Az érdekvédelem feladatai

A kongresszus második munkanapján a HDSZ előtt álló feladatok, a hatékonyabb érdekvédelem feltételei szerepeltek napirenden

1998. évi bérfejlesztés

Az 1998. évi bérfejlesztés ágazati mértékére az elnökség nevében Kapuvári József tett javaslatot, aki kifejtette, hogy „nem lehetünk büszkék a húsipari bérekre", mivel a versenyszféra átlaga alatt vannak az ágazatban a keresetek. Magyarországon 674 vállalkozás foglalkozik húsfeldolgozással, a kisebbeknél gyakran előfordul, hogy zsebből fizetnek. Sajnálatosnak nevezte, hogy elég széles körben elfogadottá vált az áprilistól áprilisig tartó „bérév". Azt javasolta, hogy 1998-ban 20 százalék legyen az ágazati bérfejlesztés centruma, s mivel nincs egységes bérrendszer a szakmában, ez az órabérek, illetve a teljesítmény szerinti bértételek 20 százalékos emelését jelentse.

A javaslat elhangzása után rövid észrevételek hangzottak el, többen magasabb mérték (22-25 százalék) meghatározása mellett érveltek. Bezdán János (Gyula) arról tájékoztatta a tanácskozást, hogy náluk már az újjáválasztott vszt eldöntötte, hogy 22 százalékos bérfejlesztési javaslatot tesznek le a cégvezetés asztalára. Úgy vélik, hogy 1998-ban meg kell kezdődni a reálbérek növekedésének. A küldöttek szavazataikkal megerősítették, hogy a HDSZ 1998. évre minimálisan 22 százalékos bérfejlesztést javasol a húsipari munkáltatóknak. A javaslatot 1997. december 15-ig juttatják el a társaságok vezetőinek.

Kollektív szerződés

Golhovics Gábor (Szeged) az elnökség nevében javaslatot terjesztett a kongresszus elé a Hússzövetséggel megkötendő ágazati kollektív szerződés szövegére. Elmondta, hogy a tervezet gyakorlatilag a korábbi kezdeményezéskor elkészítet szöveg aktualizált változata, lényeges elemeit már több fórumon megvitatták. Úgy ítélte meg, hogy előző napi hozzászólásában Jankó Ferenc elnök úr „felszólította" a szakszervezetet a tervezet beadására. Többen szövegmódosító, illetve -értelmező észrevételt tettek, Palotai Lajos (Szolnok) felvetette, hogy a Bankár Kft. nem tagja a Hússzövetségnek, de célszerű volna bevonni a szerződésbe. A küldöttek az előterjesztést támogatták.

Szövetségi kapcsolatok

Kapuvári József előterjesztésében a küldöttek megvitatták a HDSZ hazai és nemzetközi szövetségi kapcsolatait. Az elnök kifejtette, hogy a tagság megfogyatkozásával egyre nehezebb a hatékony érdekvédelem feltételeit, a szakmai hátteret megteremteni. A HDSZ-t a múltja és a közös vagyon összeköti az ÉDOSZ Szövetséggel, de ezek a körülmények nem szabnak határt más szövetségesek keresésének. Külföldi példák alapján eltérő ágazatok is összefoghatnak és működhetnek együtt. Javasolta, hogy az új választmány alakítson ki állásfoglalást a szövetségi kapcsolatok építéséről.

Tájékoztatásul elmondta: a szekszárdi események egyes szakaszaiban nem volt egyértelmű az MSZOSZ szerepe, ezért felvetődött a kilépés gondolata, de a választmány úgy döntött, hogy „egyenlőre maradunk".

Napirend előtti hozzászólóként a tanácskozáson jelenlévő Sóki Gyula, a Sütőipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke tájékoztatta a küldötteket az SDSZ helyzetéről. Kijelentette: az élelmiszeriparban a szorosabb együttműködést személyes egzisztencia-féltések akadályozzák, egyes kollégák ülnek a székűkben, a tagságuknak pedig fogalma sincs a dolgokról.

A kongresszus megerősítette, hogy a HDSZ marad az MSZOSZ tagja, megbízta a választmányt, hogy vizsgálja meg a föderatív jellegű együttműködés lehetséges irányait. A meghívott osztrák, lengyel, dán, svéd partnerekkel, valamint a holland kollégákkal a jövőben is folytatja a kétoldalú együttműködést a HDSZ.

Kapuvári József a kongresszus második napján megjelent Dr. Borsik Jánosnak megköszönte a szekszárdi munkaharcban nyújtott személyes segítségét, illetve az ugyancsak jelenlévő Főcze Lajos elnöknek az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége szolidaritását.

Zárszavában az elnök megköszönte a küldöttek munkáját, a kongresszus előkészítésében tanúsított összefogást, a szakszervezeti bizottságok aktivitását, jó munkát kívánt a megválasztott testületi tagoknak és meleg szavakkal méltatta a házigazdák igen színvonalas szervező munkáját, amellyel nagy mértékben hozzájárultak a kongresszus sikeréhez.

A küldöttek és vendégek a jól végzett munka örömével és egy pohár pezsgővel koccintva búcsúztak egymástól és Gyula városától.