Szombathelyi siker

Szakma kiváló tanulója verseny

Március 23-24-25-én immáron a harmincnyolcadik alkalommal rendezték meg a húsfeldolgozó szakma kiváló tanulója versenyt. Ezúttal Szombathely volt a rendezvény házigazdája, ahova tizenhét városból huszonkét tanuló érkezett. Versengésükhöz remek feltételeket teremtett a vasi megyeszékhely Élelmiszeripari és Földmérési Szakközép- és Szakmunkásképző Iskolája, valamint a Vasi Húsipari Rt. A megnyitó, valamint az írásbeli és a szóbeli megmérettetés az iskolában volt, míg a gyakorlati versenyt a húsipari társaság üzemében rendezték meg. A végeredmény ismeretében megállapítható, hogy a versenybizottság viszonylag magasra tette a mércét, amit bizonyít, hogy végül is a huszonkét tanulóból tíznek sikerült 70 százalék feletti eredményt elérnie. Ez azonban a tíz diák számára azt jelentette, hogy Szombathelyről már mint húsfeldolgozó szakmunkások utazhattak haza. A szabályok szerint nekik már nem kell külön szakmunkás vizsgát tenniük.

Az elméleti és gyakorlati verseny összesített pontszámai alapján az első helyet a szombathelyi Németh Norbert szerezte meg. Sikerében osztozott szakoktatója Bús Zoltán. A második a kaposvári Király Ferenc lett, míg a harmadik helyen a gyulai Nagy Tibor végzett. A versenyen elért eredményeik alapján rajtuk kívül a gyöngyösi Simon Viktor, a szegedi Puszta János, az ugyancsak szegedi Vass Tamás, a kiskunfélegyházi Fazekas Csaba, a miskolci Varga Krisztián, a szolnoki Sebők Péter, a gyöngyösi Deák Domonkos vehette át az ünnepélyes díjkiosztón a szakmunkás- bizonyítványt. A versenyzők és szakoktatóik számos különdíjban is részesültek. A Húsipari Dolgozók Szakszervezetének különdíjait Puszta János, Nagy Tibor, Király Ferenc és Vass Tamás kapta. Ugyancsak a HDSZ elismerésében részesült Nagy Tibor szakoktatója, Volosinovszky Zoltán.

A rendezők mindent megtettek azért, hogy a versenyhez a lehető legjobb feltételeket teremtsenek, vonta meg a két napos versengés tapasztalatait Debreczeni Sándor, a versenybizottság elnöke. Külön elismeréssel szólt a gyakorlati verseny előkészítőiről, akik valamennyi versenyző számára azonos munkadarabokat produkáltak, így a tanulók azonos feltételekkel oldhatták meg feladataikat.

A gyakorlati feladatok között volt marhavágás, marhacsontozás, valamint sertésvágás, a sertés felbontása, csontozás, töltés. A versenyzőknek bizonyítaniuk kellett azt is, hogy mennyire ismerik a húsipari termékeket, és a különféle gépek működését. A marhavágást több versenyzőnek is sikerült kiválóan megoldani, ám a csontozásnál egyetlen tanuló sem érte el a maximális pontszámot. A tanulók jóval rutinosabbnak bizonyultak a sertésvágásban, valamint a sertés csontozásban, ám a termékfelismerés többeknek gondot okozott. Volt, aki nem ismerte fel a krinolint, egy másik versenyző pedig a cserkészkolbásszal nem találkozott még. A feladatok összeállítói úgy gondolták, hogy a szafaládé kötözés nem teszi majd különösebb próbára az ifjakat. A végrehajtásnál aztán kiderült, hogy tévedtek. Több versenyző nehezen birkózott meg ezzel a feladattal. Problémák voltak a töltéssel, a hosszúsággal. Vagy éppen a tömörség nem stimmelt: hol laza, hol pedig túl kemény lett a szafi. A következő feladat megoldása során arra is fény derült, hogy húsiparosok nem különösebben vonzódnak a gépészethez. Nem mondható túl sikeresnek a gépelemek felismerése. Ebből csupán két tanulónak sikerült elérnie a maximumot. A csigás töltőgép összeszerelése senkinek sem sikerült tökéletesen, ám a húsdaráló összerakása nem okozott nagy gondot.

Az írásbeli átlagosan 55 százalékosra sikeredett. Tökéletes megoldást egyetlen tanuló sem produkált. A szóbeli viszont már jobban ment annak ellenére, hogy nem egy szokványos dologról, a zsírgyártás mikéntjéről és gépeiről kellett értekezniük a fiataloknak.

Az eredményeket összességében megfelelőnek értékelte a versenybizottság elnöke, aki utólag is indokoltnak tartotta, hogy magasra tették a mércét. Debreczeni Sándor megvigasztalta azokat is, akiknek nem sikerült elérniük a versenyen a szakmunkás bizonyítványhoz szükséges eredményt produkálnia. A versenybizottság elnöke ugyanis úgy vélekedett, hogy a koncentrált felkészülésnek mindenképp hasznát látják a szakmunkásvizsgánál. Ráadásul a húsipar most olyan helyzetben van, amikor egyre több cég keresi az olyan univerzális szakembereket, akik több fázisban is alkalmasak a munkavégzésre. Erről a tanulók Szombathelyen bizonyságot adtak, ezért Debreczeni Sándor hangot adott reményének, hogy a fiatalok megtalálják majd a helyüket a szakmában.

A szakma kiváló tanulója verseny évről-évre jó lehetőséget teremt a húsipari szakemberek, szakoktatók és diákok találkozójára. A versenyek, az azt követő beszélgetések sok hasznos tapasztalatot hoznak. Ennek ellenére mind nehezebb a versenyek megszervezése, ami bizonyos fokig összefügg a húsipari cégek privatizációjával. A magántulajdonban lévő társaságok ugyanis nem minden esetben vállalkoznak szívesen a gyakorlati versenyek lebonyolítására. Szombathelyen ugyan nem volt ilyen gond, ám egyelőre nem dőlt el, hogy jövőre hol is rendezik a versenyt.

Amint azt a verseny zárásakor dr. Lengyel Sándor, az Agrárszakoktatási Intézet főigazgatója elmondta, a szegedi szakiskola szívesen lenne a verseny házigazdája, de nyitott kérdés, hol tudják megrendezni a gyakorlati versenyeket.