Az érdekvédelem feladatai
A kongresszus második munkanapján a HDSZ előtt álló feladatok, a hatékonyabb
érdekvédelem feltételei szerepeltek napirenden
1998. évi bérfejlesztés
Az 1998. évi bérfejlesztés ágazati mértékére az elnökség nevében Kapuvári
József tett javaslatot, aki kifejtette, hogy „nem lehetünk büszkék a húsipari
bérekre", mivel a versenyszféra átlaga alatt vannak az ágazatban a keresetek.
Magyarországon 674 vállalkozás foglalkozik húsfeldolgozással, a kisebbeknél
gyakran előfordul, hogy zsebből fizetnek. Sajnálatosnak nevezte, hogy elég
széles
körben elfogadottá vált az áprilistól áprilisig tartó „bérév".
Azt javasolta, hogy 1998-ban 20 százalék legyen az ágazati bérfejlesztés
centruma, s mivel nincs egységes bérrendszer a szakmában, ez az órabérek,
illetve a teljesítmény szerinti bértételek 20 százalékos emelését jelentse.
A javaslat elhangzása után rövid észrevételek hangzottak el, többen magasabb
mérték (22-25 százalék) meghatározása mellett érveltek. Bezdán János (Gyula)
arról tájékoztatta a tanácskozást, hogy náluk már az újjáválasztott vszt
eldöntötte,
hogy 22 százalékos bérfejlesztési javaslatot tesznek le a cégvezetés asztalára.
Úgy vélik, hogy 1998-ban meg kell kezdődni a reálbérek növekedésének.
A küldöttek szavazataikkal megerősítették, hogy a HDSZ 1998. évre minimálisan
22 százalékos bérfejlesztést javasol a húsipari munkáltatóknak. A javaslatot
1997.
december 15-ig juttatják el a társaságok vezetőinek.
Kollektív szerződés
Golhovics Gábor (Szeged) az elnökség nevében javaslatot terjesztett a
kongresszus elé a Hússzövetséggel megkötendő ágazati kollektív szerződés
szövegére. Elmondta, hogy a tervezet gyakorlatilag a korábbi kezdeményezéskor
elkészítet szöveg aktualizált változata, lényeges elemeit már több fórumon
megvitatták. Úgy ítélte meg, hogy előző napi hozzászólásában Jankó Ferenc
elnök úr „felszólította" a szakszervezetet a tervezet beadására. Többen
szövegmódosító, illetve -értelmező észrevételt tettek, Palotai Lajos (Szolnok)
felvetette, hogy a Bankár Kft. nem tagja a Hússzövetségnek, de célszerű volna
bevonni a szerződésbe. A küldöttek az előterjesztést támogatták.
Szövetségi kapcsolatok
Kapuvári József előterjesztésében a küldöttek megvitatták a HDSZ hazai és
nemzetközi szövetségi kapcsolatait. Az elnök kifejtette, hogy a tagság
megfogyatkozásával egyre nehezebb a hatékony érdekvédelem feltételeit, a
szakmai hátteret megteremteni. A HDSZ-t a múltja és a közös vagyon összeköti
az ÉDOSZ Szövetséggel, de ezek a körülmények nem szabnak határt más
szövetségesek keresésének. Külföldi példák alapján eltérő ágazatok is
összefoghatnak és működhetnek együtt. Javasolta, hogy az új választmány
alakítson ki állásfoglalást a szövetségi kapcsolatok építéséről.
Tájékoztatásul elmondta: a szekszárdi események egyes szakaszaiban nem volt
egyértelmű az MSZOSZ szerepe, ezért felvetődött a kilépés gondolata, de a
választmány úgy döntött, hogy „egyenlőre maradunk".
Napirend előtti hozzászólóként a tanácskozáson jelenlévő Sóki Gyula, a Sütőipari
Dolgozók Szakszervezetének elnöke tájékoztatta a küldötteket az SDSZ
helyzetéről. Kijelentette: az élelmiszeriparban a szorosabb együttműködést
személyes egzisztencia-féltések akadályozzák, egyes kollégák ülnek a székűkben,
a tagságuknak pedig fogalma sincs a dolgokról.
A kongresszus megerősítette, hogy a HDSZ marad az MSZOSZ tagja, megbízta a
választmányt, hogy vizsgálja meg a föderatív jellegű együttműködés lehetséges
irányait. A meghívott osztrák, lengyel, dán, svéd partnerekkel, valamint a
holland
kollégákkal a jövőben is folytatja a kétoldalú együttműködést a HDSZ.
Kapuvári József a kongresszus második napján megjelent Dr. Borsik Jánosnak
megköszönte a szekszárdi munkaharcban nyújtott személyes segítségét, illetve az
ugyancsak jelenlévő Főcze Lajos elnöknek az Autonóm Szakszervezetek
Szövetsége szolidaritását.
Zárszavában az elnök megköszönte a küldöttek munkáját, a kongresszus
előkészítésében tanúsított összefogást, a szakszervezeti bizottságok
aktivitását, jó
munkát kívánt a megválasztott testületi tagoknak és meleg szavakkal méltatta a
házigazdák igen színvonalas szervező munkáját, amellyel nagy mértékben
hozzájárultak a kongresszus sikeréhez.
A küldöttek és vendégek a jól végzett munka örömével és egy pohár pezsgővel
koccintva búcsúztak egymástól és Gyula városától.
Horváth László