Az „ígéret" földjén

Kapuvári József svédországi utibeszámolója

Mínusz tíz fokos hideg fogadta a Munkás-közművelődési Alapítvány svédországi tanfolyamára érkező szakszervezeti tisztségviselőket, amikor kiléptek a norrköpingi repülőtér csarnokából. A csoport a Magyarországon megkezdett tankörvezetői képzés negyedik szakaszán vett részt 1997. március 15-21. között a Marieborg-i Népfőiskolán, amely 130 éve működik, s egykor parasztgazdák képzésére alapították.

Tőke és tudás

Svédországban 140 népfőiskola fogad hallgatókat. A tanfolyamok elsődleges feladata általános állampolgári műveltség adása, de konkrét célokkal is szerveznek kurzusokat, például a demokrácia fejlesztése, vagy a politikai képzés témakörében. A Marieborg-i Népfőiskola költségvetésének nagyobbik részét az állami költségvetésből kapja, emellett támogatja a városi önkormányzat, valamint az intézet saját szervezete is.

A svédországi képzési rendszer egyik sajátossága, hogy oktatási hiányok pótlására is vállalkozik. Mindazoknak kínál tanulási lehetőséget, akik valamilyen oknál fogva a kötelező általános és középfokú tanulmányaikat nem tudták befejezni. Nagyon gyakran ugyanis a munka világába kikerülve döbbennek rá a fiatalok, hogy a munkahelyért folyó versenyben hátrányba kerülnek a hiányos képzettségük miatt. A svéd képzési rendszer lehetőséget nyújt arra is, hogy az általános iskolát, vagy a középiskolát későbbi életkorban fejezzék be a fiatalok.

Igaz, hogy ez plusz költségbe kerül mind az államnak, mind az egyénnek, de még mindig előnyösebb, ha utólag is, többletráfordítással, de módot adnak a képzettség megszerzésére, mintha az iskolázatlan polgárok a társadalom perifériájára szorulnának.

Svédországot is válság sújtja és egyre kevesebb pénz jut bizonyos szociális célokra. Északon is a korábbiakhoz képest nagyobb tábora van ma a piacban és tőkében való gondolkodásnak, de nem kívánnak lemondani az emberben és társadalomban való gondolkodásról sem.

Állami beavatkozás nélkül

A tankörvezetői képzésben résztvevő hallgatók programja változatosan alakult. Előadásokat hallgattak, foglalkozásokon vettek részt, az ABF metodikája szerint. Szakmai program keretében megtekintették a FARMEK cég linköpingi egységét, amely Svédország legmodernebb húsipari üzeme. Fogadta a csoportot Norrköping város polgármesterasszonya, látogatást tettek Stockholmban, az ABF országos központjában. A stockholmi tartózkodás alatt nagyon tartalmas tájékoztatót kaptak az LO (Országos Szakszervezeti Szövetség) központjában külügyi kapcsolatokkal foglalkozó titkárasszonytól, illetve a kollektív szerződésekkel foglalkozó szakvezetőtől.

Az előadók elmondták, hogy az LO-t 20 önálló szakszervezet alkotja, amelyek sok döntési feladatot átengednek a Szövetségnek, így például az LO köt kollektív szerződéseket a munkaadókkal a tagszervezetek helyett. A bérekről a szakszervezetek tárgyalnak, de a nyugdíj- és TB-ügyekben az LO állapodik meg. A helyzet Svédországban is változik, míg korábban a bértárgyalási javaslatokat az LO tette meg, ma a munkaadók részéről olyan törekvés tapasztalható, hogy munkahelyenként és vállalatonként akarnak megállapodni.

A szakszervezet álláspontja, hogy a sztrájkjogot és a szerződések megkötésének jogát állami beavatkozás nélkül kívánja gyakorolni. Felfogásuk, filozófiájuk szerint a szakszervezet egy „ígéret", a tagok ígéretet tesznek egymásnak, hogy olcsóbban nem „árulják"magukat. A szakszervezet lényegében kartell, amely a munkaerő árát megszabja.

A szakszervezet működése több garanciális elemre épül. A munkanélküli segélypénztár LO kezelésben van, a magas szintű ellátás mellett a munkavállaló nem kényszerül a segélyezés időtartama alatt dolgozni. Követelmény, hogy vállalni kell a munkát, amikor felajánlják.

A Munka Törvénykönyvében 25 évvel ezelőtt törvényben rögzítették a munkához való jogot. Ok nélkül nem lehet senkit elbocsátani (nincs egymás elleni kijátszás). Tárgyalási jogosultság van a munkahely, vagy munkakör megváltozása esetén.

Cél: a teljes foglalkoztatás

Svédországban továbbra is politikai célkitűzés a teljes foglalkoztatás. 1997. tavaszán azonban magas munkanélküliség jellemzi a gazdaságot, országosan 13- 14 százalékos a ráta, de vannak ágazatok, ilyen például az építőipar, ahol a 25 százalékot is eléri a munkanélküliség. Az alacsony foglalkoztatási színvonal miatt a „a védőfalak" veszélyben vannak.

A legtöbb jogot törvényben szabályozzák. A munkaadók szerződést elismerő készsége a nyilvános tárgyalás és képzés függvénye. Szabad szerződéskötés és - betartás érvényesül. Az Európai Unióba való belépés óta megjelent egy olyan EU-követelmény, hogy a kormány hasson a munkavállalói követelések mértéke ellen. A svéd szakszervezetek álláspontja szerint, ha nem ők kötik meg a szerződéseket, az a végüket jelenti. Svédországban nincs országos minimálbér, hanem ágazati tarifális bérmegállapodások léteznek. Gazdaságpolitikai cél az infláció és a kamatok alacsony szinten tartása. Jelenleg az infláció 1 százalék. Az LO folytatni kívánja az egész világban az eddigi szakszervezeteket segítő tevékenységét, amelyhez a svéd államtól kapnak anyagi támogatást. A támogatások megítélésében azonban sorrendiséget kell felállítani, amely Svédország földrajzi helyzete révén azt jelenti, hogy a balti országok, majd Lengyelország és úgy a világ többi régiója jelenti a fontossági sorrendet.