nemzetgazdasági ágakhoz mért évtizedes lemaradásával indokolták a kongresszus résztvevői. A kongresszusi döntés alapján 1997. december közepén a húsipari alapszervezetek mindegyike benyújtotta a bérkövetelést.

Megtudtuk, Gyulán a menedzsment lapzártáig nem jelzett még vissza, így a bértárgyalások sem indultak el. Kérdésünkre Zám András, a Gyulai Húskombinát Rt. vezérigazgatója elmondta, a vezetés számára nem a szakszervezet megfogalmazta 22 százalék jelenti a kiindulópontot. De reményének adott hangot, hogy megnyugtató megegyezés születik a vezetés és a szakszervezet között.

Kérdésünkre Bezdán János úgy értékelte, hogy tartalmas volt a kongresszus vitája, ami bizonyíték arra, hogy az alapszervezetek felkészült küldötteket delegáltak. - A hangulat a rendkívül zsúfolt program ellenére jó volt. A kongresszus visszhangja mind a városban, mind a médiumokban kifejezetten kedvezőnek mondható. A résztvevők közül többen pedig hazaérkezésük után gratuláltak telefonon, levélben a szervezőknek.

Mindebben szerepet játszott, hogy keresve sem lehetett volna alkalmasabb tanácskozási helyszínt találni, mint a gyulai polgármesteri hivatal díszterme és kényelmesebb szálláshelyet, mint az Agro Hotel.

A kongresszus után tartott elnökségi ülésen is pozitív visszhangja volt a gyulai HDSZ-kongresszusnak. Az egyetlen tanulság Bezdán János szerint az volt, hogy szerencsésebb lett volna lélegzetvételnyivel hosszabb kongresszust tartani, akkor a közel száz megjelent küldött és a csaknem félszáz külföldi és hazai vendég alaposabban szétnézhetett volna a műemlékekben gazdag békési fürdővárosban. Ugyanakkor a kongresszus erénye volt, hogy az előzetesen elhatározott menetrendet a rendkívül feszített munka ellenére is tartani tudták. Hagyományteremtő és példamutató volt, hogy a kétnapos tanácskozás vendégei a gyulai Milleneumi emlékparkban a hét honfoglaló vezér tiszteletére hét fát ültettek el, amelyek azóta növekedésnek indultak.